Délmagyarország, 2010. június (100. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-17 / 139. szám

9 R^alma^an Sacher Bécs egyik leghíresebb kávéházában, amely a szintén igen híres Sacher Hotelben van, megkóstolható Ausztria leghíresebb édessége, •'•"OH " ' a fantasztikusan finom, eredeti Sachertorte. (Philharmonikerstrasse 4. U3 metró: Stephansplatz megálló. Innen pár perc gyaloglás vagy átszállás SZERKESZT SZABÓ CSILLA az Ul-re, és leszállás az Oper - Kárnterstrasse állomáson.) Jelentkezzen! A kan­csart@lapcom.hu-ra várjuk a je­lentkezéseket. Az elemzéseket Sári Marian okleveles asztroló­gus készíti el, elérhető a 70/380-0002-es számon. Teraszok. Összesen 1800, a bécsi nyelvjárásban Schanigartennek nevezett terasz várja a vendégeket. Ami a színeket illeti, az idén a korábbinál szigorúbban szabályozták a küllemüket: a felújított Kárntnerstrassén, a Grabenen és a Stephansdom előtti téren előírás, hogy a teraszokat középen kell felállítani, szabadon hagyva mindkét oldalon az üzletek előtti részt a vásárolni kívánóknak és a szállítóknak egyaránt. Akármilyen ernyőket sem engedélyeznek, a középen egyenoszlopokról nyitható vászonalkalmatosságokat kétféle bézs, háromféle szürke és egy fehér változatban lehet beszerezni és felállítani. A Tichy fagylaltszalonja: édes parfék, jeges nyalánkságok a kínálatban. FOTÓK: FRANK YVETTE AZ IGAZI SZEMPILLA Együtt szurkol // / r* r» a no es a férfi Cukrászszemmel Bécsben DARVASI LÁSZLÓ TÁRCÁJA Nem tettük volna mindezt témává, mert olyan sokszor volt már hasonló dolgok­I ról szó, de hát a Facebook őnagysága. Jfl Azt olvastuk az illető helyen, hogy fe­—iesieges> unalmas és mélyen terméket­len eljárás a labdarúgást és az esztétikát bármi módon ösz­szekapcsolni. Hát persze. Mintha az esztétikának meg le­hetne szabni, hogy az élet miféle területeit használhatja föl a maga katarzisára, illetve az élet számára ki lehetne jelöl­ni, hogy miféle eseményei lennének alkalmasak a művészi földolgozásra. Hölgy volt az okfejtő. De nem is érdekes ez most. Mi már a világbajnokság miatt beszélünk. Régi nóta, de újfent figyelni kezdtük a nemek által determinált szur­kolás különbözőségeit, ez az, ami fontos lenne éppenség­gel, és ha néminemű esztétikát talál példáinkban az olvasó, magára vessen. Mi csak a tapasztalatot követjük. A tapasz­talat pedig azt mutatja, hogy alapvetően hasonló módon szurkol nő és férfi, ám akadnak rendhagyó esetek. A nő iszik kávét meccs alatt, a férfi véletlenül sem. A nő­nek nem tetszenek a labdarúgók agyontetovált testrészei, a férfiaknak fiatalkorban többnyire, idősödve egyre kevésbé. A nő nem jegyzi meg a játékos mezszámát, pozícióját, de azt tudja, jóképű-e, van-e fülbevalója, a felesége, a barátnője ott ül-e a lelátón - ezt inkább megérzi sőt, olykor még a jegy­gyűrűt is kiszúrja egy szörnyű bodicsek közben. A nő álta­lában hisz a szimulánsoknak. A férfi tudja, miféle rúgás fáj, mi nem. A nő mindig jobban sajnálja a gyepen haldokló nem szimuláns játékost, jóllehet a férfi éppúgy ordított föl a rúgás pillanatában, mint a csatár. A férfi tudja, hogy nagyon fáj. A nő érzi, mennyire fáj. A nő mindig jobban szánja, sajnálja a hibázó játékost, szolidaritása erős, kikezdhetetlen. A nő a kapitálist hibá­zó, öngólt vétő, kiállítás sorsára jutó játékost is erősen szánja. A férfi dühös vagy kárörvendő annak függvényé­ben, hogy az általa szurkolt csapat tagjáról van-e szó vagy ellenfélről. A férfi sokkal többet törődik a bíróval. A nő többet törődik a lelátó népével. A nő nem undorodik a köpködő, orrfújó játékosoktól. A vele szurkoló férfi hará­kolásától annál inkább ingerült lesz. A férfi feszülten szá­molja a múló időt, a nő hagyja telni. A férfi fölüvölt egy szabálytalan becsúszó szerelés láttán, a nő azonban a fér­fira néz. És azt mondja, miközben a férfi kiállí- 6 % tást, akasztást, kiheré­lést s egyéb retorziókat követel: Te Józsi, én úgy láttam, nem is volt raj­ta - tudniillik a becsúszó játéko­son - al­só­nad­rág. az élményt az ide látogatók sem igen hagyják ki. A kon­túrokat néha bájosan elté­vesztő sminkben és színes kalapokban üldögélő idő­sebb hölgyek, pár falatkára betérő ráérős őslakosok, a kávéjukat kortyolgató, hi­deg tekintetű üzletemberek éppúgy a teraszok vendégei, mint a várossal ismerkedő turisták. A szakavatott szem azonnal észreveszi, hogy minden a vendéglátást szol­gálja: a kövezet mellé rögzí­Babahoroszkóp Bécs a cukrászdák és kávéházak városa, az óvárosban zsúfolt teraszok, finom sütemények és színes forgatag várja a turistákat. Három szegedi cukrásszal tartottunk, akik kóstolással töltöttek egy napot a császárvárosban. Cukrászdáról cukrászdára jártunk, hogy tapasztalatot gyűjtsünk, megértsük, mi a titok. Babahoroszkóp rovatunkba várjuk olva­sóink 0-3 éves korú gyermekeinek, unokáinak portréfotóit, illetve születési adatait a születési hely, év, hónap, nap, óra és perc pontos megadásával, hogy segítségük­kel elkészítsük a picik rövid asztrológiai elemzését. Palotás László Ábel Szeged, 2009. szeptember 8., 4.05 Kiegyensúlyozott, színes egyéni­ség. Szívélyes, nyitott, őszinte, egyenes, becsületes emberke. Imád a középpontban lenni, sze­reti, ha minden szempár az ő produkcióját csodálja, és fan­tasztikus teljesítményének han­got is adnak. Nagyon jó értelmi képességekkel rendelkezik, megfontolt, alapos és kiegyen­súlyozott. Környezetére - csak­úgy, mint önmagára - igényes, szereti, ha rend van körülötte. Kiemelten fontos számára a csa­lád egysége, nehezen viseli, ha édesanyja sokat dolgozik és ke­veset van otthon. Erős és határo­zott akarata van, ennek érvénye­sítéséhez olykor-olykor még egy kis hisztitől sem riad vissza. Meg kell tanulnia, hogy amit akar, azt pontosan és vüágosan kell megfogalmaznia ahhoz, hogy mások megértsék. Nagyon aktív, szeret mozogni, sportolni. GASZTROTÚRA LÉVAY GIZELLA „Hívjuk össze egy nagygyűlésre a Kossuth térre azokat, akiknek sikerült cukrászdát nyitniuk Bécsben" - reagált a Fidesz programjára Vona Gábor május­ban a parlamentben. A Jobbik szerint itt lenne az ideje annak is, hogy költség-haszon elem­zést végezzenek Magyarország EU-tagságáról. Hat évvel ezelőtt ugyanis a kampányban arról győzködték a választókat, hogy ha igent mondanak az Európai Unióra, akkor akár cukrászdát is nyithatnak Bécsben. Mi per­sze most nem a politikai vonat­kozásokat, hanem a sárgakré­mes-cukrászati szempontokat vizsgáljuk. Azonban azóta sem tudni olyan magyar cukrászról, aki Ausztria fővárosában nyitott volna cukrászdát. » Addig nem megyünk el Bécsből, amíg a Tichyben nem fagyiztunk! Gyuris László De Gyuris Lászlónak, a szege­di A Cappella cukrászda tulaj­donosának, kéthetente megjele­nő Gasztro magazinunk állandó partnerének körülbelül 1 éve lett volna lehetősége erre: egy bécsi delegáció tagjai sétáltak a Kárász utcán, majd betértek a Klauzál téri vendéglátóhelyre, és a gasztronómiai élményeken felbuzdulva felajánlották Bécs legszebb és legfrekventáltabb óvárosi részében egy cukrászda bérleti jogát. A tetszetős terasz pedig az üzlettől pár méterre, a Kartnerstrasse szomszédságá­ban lett volna. A szegedi mes­tercukrász nemet mondott. - Bármilyen meglepő, de Bécsben a bérleti díjak olcsób­bak, mint Budapesten vagy Szegeden, a bürokratikus köte­lezettségek pedig jóval egysze­rűbbek, mint itthon. Nagyon csábított a lehetőség, megnéz­tem a körülményeket, a helyi­séget, azonban rádöbbentem, hogy mennyire patrióta va­gyok. Nem akartam eltávolod­ni Szegedtől, ezért nem éltem a lehetőséggel - fogalmazott Gyuris László, aki évek óta rendszeresen ellátogat a csá­szárvárosba - mint ahogy mondja - inspiráció és ötlet­szerzés céljából. Legutóbb másfél hete tartottunk vele: két kollégájával, Reisinger Fe­renc és Nóvák Ádám cukrász­szal amolyan „sütikomman­dós" sétát tettek a bécsi cuk­rászdákban. Az óvárosban év­százados cégérek alatt műkö­dő cukrászdák és kávéházak csábítják az embereket. - Makrón az alja. Tudod, mitől lenne tökéletes? Ha a közepébe lekvárt tennénk, kicsit lágyabb, kedvesebb lenne az egész - röp­ködtek a mondatok az 1786-os alapítású Demel cukrászda eme­leti helyiségében. Kis csapatunk több süteményt kért, mindenki csipegetett mindenből. Bécs egyik legelegánsabb, barokkos stílussal berendezett cukrászdá­jából hozatta a palotába Sisi csá­szárné is kedvenc édességét. Az iménti cukrászati diskurzus a Dörthy torta névre keresztelt re­mek felett hallatszott, a jellegze­tesen bécsi cukrászdát hatalmas tükrök és kristálycsillárok ékesí­tik. - Az Eszterházi torta krémje viszont felejthető - falatoztak és értékeltek tovább a szegedi cuk­rászok. A végén a számla borsos volt, mentünk tovább. A Graben teraszai szinte egymásba érnek. Kikanyarodtunk a Gra­benre, majd a Karntnerstras­sére, ahol egymást érték a teraszok, amelyek hozzátar­toznak a bécsi élethez, a já­rókelők közlekedését nem akadályozó Schanigartenek. A bécsiek számára életforma a teraszon üldögélés, és ezt tett napernyő, alatta - ha hi­degebbre fordul az időjárás - hősugárzó, az asztalok mellé állított hatalmas gon­dolák, kiszolgálóasztalok, pultok, amelyek nélkül el­képzelhetetlen a színvona­las kiszolgálás. Beléptünk a modern Aidába, Sütievés a Demel cukrászdában: Reisinger Ferenc, Nóvák Ádám és Gyu: ris László értékel. cukrászaink az Egon csokoládé­szeletet kóstolgatták: - Sima vaj­krém, a nagy téma az, hogy a pis­kótát vodkával locsolták be. Még­hozzá nem is kevéssel, nagyon markáns! - nevették el magukat. Utunkat gólyalábas figurák, Tu­tanhamonnak és vikingnek öltö­zött utcaszínházas figurák kísér­ték. Egészen a Schwedenplatzig, ahol a Gelateria Italianában pi­hentünk meg. A híres fagyizóhe­lyen zsúfolásig megtelt terasz és óriási tömeg fogadott minket. Az utca másik végén egyébként szintén egy olasz cukrászda volt, amely viszont kongott az üres­ségtől. Mégis az emberek itt tö­megeltek, és velünk együtt nyal­ták a szegedi mércével mérve kö­zepes minőségű, krémes fagyit. - Addig nem megyünk el Bécsből, amíg a Tichyben nem kóstoltuk meg a fagyit! - erős­ködött Gyuris László, állítólag ez a város fagyis Mekkája. Az emberáradat itt még nagyobb, az utcán kígyózott a sor. A kizá­rólag fagylaltra specializálódott hely kínálatában tíz éve mind­össze 16-féle jeges hűsítő talál­ható, viszont a minőség való­ban itt a legjobb. A díszítésre és a számlaadásra nem sokat ad­nak, első a vendégek kiszolgálá­sa. Ez is hozzátartozik a bécsi életformához, a tradíció és ele­gancia mellett éppoly fontos a praktikus és gyors vendéglátás.

Next

/
Thumbnails
Contents