Délmagyarország, 2010. június (100. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-17 / 139. szám

AKTUÁLIS ] FURCSA JÁTSZMA ZAJLIK A PATINÁS CUKRÁSZDA ÜGYÉBEN Szemet vetett a CIB Bank a Virágra Kicsúszhat a szegedi önkormányzat kezéből a Virág, amelyet szí­vesen megvásárolna a CIB Bank. A pénzintézet azonban nem mondja meg, hogy cukrászdaként vagy bankként üzemeltetné a város szimbólumát. SZEGED SZABÓ C. SZILÁRD Június elején megírtuk: a Vi­rág korábbi tulajdonosának legnagyobb hitelezője, a CIB Bank megtámadta a bírósá­gon a felszámolóbiztos vá­rossal kötött adásvételi szer­ződését, és új pályázat kiírá­sát kérte. Ismeretes: az ön­kormányzat március 18-án úgy döntött, hogy él elővá­sárlási jogával, megveszi 300 millió forintért a cuk­rászdát. Ugyanennyit fizetett volna az ingatlanért a pályá­zaton nyertes ciprusi bejegy­zésű offshore cég, a Kineto Start Kft. is. Először egyéb­ként 500 millióért, majd 445 millióért hirdették meg az ingatlant, de erre nem érke­zett ajánlat. Kész forgatókönyv Vannak találgatások, mi indo­kolta, hogy a CIB Bank meg­támadta a szerződést, s ki áll a háttérben, ki mozgatja a szálakat, de Horváth Attila felszámoló erről nem kívánt nyilatkozni. Mint ahogy a vá­rosvezetés sem. Annyi azon­ban már most biztosnak tű­nik, hogy idén nem nyit ki a Virág. A CIB Bank nemrégiben rövid közleményt juttatott el szerkesztőségünkhöz, ami lapunk június 10-i számában meg is jelent. Ebben a pénz­intézet egyebek mellett azt írta: „nem ért egyet az ingat­lan vételárával (a 300 millió forinttal - a szerk.), tekintet­tel arra, hogy a bank kész egy magasabb, vagyis a Je­lenleg fennálló követelésé­nek megfelelő összegért megvásárolni az ingatlant egy, a felszámoló által kiírt új pályázat során". A Virág korábbi tulajdonosa össze­sen 620 millió forint tarto­zást halmozott fel, amelynek nagy része, 570 millió forint banki kölcsön. Vagyis a CIB akár ennyit is hajlandó len­ne áldozni a Virágért. Horváth Attila felszámoló­biztos érdeklődésünkre el­mondta: amikor lezárult a pá­lyázat, tájékoztatta a CIB Ban­kot mint zálogjogos hitelezőt a Kineto Start Kft. 300 millió fo­rintos ajánlatáról. - A bank el­fogadta az ajánlatot, tudomá­sul vette a vételárat - mondta a felszámolóbiztos, hangsú­lyozva: a CIB-nek meg lett vol­na a joga, hogy az árat vitassa, de ezt nem tette, nem élt kifo­gással. Ráadásul - tette hozzá - a bank mint zálogjogos hite­lező ugyanúgy pályázhatott volna a Virágra, s ajánlhatott volna magasabb árat, mint 300 millió forint, de ezt nem tette meg. Elmondása szerint a pénzintézet azt követően kezd­te aggályát kifejezni, miután kiderült, hogy az önkormány­zat él az elővásárlási jogával. „A CIB-nek meg lett volna a joga, hogy az árat vitassa, de ezt nem tette, nem élt kifogással." Horváth Attila felszámolóbiztos A Virág - virágkorában. A város profilkötöttséggel adná bérbe - de a CIB Bank is szívesen megvásárolná, ARCHÍV FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA Horváth Attila nem érti a CIB Bankot, amely szerinte így a saját maga ellensége, hiszen már régen eladták volna a városnak az ingat­lant, s a befolyó vételár már a bank kasszájában lenne. A pereskedés miatt azonban lehet, hogy csak hónapok vagy évek múlva tudják el­adni az ingatlant, addig pe­dig a CIB Bank nem jut a pénzéhez. Természetesen a CIB Bank­tól szerettünk volna választ kapni arra, miért döntött úgy, hogy a 300 millió forintos vé­telárnál magasabb összegért megvásárolná a Virágot. És arra is kíváncsiak lettünk vol­na, hogy ha új pályázatot ír­nak ki, és sikerül megvásárol­niuk, akkor cukrászdaként vagy bankként akarják tovább üzemeltetni. A bank úgy rea­gált megkeresésünkre, hogy a június 10-i közleményben fog­laltakhoz már nem kíván mást hozzátenni. * HIREK Tábor Magyarhertelenden NEGYVEN MAKÓI, 10-14 éves gyerek tölti a nyarat július 5-étől 10-éig az önkormányzat magyarhertelendi táborában. A nagy családban élő, jó tanul­mányi eredményű diákok jutal­ma ez a nyaralás a várostól 2001 óta, ez a mostani a tize­dik alkalom. A diákok elláto­gatnak az abaligeti cseppkő­barlangba, Pécsre, Orfűre és a sikondai élményfürdőbe. Ingyenebéd gyerekeknek MELEGÍTHETŐ KÉSZÉTELT, zömmel konzerveket ad nyá­ron a makói Egyesített Népjó­léti Szolgálat azoknak a gyere­keknek, akiknek családja rend­szeres gyermekvédelmi ked­vezményben részesül: 82 csa­ládról, 230 gyermekről van szó. Az érintetteket levélben értesítette az önkormányzat. Az ennivalót a szülők vehetik át az ENI I. számú idősklubjá­ban, a Királyhegyesi utca 24. szám alatt. Ebben a hónapban tegnap volt az első ételosztás. Deák Ferencet köszöntik A LEGKIVÁLÓBB ERDÉLYI GRA­FIKUSMŰVÉSZ ÉS KÖNYVTER­VEZŐ, Deák Ferenc másfél év­tizede egyetlen évre akart csak Kolozsvárról a Tisza partjára jönni - az egyik feladat azon­ban hozta a másikat, és azóta is itt alkot; mára szegedivé is lett. A Munkácsy-díjas mű­vészt, a Mozaik Kiadó sikeré­nek egyik kulcsemberét 75. születésnapja alkalmából ma 18 órakor köszöntik tisztelői a Móra Ferenc Múzeum díszter­mében. EDDIG AZ ALLAMNAK NEM VOLT ERDEKE A VÁROSI KENYELEM MEGADASA Törvényre várnak a tanyák wmtmmi A dél-alföldi lovasudvar büszkeségei a Bodzási út mellett. Ha jó út vezet a külterületre, a városias kom­fort határa kitolódik, FOTÓ: SCHMIDT ANDREA CSONGRÁD MEGYE FOLYTATÁS AZLOLDALRÓL Az egyik legnépesebb külte­rülettel rendelkező város ön­kormányzata volt a kezde­ményezője évekkel ezelőtt annak a felmérésnek, amely a tanyán élők helyzetét tér­képezte fel. A tanyagondno­kok, orvosok, tanárok, ké­sőbb az MTA Alföld intézete által végzett munka célja az volt, hogy hiteles informáci­ókkal szolgáljon egy törvény előkészítéséhez, amely a ta­nyán élők problémáit egy csokorba gyűjtve, együtt ke­zeli. Létezik gazdálkodó ta­nya, aztán olyan, amelyet pi­henésre használnak, sokan pedig azért költöznek ki a városból, mert abban bíz­nak, itt olcsóbb az élet. Nem ugyanolyan vagyoni helyze­tűek, lakóépületük minősége sem egyforma, mégis vannak közös gondjaik. Például az, hogy a villany bevezetésé­nek költsége gyakran na­gyobb, mint a tanya értéke. Az előző országgyűlés kép­viselői ezzel a helyzettel, a petróleumlámpa és a gyertya mindennapos használatával a Homokhátság tanyáira láto­gatva szembesültek. Parla­menti határozat is született az előző ciklusban arról, hogy el kell készíteni a tanyatörvényt. Létezett tanyavillamosítási tárcaközi bizottság. Az előké­szítés azonban elakadt: a nem hivatalosan megfogalmazott érv szerint azért, mert az ál­lamnak nem lehet érdeke, hogy tanyán lakni vonzóbb le­gyen, mint falun, városon. Ha egyszer megszületik a tör­vény, azzal azt is elismeri az állam, hogy a tanya természe­tes településforma. Nógrádi Zoltán most kérdé­sünkre azt mondta, a gazda­ságot érintő jogszabályok után lesz lehetőség arra, hogy újból elővegyék ezt a témát. Nem kell attól tartani, hogy addigra megoldódnak a gon­dok. A tanyák között vezető utak megépítésére pedig nincs pénz a regionális ala­pokban. A villamosításra pél­dául elvileg lehetne uniós for­rást is szerezni, de nálunk úgy szól a törvény, hogy az elké­szült hálózatot a szolgáltató tulajdonába kell adni. Az uni­ós pályázati pénzből készült javakat azonban az Unió sza­bályai szerint meghatározott ideig nem szabad elidegeníte­ni. E téren már csak a követ­kező költségvetési időszak­ban, 2014 után lehet változás. Megoldás lehet a napelem is: félmillióból meg lehet építeni egy olyan rendszert, amely egy hétvégi háznak, esetleg lakásnak használt tanyát ellát árammal. Egy gazdaságnak azonban ez a teljesítmény nem elég.

Next

/
Thumbnails
Contents