Délmagyarország, 2010. június (100. évfolyam, 125-150. szám)
2010-06-17 / 139. szám
AKTUÁLIS ] FURCSA JÁTSZMA ZAJLIK A PATINÁS CUKRÁSZDA ÜGYÉBEN Szemet vetett a CIB Bank a Virágra Kicsúszhat a szegedi önkormányzat kezéből a Virág, amelyet szívesen megvásárolna a CIB Bank. A pénzintézet azonban nem mondja meg, hogy cukrászdaként vagy bankként üzemeltetné a város szimbólumát. SZEGED SZABÓ C. SZILÁRD Június elején megírtuk: a Virág korábbi tulajdonosának legnagyobb hitelezője, a CIB Bank megtámadta a bíróságon a felszámolóbiztos várossal kötött adásvételi szerződését, és új pályázat kiírását kérte. Ismeretes: az önkormányzat március 18-án úgy döntött, hogy él elővásárlási jogával, megveszi 300 millió forintért a cukrászdát. Ugyanennyit fizetett volna az ingatlanért a pályázaton nyertes ciprusi bejegyzésű offshore cég, a Kineto Start Kft. is. Először egyébként 500 millióért, majd 445 millióért hirdették meg az ingatlant, de erre nem érkezett ajánlat. Kész forgatókönyv Vannak találgatások, mi indokolta, hogy a CIB Bank megtámadta a szerződést, s ki áll a háttérben, ki mozgatja a szálakat, de Horváth Attila felszámoló erről nem kívánt nyilatkozni. Mint ahogy a városvezetés sem. Annyi azonban már most biztosnak tűnik, hogy idén nem nyit ki a Virág. A CIB Bank nemrégiben rövid közleményt juttatott el szerkesztőségünkhöz, ami lapunk június 10-i számában meg is jelent. Ebben a pénzintézet egyebek mellett azt írta: „nem ért egyet az ingatlan vételárával (a 300 millió forinttal - a szerk.), tekintettel arra, hogy a bank kész egy magasabb, vagyis a Jelenleg fennálló követelésének megfelelő összegért megvásárolni az ingatlant egy, a felszámoló által kiírt új pályázat során". A Virág korábbi tulajdonosa összesen 620 millió forint tartozást halmozott fel, amelynek nagy része, 570 millió forint banki kölcsön. Vagyis a CIB akár ennyit is hajlandó lenne áldozni a Virágért. Horváth Attila felszámolóbiztos érdeklődésünkre elmondta: amikor lezárult a pályázat, tájékoztatta a CIB Bankot mint zálogjogos hitelezőt a Kineto Start Kft. 300 millió forintos ajánlatáról. - A bank elfogadta az ajánlatot, tudomásul vette a vételárat - mondta a felszámolóbiztos, hangsúlyozva: a CIB-nek meg lett volna a joga, hogy az árat vitassa, de ezt nem tette, nem élt kifogással. Ráadásul - tette hozzá - a bank mint zálogjogos hitelező ugyanúgy pályázhatott volna a Virágra, s ajánlhatott volna magasabb árat, mint 300 millió forint, de ezt nem tette meg. Elmondása szerint a pénzintézet azt követően kezdte aggályát kifejezni, miután kiderült, hogy az önkormányzat él az elővásárlási jogával. „A CIB-nek meg lett volna a joga, hogy az árat vitassa, de ezt nem tette, nem élt kifogással." Horváth Attila felszámolóbiztos A Virág - virágkorában. A város profilkötöttséggel adná bérbe - de a CIB Bank is szívesen megvásárolná, ARCHÍV FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA Horváth Attila nem érti a CIB Bankot, amely szerinte így a saját maga ellensége, hiszen már régen eladták volna a városnak az ingatlant, s a befolyó vételár már a bank kasszájában lenne. A pereskedés miatt azonban lehet, hogy csak hónapok vagy évek múlva tudják eladni az ingatlant, addig pedig a CIB Bank nem jut a pénzéhez. Természetesen a CIB Banktól szerettünk volna választ kapni arra, miért döntött úgy, hogy a 300 millió forintos vételárnál magasabb összegért megvásárolná a Virágot. És arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy ha új pályázatot írnak ki, és sikerül megvásárolniuk, akkor cukrászdaként vagy bankként akarják tovább üzemeltetni. A bank úgy reagált megkeresésünkre, hogy a június 10-i közleményben foglaltakhoz már nem kíván mást hozzátenni. * HIREK Tábor Magyarhertelenden NEGYVEN MAKÓI, 10-14 éves gyerek tölti a nyarat július 5-étől 10-éig az önkormányzat magyarhertelendi táborában. A nagy családban élő, jó tanulmányi eredményű diákok jutalma ez a nyaralás a várostól 2001 óta, ez a mostani a tizedik alkalom. A diákok ellátogatnak az abaligeti cseppkőbarlangba, Pécsre, Orfűre és a sikondai élményfürdőbe. Ingyenebéd gyerekeknek MELEGÍTHETŐ KÉSZÉTELT, zömmel konzerveket ad nyáron a makói Egyesített Népjóléti Szolgálat azoknak a gyerekeknek, akiknek családja rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül: 82 családról, 230 gyermekről van szó. Az érintetteket levélben értesítette az önkormányzat. Az ennivalót a szülők vehetik át az ENI I. számú idősklubjában, a Királyhegyesi utca 24. szám alatt. Ebben a hónapban tegnap volt az első ételosztás. Deák Ferencet köszöntik A LEGKIVÁLÓBB ERDÉLYI GRAFIKUSMŰVÉSZ ÉS KÖNYVTERVEZŐ, Deák Ferenc másfél évtizede egyetlen évre akart csak Kolozsvárról a Tisza partjára jönni - az egyik feladat azonban hozta a másikat, és azóta is itt alkot; mára szegedivé is lett. A Munkácsy-díjas művészt, a Mozaik Kiadó sikerének egyik kulcsemberét 75. születésnapja alkalmából ma 18 órakor köszöntik tisztelői a Móra Ferenc Múzeum dísztermében. EDDIG AZ ALLAMNAK NEM VOLT ERDEKE A VÁROSI KENYELEM MEGADASA Törvényre várnak a tanyák wmtmmi A dél-alföldi lovasudvar büszkeségei a Bodzási út mellett. Ha jó út vezet a külterületre, a városias komfort határa kitolódik, FOTÓ: SCHMIDT ANDREA CSONGRÁD MEGYE FOLYTATÁS AZLOLDALRÓL Az egyik legnépesebb külterülettel rendelkező város önkormányzata volt a kezdeményezője évekkel ezelőtt annak a felmérésnek, amely a tanyán élők helyzetét térképezte fel. A tanyagondnokok, orvosok, tanárok, később az MTA Alföld intézete által végzett munka célja az volt, hogy hiteles információkkal szolgáljon egy törvény előkészítéséhez, amely a tanyán élők problémáit egy csokorba gyűjtve, együtt kezeli. Létezik gazdálkodó tanya, aztán olyan, amelyet pihenésre használnak, sokan pedig azért költöznek ki a városból, mert abban bíznak, itt olcsóbb az élet. Nem ugyanolyan vagyoni helyzetűek, lakóépületük minősége sem egyforma, mégis vannak közös gondjaik. Például az, hogy a villany bevezetésének költsége gyakran nagyobb, mint a tanya értéke. Az előző országgyűlés képviselői ezzel a helyzettel, a petróleumlámpa és a gyertya mindennapos használatával a Homokhátság tanyáira látogatva szembesültek. Parlamenti határozat is született az előző ciklusban arról, hogy el kell készíteni a tanyatörvényt. Létezett tanyavillamosítási tárcaközi bizottság. Az előkészítés azonban elakadt: a nem hivatalosan megfogalmazott érv szerint azért, mert az államnak nem lehet érdeke, hogy tanyán lakni vonzóbb legyen, mint falun, városon. Ha egyszer megszületik a törvény, azzal azt is elismeri az állam, hogy a tanya természetes településforma. Nógrádi Zoltán most kérdésünkre azt mondta, a gazdaságot érintő jogszabályok után lesz lehetőség arra, hogy újból elővegyék ezt a témát. Nem kell attól tartani, hogy addigra megoldódnak a gondok. A tanyák között vezető utak megépítésére pedig nincs pénz a regionális alapokban. A villamosításra például elvileg lehetne uniós forrást is szerezni, de nálunk úgy szól a törvény, hogy az elkészült hálózatot a szolgáltató tulajdonába kell adni. Az uniós pályázati pénzből készült javakat azonban az Unió szabályai szerint meghatározott ideig nem szabad elidegeníteni. E téren már csak a következő költségvetési időszakban, 2014 után lehet változás. Megoldás lehet a napelem is: félmillióból meg lehet építeni egy olyan rendszert, amely egy hétvégi háznak, esetleg lakásnak használt tanyát ellát árammal. Egy gazdaságnak azonban ez a teljesítmény nem elég.