Délmagyarország, 2010. június (100. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-16 / 138. szám

2010. JÚNIUS 16., HÉTFŐ A DÉL SPORTJ A Zita a szóbelin laptopjába írt jegyzeteibe bele-belehallgatva vizsgázott, FOTÓ: FRANK YVETTE Sikeresen érettségizett tegnap Markó Zita, a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium első vak tanulója. Nappali ta­gozatos diákként végezte el a középiskolát, minden évben jeles tanuló volt - idén kitűnő lett. Soha nem kért kivételes bánásmódot vagy könnyített feladatokat: mindig is azt sze­rette, ha ugyanúgy kezelik, mint a többieket. Mert ­ahogy fogalmazott - attól, hogy nem lát, a képességei még lehetnek ugyanolyan jók, mint bárki másnak. Komoly fejtörést okozott Gál Béla igazgatónak, amikor 4 év­vel ezelőtt Zita jelentkezett az intézménybe. - Mit tudunk mi itt kezdeni egy sérült diákkal? - vívódtam, nemet azonban nem akartam mondani - me­sélte. - Beült az előkészítő órákra, a második alkalom után a tanár odajött hozzám, és azt mondta: ez a kislány min­denkit lepipál. A felvételin ő ér­te el a 4. legjobb eredményt. Zita az első hetek után már egyedül is kiválóan tájékozó­dott az épületben. Az órákon laptopján írt jegyzeteket, ame­lyeket aztán egy felolvasóprog­ram segítségével hallás után tanult meg. A dolgozatokat is mindig megírta: pendrive-on kapta meg a feladatokat, és rá­gépelte a megoldásokat. De nem csak az iskolában nem volt hajlandó „másként" kezel­tetni magát: az osztálykirándu­láson például ő is leküzdötte a Rám-szakadékot. Ezek után ta­lán nem meglepő: az érettségin sem élt azzal a lehetőséggel, hogy az írásbelit két szóbelivel váltsa ki. Mindent úgy akart csinálni, mint a többiek. Zita korábban már letette az emelt szintű német-, illetve a középszintű angolérettségit, tegnapra már csak a magyar és a történelem maradt. Miu­tán kihúzta a tételeket - Ká­nyádi Sándort és Sztálint ­laptopján írt jegyzetet feleleté­hez, amelybe azonban alig né­hányszor kellett belehallgat­nia. Mosolyogva jött ki a vizs­gáról: úgy érezte, jól sikerült. - Jó tanáraim voltak, kelle­mes csalódás volt, milyen krea­tívan és rugalmasan álltak hoz­zám a négy év során - sum­mázta Zita. Arra a kérdésre, mi­ért nem választotta az egysze­rűbb utat, azaz egy olyan intéz­ményt, ahol vannak tapaszta­latok a sérült diákok oktatásá­ra, így válaszolt: „ a legjobb is­kolába akartam járni". Önkéntes lesz Németországban. Zita kiváló eredménnyel végezte el a középiskolát, így nem kérdés, hogy tovább tanul. Tervei szerint egy német egyetemre adja majd be jelentkezését, egy évet azonban kihagy. Németországba megy önkéntesnek: sérült gyerekeket fog tanítani. Kalocsai csajok voltak a Csillag sztárjai Elkészült a Sándorfalvi úti felüljáró, lehajtó SZEGED, SÁNDORFALVA. Megvál tozott a forgalmi rend az M43-as autópálya Sándorfalvi úti cso­mópontjában tegnap 18 órától: a keresztirányú forgalom már a végleges útvonalon - a felüljá­rón, illetve a fel- és lehajtó ága­kon - közlekedhet - közölte Fa­zakas Orsolya, a Nemzeti Inf­rastruktúra Fejlesztő Zrt. kom­munikációs vezetője. Az M43-as autópálya érintett szakasza vál­tozatlanul kivitelezési terület­nek számít, főútként üzemel ­ezért az 5-ös főút és a Sándorfal­vi út között továbbra sem lehet 90 kilométer/órás sebességnél gyorsabban menni, illetve 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű gépjárművel közlekedni. SOHA NEM KÉRT KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT A RADNÓTIS DIÁK Kiválóan érettségizett Markó Zita - vakon Felfalták tekintetükkel a szegedi Csillag börtön elítéltjei a kalo­csai börtön énekes lányait, akik tegnap délután adtak koncertet a fegyház és börtön udvarán. SZEGED KISS GÁBOR GERGŐ Jogerősen elítélt női fogvatar­tottakat szállítottak tegnap dél­után Kalocsáról a Szegedi Fegy­ház és Börtönbe - ilyen eset még sosem fordult elő a Csillag börtön 125 éves történelmében. A Csillag keményfiúinak - fino­man szólva - jojózott a szeme, amikor a Kalocsán raboskodó nőket bekísérték a börtön sportudvarára. A nők csak ide­iglenes vendégek voltak a sze­gedi fegyházban: énekelni jöt­együttesét a sportudvaron fel­állított színpad mellett, a néző­tértől pár méternyire ültették le, ahol 89 fogvatartott várta a műsorukat. Kiszely Pál börtön­parancsnok köszöntője közben is inkább a lányok felé kacsin­gattak a nehézfiúk, majd szín­padra lépésük után összesúg­tak: kinek melyik nő jön be a legjobban. A lányok elmondá­suk szerint nem voltak lámpa­lázasak, és igencsak készültek a fellépésre: mosolyogva, ki­sminkelve léptek a színpadra. Mindennap sminkelhetjük magunkat - tud­tuk meg az együt­tes táncosától, a 30 éves Cilitől. Ő 5 és fél év börtön után jövőre szaba­dul, míg Éva no­vemberben lesz újra szabad. Éva hangjával, Cili kecses mozgásával kápráztatta el a nézőket, akik hangos füttyel, kurjantásokkal és tapssal ho­norálták a lányok előadását. Aki nem viselkedett elég jól ah­99 A Csillag keményfiúinak - finoman szólva - jojózott a szeme, amikor a Kalocsán raboskodó nőket bekísérték a börtön sportudvarára. Igazi örömzene a színpadon: a dallamos cigányzene a lányokat és a fiúkat is megmozgatta, FOTÓ: KARNOK CSABA tek az ország egyik legkemé­nyebb börtönébe. A női kórus a VII. Dankó Pista Fesztivál nyi­tányán azzal a Csillag banddel lépett fel, amelyről korábban megírtuk: májusban első lett az elítélteknek rendezett Autenti­kus Hagyományőrző Fesztivá­lon, Tökölön. - Hú, hogy néznek. De már alig várom, hogy a színpadon legyek, és én is körülnézzek a srácok között - mondta csillo­gó szemekkel a 28 éves Éva. A kalocsai börtön 5 tagú női hoz, hogy közelről élvezhesse a műsort, az az udvarra néző cel­lák ablakára tapadva fülelte végig előbb a lányok, majd a fi­úk műsorát. A Csillag band olyan hangulatot teremtett, hogy az utolsó számokra a lá­nyok is felugrottak melléjük a színpadra, s valódi örömzenét játszottak. A Csillag börtönőrei és a lányokat elkísérő kalocsai nevelőnők sem tudták mindig megőrizni higgadtságukat: a dallamos cigányzenére ők is a lábukkal verték az ütemet. Kitűnő bizonyítvánnyal és jól si­került érettségivel fejezte be ta­nulmányait a Radnóti-gimnázi­um első vak diákja. Markó Zita soha nem kért különleges bá­násmódot - órákra járt, dolgo­zatot írt, sőt az osztálykirándu­láson szakadékban is túrázott. SZEGED TÍMÁR KRISZTA KICSONGETTEK AZ ISKOLAKBAN A szegedi Dózsa György Ál­talános Iskolában is mindösz­Hetvenhét nap vakáció Kitört tegnap a vakáció - a pén­teki évzárók után legközelebb szeptember elsején, szerdán kell iskolába menni. Az utolsó napok osztálykirándulással, fa­gyizással, sporttal teltek. CSONGRÁD MEGYE MUNKATÁRSUNKTÓL Kilenc hónapnyi tanulás után tegnap jó időre sarokba dobhatta táskáját 12 ezer 320 általános iskolás és 13 ezer 850 középiskolás diák Szege­den: kitört a vakáció. A kö­zépiskolások 182, az általá­nos iskolások 183 napot ücsörögtek idén az iskola­padokban - most 77 napig a suli közelébe sem kell men­niük. Pontosabban van még egy kötelességük: az évzárón átvenni bizonyítványukat. Az első és az utolsó tanítási nap - szeptember 1. és június 15. - jogszabályban rögzített, ezért fordulhatott elő, hogy nem hét végén fejeződött be a tanítás. Sok iskolából például már pénteken elballagtak a nyolcadikosok, de hétfőn és kedden be kellett menniük. Az elmúlt két napban azon­ban már sehol sem tanítottak: néhol osztálykirándulást szer­veztek, másutt vadasparkba, fagyizóba vitték a gyerekeket, esetleg sportnapot tartottak. sze három évfolyamot talál­tunk tegnap: a legkisebbeket. Az 1. b-sek az Ablak Zsiráf le­xikont lapozgatva arról be­szélgettek, mivel töltik majd a nyári szünetet. Egyetértettek: nem sajnálják, hogy véget ért az iskola. Ezreknek csengettek Makón 2010 általános iskolás­nak és 2025 középiskolásnak csengettek ki tegnap. Hódme­zővásárhelyen a most véget ért tanévben 3355-en jártak általános, 3926-an pedig kö­zépiskolába. Kisteleken 640 általános és 230 középiskolás kezdte meg a vakációt. - Nagyon nem volt köny­nyű! - sóhajtotta egy szem­üveges kisfiú, gondterhelten könyökölve asztalán. Kérdez­tük, mit szerettek a suliban. Rengeteg kéz emelkedett a magasba. „Amikor mentünk moziba meg kirándulni!" ­vágta rá Gergő. „Meg hogy sok okosságot lehet tanulni!" - tette hozzá Máté. Luca pedig jelentőségteljesen ránézett a tanító nénijére: „Mert te szi­gorú vagy, és így jobban tanu­lunk." A gyerekek a vakáció előtti utolsó percekben láthatóan nem voltak hajlandók azzal a kérdéssel foglalkozni, mikor kell újra iskolába menni. „Egy év múlva" - hallatszott a hát­só sorokból. „Jaj, az jó lenne!" - sóhajtottak fel erre többen. A szegedi Dózsa-iskolában is kitörő örömmel fogadták a diákok tegnap a szünidőt. FOTÓ: FRANK YVETTE

Next

/
Thumbnails
Contents