Délmagyarország, 2010. június (100. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-15 / 137. szám

2010. JÚNIUS 17., CSÜTÖRTÖK AKTUÁLIS 15 Az egyik villanyoszlop fóliasátorra zuhant. FOTÓ: BÍRÓ DÁNIEL Szélvihar tarolt Tömörkényen TÖMÖRKÉNY FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Ugyanezen út lakott részén, a Kossuth utcán 5 villanyosz­lopot tört derékba a vihar, az egyik egy fóliasátorra zu­hant, a vezetékek a házak te­tején támaszkodtak meg. Egy közeli tanyán egy diófa dőlt egy épületre, oda is kivonul­tak a tűzoltók. Néhány tető­ről cserepeket is lefújt az erős szél, és pár kéményt szintén megrongált. A Kos­suth utcán órákig szünetel­Kádár Péter a Bethlen új igazgatója Kádár Pétert választották meg 5 évre a vásárhelyi Bethlen Gá­bor Református Gimnázium igazgatójának. tetni kellett az áramszolgál­tatást, a Démász szakembe­rei csak délután kapcsolták vissza a villanyt. - Iszonyatos széllökések jöttek a jégverés után. Félel­metes volt a hangja. Lefeküd­tünk a földre, nem mertünk moccánni sem az alatt az 1-2 perc alatt - mesélte lapunk­nak Szabó Andrea. Párja, Bozó Nándor hozzátette, szerencsé­re az udvarra dőlt a házuk előtt álló villanyoszlop, s nem az épületekre. - A jég után hirtelen első­Front okozta a zivatart. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) Dél-magyarországi Regionális Központját telefonon értesítet­ték a tömörkényi viharról, méréseket nem tudtak végezni. Aszalós Istvántól, az OMSZ képviselőjétől megtudtuk, kis területen egy erős front haladt át, ez okozta az amúgy ritka reggeli zivatart. tétült minden, és akkora volt a légnyomás, hogy az ajtókat és ablakokat nem lehetett ki­nyitni. Csak annyit láttunk, hogy mindent fölkap a tombo­ló szél, ami az útjába kerül ­mondta Szeri Zsolt. A férfi fó­liasátrát is megbontotta a vi­har, ráadásul rádőlt egy vil­lanyoszlop. A családnak nincs erre biztosítása, így zsebből kell fedezniük a helyreállítást. Kisfia annyira megijedt, hogy gyermekorvoshoz kellett vin­ni, aki nyugtatókat adott a reszkető picinek. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY KOROM ANDRÁS Tegnap Debrecenben fejező­dött be a vásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium igazgatóválasztásának dönté­si folyamata. A Tiszántúli Re­formátus Egyházkerület isko­latanácsa 20:1 arányban Ká­dár Péter teológust, tanárt, a vásárhelyi Cseresnyés-kollégi­um jelenlegi vezetőjét válasz­totta meg a Bethlen igazgató­jának. Mandátuma 5 eszten­dőre, azaz a 2014/2015-ös tan­év végéig szól. A jelölt megválasztása nem számított meglepetés­nek, hiszen, mint azt koráb­ban megírtuk: a patinás vá­sárhelyi gimnázium techni­kai személyzettel kibővült ta­nári kara, illetve az iskola igazgatótanácsa, valamint a fenntartó jogait gyakorló presbitérium is őt támogatta, szemben a másik jelölttel, Markovics György Andrással, a keszthelyi gimnázium tör­ténelem-filozófia szakos ta­nárával. A jelenlegi megbízott igaz­gató, Faragóné Szénásy Eme­se mandátuma augusztus 15-én jár le. Kádár Péter ez­után veszi át a Bethlen irá­nyítását. NEPPEREK IS HASZNALJAK AZ ŐSTERMELŐI IGAZOLVANYT Kis papír, nagy haszon CSONGRÁD MEGYE FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A 100 forintból 44-et tb-, egészségbiztosítási és nyug­díjjárulékra, munkaerő-piaci alapra fizet ki - ekkor még nem adózott, s nem adott a könyvelőjének egy fillért se. Természetesen a 100 forintos alma - ha 75 forintos a konku­renciája - nem termeli ki az üzlet havi bérleti díját sem. Ezzel szemben a neppernek ­az álőstermelőnek - a vásárlá­si áron és a helypénzen kívül semmi költsége sincs. Tegnap szétnéztünk az Olajbányász téri kispiacon: hogyan működik a rendszer kicsiben. Icu - aki őstermelő, és megengedte, hogy fotóz­zunk - a saját szemszögéből bírálta a rendszert. Szerinte a Mars téren mindent meg lehet csinálni, ott még sosem kapott nyugtát - Tarjánban viszont könnyű megfogni az árusokat, mert kevesen vannak. Nemré­giben nyugtaadás elmulasztá­sáért 120 ezer forintra bírsá­golták. Elismerte: az ősterme­lői igazolvánnyal a zsebében alig adózik, emiatt könnyebb a helyzete a „benti" üzletet fenntartó vállalkozóval szem­Amikor apa pelenkáz ¥ ~ ' TÖRÖK ANITA ' J| torok.anita@delmagyar.hu Nem kellett részletes „használati utasítást" írni kisfiúk ellátásához annak az ismerősömnek, aki helyett férje maradt otthon három hónapig másfél éves csemetéjük­kel. A pelenkázásból, etetésből, sétákból, játékból már akkor is kivette a részét, amikor felesége csak az anya­ságra koncentrált. Nem vacilláltak azon, hogy bölcsibe írassák a kicsit, vagy apa maradjon otthon vele, ami­kor az anyának hamarabb vissza kellett mennie dol­gozni. Az édesapa ma is azt mondja: ha még egy gyere­kük születne, vele is szeretne otthon maradni. A hely­cserével ráadásul megúszták az érzelemviharos be­szoktatás időszakát is. Azt a két vagy akár több hóna­, . . , pot, amikor a saját 99 Hazánkban még mindig furcsán néznek arra a férfira, aki gyedre megy csemetéjével. gyereked annyira ha­ragszik rád a bölcső­de miatt, hogy anya helyett csak a ke­resztneveden hajlan­dó szólítani. „Biztosan nem ma­radt volna otthon a férjem a lányunkkal!" - jelentette ki a felvetésemre egy másik ismerősöm. Magát maradi gondolkodásúnak tartja, azaz a férfi keresse a pénzt, az asszony pedig gondoskodjon a babáról. Míg hazánkban még mindig furcsán néznek arra a férfira, vagy éppen megmosolyogják, aki gyedre megy csemetéjével, addig Nyugat-Európában a gyerekek után járó maximális támogatást csak akkor kapja meg a család, ha a kispapa is kiveszi a részét a babázásból. Svédországban például 60 napot tölthet a kicsivel, ez idő alatt fizetése 80 százalékát kapja. Finnországban 12 napra keresetének 66 százaléka jár, Németországban 2 hónapig „kötelező" babázni, a havibér 67 százalékáért. Nálunk sokan még azzal sincsenek tisztában, hogy a gyerek születése után 5 nap pluszszabadság jár az édes­apának. Persze vitathatatlan: a szülő-gyerek közötti meg­hitt, harmonikus kapcsolat nem attól függ, hogy ki pe­lenkázta, büfiztette a babát. Elsősorban nem az eltöltött idő mennyiségén, hanem annak minőségén van a hangsúly, legyen szó kicsiről vagy nagyról. A vevőnek legtöbbször fogalma sincs arról, ki a valódi őstermelő. FOTÓ: KARNOK CSABA 35 ezer őstermelő a megyében A Csongrád Megyei Mezőgaz­dasági Szakigazgatási Hivatal nyilvántartása szerint mintegy 35 ezer „aktív" őstermelői iga­zolvány van a megyében. Az új kiváltása - amelyhez mind­össze tulajdoni lapot vagy földhasználati szemlét kell hozni - 2000, a régi megújí­tása 1000 forintba kerül. A hi­vatal mást nem ellenőriz. Gráf József volt agrárminiszter egy alkalommal jelezte: felül kelle­ne vizsgálni az őstermelői iga­zolványok rendszerét, de vé­gül nem történt semmi. Az ős­termelők 600 ezer forintos jö­vedelemig nem fizetnek adót. ben. A mellette álló férfi az érem másik oldalát mutatta meg: ők esőben, hóban, fagy­ban, kánikulában árulnak, a paradicsomot a nap végén már csak lecsónak adhatják el. Míg odabent a boltos hűtőben tárolja az árut, és kényelmet nyújt vevőjének is. Ezekből az ellentétekből a vevő semmit se lát. Fogalma sincs, ki a valódi őstermelő, és ki az, aki csak az igazolvá­nya mögé bújik, holott szinte nagytermelői tevékenységet folytat. A piaci közhangulat hibáztatja a hatóságot is, amely csak a nyugtaadási kö­telezettség elmulasztásáért bírságol. Legfeljebb azok akadnak fenn, akik az őster­melői igazolvánnyal banánt, narancsot árulnak - hiszen a déligyümölcs biztosan nem a tanyán termett. De az olasz szőlő, a spanyol paprika - az árusok szerint - egy ellenőr­nek se lesz gyanús. Szuperlézer: Botka interpellált BUDAPEST MUNKATÁRSUNKTÓL A szuperlézerről kérdezte Bot­ka László, Szeged polgármes­tere tegnapi parlamenti inter­pellációjában Fónagy Jánost, a nemzeti fejlesztési miniszter parlamenti államtitkárát. Botka László emlékeztetett: a városban megvalósuló beru­házás értéke 250 millió euró, a létesítmény működési költsé­ge évente 26 millió. - Az idő a legkritikusabb tényező: a strukturális alap forrásait 2013-ig le kell kötni, 2015-ig felhasználni. Ebben az évben el kell készíteni a beruházási terveket, jövőre lefolytatni az engedélyezéseket. Az Unió ta­valyi döntése óta Szeged és az egyetem létrehozta projektcé­gét, amelybe a Nemzeti Kuta­tási és Technológiai Hivatal többségi tulajdonosként szállt be. Ám a tőkeemelés, a cégbe­jegyzés még nem történt meg. Elnyertük az előkészítéshez szükséges források első üte­mét, közel egymilliárd forin­tot, de ennek támogatási szer­ződését sem írták még alá ­mondta. Rendkívül fontosnak tartja a projektet a kormány - szö­gezte le Fónagy János. Kiemel­te: a szerződésre biztosított jogszabályi határidő szeptem­ber 13-án jár le, nincs késede­lemben a program. Szegedet ideális helyszínnek nevezte. Botka elfogadta a választ.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents