Délmagyarország, 2010. június (100. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-12 / 135. szám

MEGYEI TÜKÖR 2010. JÚNIUS 12., SZOMBAT Megtörtént A kisboltos meséli, aki az újságunkat is árulja: - Jól látszott a címlapon a temetői szatír története. Bejött egy idős asszony, rá­bökött, és megkérdezte: - Melyik temetőbe kell menni? Rám férne már egy kis erőszak. DOMBAI TÜNDE Ficsor Karolina rendőrként is nyeregben érzi magát. FOTÓ: DM/DV vagy éppen rendőr legyen, ám az érvényben lévő szabályok szerint 18 éves kor alatt nem lehet elhelyezkedni ezekben a szakmákban. Ezért is tanult először állat­egészségügy-állattenyésztő sza­kon az orosházi mezőgazdasági szakközépiskolában Ficsor Ka­rolina, a Szegedi Rendőrkapi­tányság bűnügyi-technikai osz­tály helyszínelő alosztályának vezetője. - 10 évig versenyszerűen lovagoltam, nagyon szere­tem a lovakat; ezért akar­tam állatorvos lenni mondta a százados. - A gya­korlati órákon azzal szem­besültem, hogy nemcsak lo­vakat és kutyákat, hanem például szarvasmarhákat is kellene gyógyítani. Rájöt­tem, hogy ez mégsem való nekem. Ráadásul ekkor kö­vetett el Orosházán Magda Marinko egy gyilkosságot, egy nőt fojtott meg. Ez adta meg a végső lökést a rend­őri pályához - emlékezett vissza Karolina. - Én is átestem azon a korszakon, amikor katona, tűzoltó vagy nyomozó akar­tam lenni. Nyolcadik osztály végére viszont a jogászpálya kezdett vonzani. Gimnázium­ban teljesen elbizonytala­nodtam a jövőmmel kapcso­latban, és nem tudtam, mi akarok lenni - mesélte Gyi­mesi László. A Fidesz szegedi elnöke az egyetemi felvételi előtt mégis visszatért a 14 éves korában eldöntöttek­hez, és a jogra jelentkezett. Az ügyvéd elmondása sze­rint operaénekes szülei ­Gyimesi Kálmán és Bajtay Horváth Ágota - szerették volna megtudni, milyen énekhangja van, de erre a mai napig nem került sor. ­Még soha nem énekeltem előttük, és egyszer sem akar­tam operaénekes lenni - ma­gyarázta Gyimesi, aki ének­tudását csak barátai előtt mutatta meg egy karao­ke-partin. Elmondása szerint pozitívan nyilatkoztak a hangjáról. Grafikusból színész, vegyészből humorista. A hazai sztárvilágban is sok érdekes pályaváltás történt. Baby Gabi énekesnő eredeti szakmája például szociális asszisztens, Szabó Győző színész pedig grafikusnak tanult. Maksa Zoltán humorista végzettsége vegyészla­boráns, és sokáig a Kőbányai Gyógyszergyárban dolgozott. Fekete László, a világ legerősebb embere először vadőr szeretett volna lenni, végül a hegesztőszakmát tanulta ki. A szórakoztatóiparban dolgozó Fásy Ádám végzettsége tükörkészítő-csiszoló, de hosszú időn át a vendéglátásban is tevékenykedett. Hamarosan itt az esküvőjük időpontja? Szeretnék, hogy sok ember lássa n a boldogságukat? Hétfőnként megjelentetjük 3-3 pár Licitálás: az esküvőt megelőző esküvői fotóit a Délmagyarországban hétfőtől csütörtökig, 8-16 óráig és a Délvilágban - azokét, akik a leg­több aznapi újságot megrendelik. A 3 nyertes által megrendelt példányokat a megjelenés napján kiszállítjuk. További részletekért és a játékszabályzatért kattintson a www.delmagyar.hu/sokboldogsagot oldalra! / a www.delmagyar.hu/sokboldogsagot oldalon. éves a DÉLMAGYARORSZÁG 22 fát kellene kivágni Vásárhelyen A közelmúltban végzett méré­sek alapján 22 fát kellene ki­vágni Vásárhelyen a Kossuth téren és a Zrínyi utcában. Többnek idővel a felülvizsgála­tát javasolta a szakember. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY IMRE PÉTER A szegedi Kiss Ferenc Erdésze­ti Szakközépiskola tanára, Szabó Gábor mérte fel a belvá­rosi fák állapotát Vásárhe­lyen. A szakember 46 fát vizs­gált meg egy akusztikus mű­szerrel. Ez a módszer a hang­sebességet hívja segítségül, terjedésének mértékéből álla­pítják meg - az egészséges ve­zeti a hangot, míg a korhadt rész elnyeli -, hogy a törzs, az ágak milyen ipértékben káro­sodtak. A Kossuth téren tesztelt 25 fából Szabó 10-et ítélt kivág­hatónak vagy kivágandónak, a többit még nem fenyegeti veszély. A Zrínyi utcában rosszabb az arány: 21-ből 12-t sorolt ebbe a kategóriába, 7 megmenekült, 2 kivágását megfontolásra ajánlotta a vá­rosnak. - A 2006. augusztus 20-i fővárosi tragédia óta az ön­kormányzatok jobban figyel­nek erre a problémára ­mondta Szabó Gábor, aki végzett már a vásárhelyihez hasonló műszeres tesztet többek között Szegeden és Makón. Ékes József, a városüze­meltetési csoport vezetője kö­zölte: a munkát a Zrínyi ut­cán már megkezdték, 10 ki­száradt, balesetveszélyes fát már eltávolítottak. Hozzátet­te: amit lehet, igyekeznek megóvni. Idén több mint 250 fát ültettek belterületen, és 30 kiszáradtat, életveszé­lyeset vágtak ki. GYIMESI LÁSZLÓ MÉG SOHA NEM ÉNEKELT OPERAÉNEKES SZÜLEI ELŐTT Marinko miatt lett rendőr Karolina Ma is kapál Gregus Máté unokája A legtöbb kisgyerek rendőr, tűzoltó, katona vagy éppen mozdonyvezető szeretne len­ni. Valaki kitart elhatározása mellett, míg más az élet tel­jesen más területén helyez­kedik el. SZEGED KISS GÁBOR GERGŐ „Tűzoltó leszel s katona! Va­dakat terelő juhász!"- írta Jó­zsef Attila Altató című versé­ben 1935-ben. Ma is sok kis­gyerek álma, hogy tűzoltó „Még soha nem énekeltem előttük, és egyszer sem akartam operaénekes lenni." Gyimesi László Néhány eperfa még ma is áll Gregus Máté mintagazda egy­kori pósahalmi birtokán. Uno­kája, Mária néni utoljára 5 éve járt kint a gyümölcsösben, de saját kertjét ma is kapálja. SZÉKKUTAS TÖRÖK ANITA Kora reggel két órát kapál a kertjében Gregus Máté 87 éves unokája, Mária néni. Nagyapját a mai Székkutas község meg­alapítójaként említi a vásárhe­lyi életrajzi lexikon, a városban középiskolát, Székkutason álta­lános iskolát neveztek el róla. Gregus Mária nem bírja ki, hogy ne gondozza a virágo­kat, veteményest, még úgy is, hogy botra kell támaszkodnia - jegyezte meg az idős asz­szony mosolyogva. A növé­nyek és a munka szeretetét mintagazda nagyapjától örö­költe. Gregus Máténak két fia és két lánya volt. Közülük Má­ria néni édesapja - akit szin­tén Máténak hívtak - vette át az országszerte ismertté vált 35 holdas pósahalmi minta­gazdaságot. Ő folytatta az 1880-as években kialakított eper-, alma-, körte-, valamint szilvafákból álló gyümölcsös­ben a gazdálkodást. - Nagyapám az 1900-as évek elején költözött be Szék­kutasra, mi pedig kiköltöz­tünk a birtokra, ahol a testvé­reimmel kivettük részünket a munkából. A nővéremmel fel­váltva dolgoztunk a konyhán, ahol a kenyérsütésben meg a gyümölcsösben segédkeztünk - magyarázta Mária néni. Sze­rinte az a világ sokkal jobb volt, mint a mostani. Egyszer egy újságíró látogatott ki a birtokra, aki meglátva a dundi lábait megjegyezte: ha ilyen lábakon állna az ország, sem­mi baj nem lenne - idézte fel nevetve Mária néni. Gregus Máté 13 unokája kö­zül 4 él. Mária néni nővérével, a 89 éves Zsuzsannával lakik egy házban Székkutason. Mindket­ten büszkék nagyapjukra. Egy­szerű parasztember volt, aki sa­ját magát képezte, és összefo­gással sokat tett Kutasért. Az ő kezdeményezésére épült meg a vasútállomás, alakult meg a helyi hangya­szövetkezet, ké­szült el a refor­mátus és a kato­likus templom. A villamosítás­ban is nagy sze­repe volt. - Nem min­dig hangzott jól a Gregus név, az államosításkor üldözték a családunkat. Kuláklistára ke­rültünk. Édesapámat börtön­be csukták, ott halt meg. Bá­tyámat, öcsémet, férjemet is elvitték. Nem maradt férfi a birtokon - mesélte. Utoljára 5 éve járt kint az egykori családi birtokon. Egyik unokája vitte ki, aki kíváncsi volt rá. Meg­van még a pálinkafőző épüle­te, és három-négy eperfa is ­jegyezte meg Gregus Mária könnyes szemekkel. ff Nem mindig hangzott jól a Gregus név, az államosításkor üldözték a családunkat. Kuláklistára kerültünk. Gregus Mária Mária néni büszke nagyapjára, Gregus Mátéra. FOTÓ: FRANK YVETTE

Next

/
Thumbnails
Contents