Délmagyarország, 2010. június (100. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-12 / 135. szám

3 a megyeben mintegy 17 milliárd forint a kar Özönvíz után azt nézik az emberek, mi maradt Óriási károkat szenvedett el a mezőgazdaság a májusi özönvíz miatt, ezt Csongrád megyében 17 milliárd forintosra saccolják. Tart a kárfelmérés, miközben a gazdák mentik a menthetőt. CSONGRÁD MEGYE FEKETE KLÁRA A domaszékiek féléves mun­káját verte el az eső, a terme­lők arról panaszkodtak: olyan, mintha nem csináltak volna semmit. Fodor Gézáné őstermelő krumpliföldje siral­mas látványt mutat. - Tavasz­szal szántani kellett, vetőma­„ A szántókon legalább 20 százalékos a termés­kiesés. Vannak területek, ahol teljesen kipusztult a vetés, másutt csak fottokban." Szakáll Sándor liMfca got, pétisót vettem, de most ez a pénz is odaveszett, nemcsak a termés - sóhajtozott az asz­szony. Mintegy 17-18 milliárd fo­rintos kár érte a megyét az el­képesztő májusi időjárás mi­att - mondta Szakáll Sándor, a Csongrád Megyei Szakigazga­tási Hivatal földművelésügyi igazgatója. Egyelőre csak elő­zetes felmérések készültek, és várják a bejelentéseket a ter­melőktől - tette hozzá a szak­ember. A bejelentésekre azért van szükség, hogy a vis maior helyzet miatt ne zárják ki az uniós támogatásból a gazdá­kat. Emellett a kárenyhítési alapból is jár támogatás an­nak, aki befizette a hektáron­kénti 800 forintot. Választmányi elnök lehet Botka? SZEGED. A Népszabadság infor­mációi szerint az MSZP orszá­gos választmányának elnöke lehet Botka László. A szegedi polgármester lapunknak így reagált: - Most kezdődött meg a tisztújítás, folynak a jelölések, ezért idő előtti bármiről nyilat­kozni. Továbbra is tartom ma­gam ahhoz, amihez az elmúlt években: nekem Szeged az első, arra készülök, hogy ha az itt élők megbíznak vele, továbbra is Szegedet szolgálom. Semmi olyan országos tisztséget nem vállaltam és nem is fogok, ami ezt zavarná. Ugyanakkor na­gyon motivál, hogy a baloldal újra visszaszerezze a választó­polgárok bizalmát, és 21. száza­di modern, igazságos alternatí­vát tudjon kínálni. Az MSZP bel­ső működésében a hosszú távú stratégia, a politikai célok kije­lölése a választmány feladata. Amennyiben meggyőző és nagyszámú támogatást és jelö­lést kapok az ország különböző megyéiből, pártszervezeteitől, akkor egy ilyen munkában szí­vesen részt vennék. Az MSZP or­szágos választmánya a párt leg­főbb döntéshozó szerve két kongresszus között. A párt ideo­lógiai irányító testülete. Vf N M WM mm11 »b I Ebből már nem lesz krumpli. A domaszéki Fodor Gézánénak semmije sem maradt az esőzés után. FOTÓ: KARNOK CSABA Az igazgató szerint a szán­tókon legalább 20 százalékos a terméskiesés. Vannak terü­letek, ahol teljesen kipusztult a vetés, másutt csak foltok­ban. Körülbelül 12-13 milliárd forintos kár érte a gabonát ter­melő vállalkozásokat, és to­vábbi 3-4 milliárdra tehető a kertészeti ágazat vesztesége a megyében. A Magyar Agrárkamara in­formációi szerint az ország­ban a belvízzel borított terület nagysága eléri a 180 ezer hek­tárt. Az őszi búza országos ve­tésterületének 5 százalékán, körülbelül 50 ezer hektáron állt vagy még mindig áll a víz, hasonló az arány az őszi ká­posztarepcénél is. A naprafor­gónál ez 3,5 százalékot, vagyis 18 ezer hektárt jelent, míg a kukorica vetésterületénél mintegy 18 ezer hektárt. A felmérés szerint ebből már biztosan kipusztult leg­alább 50 ezer hektárnyi nö­Az ország vis maior sújtotta terület A természeti károk miatt a magyar kormány töltse fel a mezőgazdasági kárenyhítési alapot a banki extraadó terhé­re 20 milliárd forintra, kezdjen tárgyalást a bankokkal a gaz­dálkodói hitelek átütemezésé­nek lehetőségéről, a támoga­tott közraktározásról, a vidék­fejlesztési miniszter pedig nyilvánítsa az országot vagy annak egyes területeit vis ma­ior sújtotta területté - többek között ezeket is javasolta teg­nap a Magyar Agrárkamara el­nöksége. vényzet: az őszi búzánál 20 ezer hektárra, az őszi káposz­tarepcénél körülbelül 7000, a napraforgó esetében 6000? a kukoricánál 5000, rétnél, le­gelőnél pedig 8-10 ezer hek­tárra tehető a már ténylegesen kipusztult terület. A legfontosabb munkála­tok, a kalász növényvédelme és a kártevők elleni védelem elmaradt, mivel a talajok szántóföldi gépekkel teljesen járhatatlanok, vagyis nem­csak a mennyiségben, hanem a minőségben is komoly rom­lásra lehet számítani. Az agrárkamara úgy fogal­maz, hogy sok mindent befo­lyásolhat az elkövetkező 2-3 hét és a betakarítás körüli idő­járás. Amennyiben a betakarí­táskor hasonlóan csapadékos idő lesz, az a gabonafélék ter­mesztőit akár katasztrófával is sújthatja. Számításaik sze­rint évtizedek óta először for­dulhat elő, hogy az ország aratáskori területe 1 millió hektár alatti lesz. három honapos csúszás a tető miatt Ópusztaszer: innen szép nyerni Nincs szerencséje a Feszty-kör­kép épületének tetejével a ki­vitelezőnek. A felújítás na­gyobb munka, mint várta, az eső is bevert - helyenként rá a vászonra -, így csak három hó­nappal később, augusztus 31-én nyithatja meg 5 új kiállí­tását az emlékpark. A cég 2009-et még 64 milliós vesz­teséggel zárta, az idei év job­ban indult. ÓPUSZTASZER BAKOS ANDRÁS A tavalyi évet még 64 millió 267 ezer forintos veszteség­gel zárta az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Nonprofit Kft. Ez az Igazság­ügyi és Rendészeti Miniszté­rium honlapján nemrég köz­zétett tavalyi évi mérlegből és eredménykimutatásból derül ki. A céget eddig 13Ö millió forint tagi kölcsönnel segítette fő tulajdonosa, a Csongrád Megyei Önkor­mányzat. A taggyűlés pedig annak érdekében, hogy vál­tozzon a helyzet, november­ben új igazgatót nevezett ki a park élére Tokovics Tamás személyében. - A látogatók számának csökkenését ta­valy még nem sikerült meg­állítani, de a vállalkozási és a marketingkommunikációs tevékenység jelentősen ja­vult, ennek hatása 2010-ben lesz érezhető - tájékoztatta lapunkat Magyar Anna, a megyei közgyűlés elnöke. A válság és az elmúlt évek megszorító intézkedéseinek hatása a park bejáratánál is látszik. Kevesebb a fizetőké­pes látogató, egyre többen szeretnének kedvezményt kérni. A parkban ezekben a he­tekben a tavalyi évi veszteség­nek épp tízszeresét, a 160 mil­liós megyei önerővel együtt 99 A beruházás részben az épület tetejének rendbetétetérői is szól - ezzel továbbra sincs szerencséje a parknak. 640 millió forintot fordítanak arra, hogy a húsvétra megtisz­tított, új látogatói ösvénnyel ellátott Feszty-körkép épüle­tében 5 új kiállítás nyíljon az Árpád-korról, amely ismét vonzza a látogatókat. Azért bíznak ebben, mert a korszak kutatásában nagyon sok az új eredmény, amelyet látványo­san be lehet mutatni. Az okta­tásba is bekapcsolódik az em­lékpark, múzeumpedagógu­sokat alkalmaz. A beruházás részhen az épület tetejének rendbetételé­ről is szól - ezzel továbbra sincs szerencséje a parknak. Zakar Péter alelnök tájékozta­tójából kiderült a közgyűlé­sen, hogy az építőknek menet közben többször is módosíta­niuk kellett a műszaki megol­dásokat a tervezetthez képest. Emiatt várhatóan három hó­napot csúszik az átadás idő­pontja, augusztus 31-ére. A viharos szél pedig egy al­kalommal feltépte a tetőt ta­karó fóliát, és emiatt be­ázott az épü­let. Az eső nem okozott nagyobb ká­rokat, de né­hány helyen érte a körkép vásznát is. Az, hogy ez elin­dít-e valamilyen gombáso­dást, ezután derül ki, a szer­ződés szerint az esetleges res­taurálás költsége a kivitelezőt terheli. A megyei önkormány­zat tulajdonosi bizottsága jú­nius 15-én a helyszínen tart ülést. Eltörölni BAKOS ANDRÁS bakos.andras@delmagyar.hu A pálinkafőzés forradalma komoly dolog, de mifelénk most legalább ugyanekkora visszhangja lesz a gaz­dálkodók körében annak, hogy a kormány megszün­teti az érdekeltségi hozzájárulást. Ezt a „kisadót" a vízgazdálkodási társulatnak fizetik a gazdák, hektá­ronként körülbelül ezer forint egy évre. Nem nagy összeg - annál nagyobb bosszúság odaadni, ha azt látja az ember, hogy a társulat ezért a pénzért nem szolgáltat. A szolgáltatás a belvíz mielőbbi elvezetése lenne, száraz időben pedig az árkok kitakarítása, mé­lyítése. Most az igazság időtlen pillanatát éljük: az utóbbi tizenöt év legnagyobb mennyiségű csapadéka £ ........ zúdult le májusban, 99 Az Árpád-házi kirá­lyok idején kiterjedt csatornarendszereket gondoztak parancs­szóra. és a gazdák sok he­lyen hiába ástak csörgőt az elöntött területeiktől az áro­kig, onnan nem folyt tovább a víz, mert­hogy tizenöt éve pu­colta ki a társulat utoljára. Akkor miért is fizessünk? - kérdezi tőlem a 2000 hektárt művelő agrárvállalko­zás vezetője. Igaza van - mondja a vízgazdálkodási társulati szak­ember, amikor mindezt elmondom neki. Hozzáteszi rögtön: a gazdák azért is jogosan verhetnék az asztalt, hogy ami vizet az önkormányzatok ilyenkor az utcák­ból, kertekből kiszívatnak, az mind a külterületre megy, vagyis az ő földjeikre. Az is visszás, hogy amikor ebből a hozzájárulásból mégis épül valami műtárgy, az állami tulajdonba kerül, tehát mintha a vásárhelyi gaz­dák finanszíroznák például az M3-as autópálya építé­sét, holott semmi közük hozzá. Ezekből az ezer forin­tokból gyűlik össze mégis évről évre a vízgazdálkodás legbiztosabb forrása; amit elértek a társulatok, azt zöm­mel ebből és pályázati pénzből érték el. A sürgősnek ítélt munka mennyiségének 30-40 százalékát végzik el belőle. Társulatonként változó, hogy ezek után a mos­tani védekezés milyenre sikerül. Jellemző, hogy a belvi­zet a folyókba átemelő szivattyúk zöme 10-20 százalé­kos kapacitással működik, mert a csatornákban nem tud gyorsabban folyni a víz. Ha a hozzájárulás megszűnik, fölmerül a kérdés: ki vezesse el a vizet a földekről, lehetőleg az eddigieknél gyorsabban? Az Árpád-házi királyok idején kiterjedt csatornarendszereket gondoztak parancsszóra, társu­lat kétszáz éve működik, elvileg a földtulajdonosoké. Látszik, hogy a mezőgazdaság mai állapotában nem ké­pes viselni a vízelvezetés rendbetételének terhét, a hoz­zájárulás megszüntetése így logikus tett. De ezután ko­molyabb állami szerepvállalásra lesz szükség. Mert az elmúlt tizenöt évben ez már a harmadik olyan év, ami­kor látványosan bebizonyosodik: rossz az elvezető rendszer. Tehát egyelőre ott tartunk, hogy egy bosszúsággal kevesebb lesz, de a gond megmarad. A 2010. JÚNIUS 14. ÉS 18. KÖZÖTTI MUNKAHÉTEN A KÖVETKEZŐ ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐI FOGADÓÓRÁK, FÓRUMOK LESZNEK: Június 14-én, hétfőn: * Katona Gyula, a 13-as számú választókerület (Móraváros) képviselője logadóórát tart 14.00-16.00 óráig a Szegedi Csatornamű Társulat Irodá­jában (Szeged, Széchenyi tér 5.). Június 15-én, keddien: * Gila Ferenc, a 24-es számú választókerület (Petőfitelep és Baktó) kép­viselője fogadóórát tart 17.00 órától a Hunyadi Általános Iskolában (Szeged, Lidice tér 1.). Június 16-én, szerdán: * Dr. Szentgyörgyi Pál alpolgármester, az l-es számú választókerület (Felsőváros, Belváros) képviselője logadóórát tart 16.00 órától a Tabán utcai Általános Iskolában. * Kormos Tibor, a 6-os számú választókerület (Újszeged) képviselője foga­dóórát tart 17.00-18.00 óráig a Somogyi Könyvtár Korondi utcai fiókkönyv­tárában. * Hekáné dr. Szondi Ildikó a 10-es számú választókerület (Belváros) kép­viselője fogadóórát tart 16.00-17.00 óráig a Tisza Lajos krt. 47.1. em. 112. (Ola­josház) épületében. Tel.: 06-30/963-8137 * Juhász Gyula, a 25-ös számú választókerület (Tápé) képviselője fogadóórát tart 16.00-17.30 óráig a Tápéi Kirendeltségen (Szeged-Tápé, Honfoglalás u. 73.). Június 17-én, csütörtökön: * Dr. Csapó Balázs, a Szegedért Egyesület képviselője fogadóórát tart 14.00-15.00 óráig a Szegedért Egyesület székhelyén (Szeged, Kárász u. 11.1. em. 7.). 93748724

Next

/
Thumbnails
Contents