Délmagyarország, 2010. június (100. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-11 / 134. szám

6 2010. JÚNIUS 11., PÉNTEK Esőszünetekben dolgoztak a fotósok NEVET KAPNAK A VAROSVEDO KŐFAL ATJAROI Árpád kapu lehet a Szerelemlyukból HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI kistérség: Hódmezővásárhely, Mártély. Mindszent, Székkutas HÍREK Főtérfelújítás SZÉKKUTAS. Már lerakták a 47-es számú főút mellé szánt sétány díszburkolatát Székku­tason. A falu főterének felújí­tására pályázati támogatással 35 millió forintot költhet az önkormányzat. A tervek sze­rint a sétány vonalában gömb­juharokat ültetnek. Ugyanak­kor a szemközti oldalon, az élelmiszer-áruházzal szemben egy szökőkút kap majd helyet. A művelődési háznál pedig parkot, padokkal, homokozó­val ellátott zöldterületet alakí­tanak ki - hallottuk Varga Sándortól, a falu polgármeste­rétől. A művelődési ház szom­szédságában új parkolóhelyek is lesznek. Székkutas főteré­nek rekonstrukciójával szep­tember végére készülnek el. Kompetenciaoktatás, erdei iskola MÁRTÉLY. Szeptembertől a mártélyi - és a szegvári - ne­velési, oktatási intézmények­ben is bevezetik a kompeten­ciaalapú oktatást, amellyel a sikeres élethez nélkülözhetet­len képességeket, készségeket sajátíthatják el az óvodások és az iskolások is. A mártélyi diá­kok - harmadik, negyedik és ötödik osztályosok - 5 napos erdei iskola programban is részt vesznek, az önismeret, a kommunikáció és az együttmű­ködés témakörében. A tanulók például filmet készíthetnek, drámajátékon vehetnek részt, lovagolhatnak, vagy reforméte­leket főzhetnek. Az erdei iskola ma kezdődik, és jövő héten kedden ér véget. Könyvbemutató, lakossági fórumok, elcserélt nevek HÓDMEZŐVÁSÁRHELY. Buda­pesten, a Képcsarnok Csók István Galériájában mutatják be ma délután 5 órakor Feledy Balázs „Fodor József a króni­kás festő" című művészeti al­bumát. Az ismert hódmezővá­sárhelyi festőt megidéző ese­ményen a szerzőn kívül neves művészek, művészettörténé­szek vesznek részt, közremű­ködik Zoltán Péter klarinéton és Borsos Annamária zongo­rán, köszöntőt Lázár János. Vásárhely polgármestere mond. - Benkő Zsolt települési képvi­selő hétfőn délután 6 órától a Belső utcában a vajhátiaknak, szerdán délután 6 órától a Ta­nya 1627. alatt lévő Sóshalmi Olvasókörben a sóshalmiaknak tart lakossági fórumot. - Nem Bálint Vilmosné. ha­nem Faragóné Szénásy Emese beszélget Markovics György Andrással azon a fotón, ame­lyet a Bethlen-gimnázium igazgatóválasztásáról szóló tegnapi tudósításunkhoz kö­zöltünk. A tévedésért az érin­tettek elnézését kérjük. Nevet adna Vásárhely egyedül­álló építészeti emléke, a város­védő kőfal gyalogos- és kocsi­átjáróinak Kószó Péter alpol­gármester. A Szerelemlyukból így Árpád kapu lehet. önálló neveket adna Vásárhely különleges építményén, a vá­rosvédő kőfalon át tört 4 kocsi­és 9 gyalogosátjárónak Kószó Péter alpolgármester. A Szege­det elpusztító 1879-es nagy árvi­zet követően Vásárhely körül emelt városvédő körgyűrű a Zrí­nyi utca végétől a Bocskai utca végéig téglából rakott védfalból áll. Olyan egyedi építményként tanúskodik a múltról, amelyre sehol máshol nincs példa. - Nagyon sok hazai és kül­HÓDMEZŐVÁSÁRHELY IMRE PÉTER - Semmi érdemem nincs ben­ne, a hosszú életet a jóisten ad­ta ajándékba. El sem hiszem, hogy ennyi idős vagyok, de a papír bizonyítja - mondta a vásárhelyi Paulik Sándorné Stötzer Irma, aki május 31-én ünnepelte 100. születésnapját. Temesváron született, öten voltak testvérek, és 32 évesen költözött Vásárhelyre. 14 éves sem volt, amikor már napi 16 órát dolgozott a szövőgyárban. Sándor fiát 35, Klára lányát 38 éves korában szülte, a családot 3 unoka és 1 dédunoka teszi tel­jessé. Humorát az sem vette el, hogy láb- és gerincbetegsége miatt 9 éve ágyhoz kötött, lánya ápolja. Nem hagyja el magát, té­vét néz, nagyítóval olvas - a na­pokban fejezte be Fekete István földi barátom vendégeskedett már a városban, s mindnyájan különlegesnek tartották a kő­falat, ahogy azt a helybeliek nevezik. Nagyon sokan azt hit­ték közülük, hogy az egy várfal része. Meglepődtek, amikor meghallották, hogy alatta egy­kor a Tisza által táplált Hódtó hullámzott - mondta az alpol­gármester. Kószó Péter önálló nevet adna valamennyi, a kő­falon át vezető kocsi- és gyalo­gosátjárónak. Olyat, amelyről a helybeliek rögtön tudják, hogy hol is található. - Néhány kivételével azon utcák neveit kapnák, amelyek végén állnak. így nevezném el a Zrínyi utcából a Kodály Zol­tán felé vezetőt Királyszék ka­punak, az Árvíz utcából leve­zetőt Hunyadi kapunak, a kór­ház alattit Imre József vagy dr. •P GERGELY egyik regényét, és azt mondja, kér majd másikat. Szívesen me­sél életéről, például a világhá­borúk borzalmairól. Fantaszti­kusan friss szellemileg, több 20-30 éves megirigyelhetné. - Először csak idősebb vol­tam, aztán öreg, most már vén vagyok - mondta nevetve, iro­nikusan. Állandóan a hosszú élet titkáról faggatják, de nem tudja a választ, az viszont tény, soha nem ivott alkoholt, és nem dohányzott. Hozzátette: - Nem sopánkodom, bánkódom, az nem segít semmin. Azt viszont érzem, egyre fogy az erőm, de minden újabb percnek, órának örülök. Az önkormányzattól Kószó Péter alpolgármester és Nagy­né Tari Ibolya, a népjóléti cso­port vezetője virágcsokorral és ajándékkosárral köszöntöt­te Irma nénit. Genersich Antal kapunak. A Városház utcából a Hősök teré­re nyíló lehetne a Hősök kapu­ja, a Szőnyi utca végén lévőt az ott álló gimnázium után Beth­len kapunak. Árpád kapunak hívhatnánk az Árpád utcai táj­ház melletti, a helybéliek által csak Szerelemlyuknak neve­zett gyalogosátjárót. Kaszap Péter vagy Nagy Imre kapu ne­vet kapna a Bagolyvár melletti lejáró, ahol a 47-es főút a kör­forgalomba torkollik, s a Bocs­kai utcai lejáró a Bocskai kapu nevet kaphatná - sorolta el­képzeléseit az alpolgármester. Kószó Péter, aki önálló képviselői indítványt kíván benyújtani a közgyűlésen a témában, azt szeretné, ha a kapuk nevét bronz- vagy kerá­miatábla örökítené meg vala­mennyi helyszínen. MINDSZENT MUNKATÁRSUNKTÓL Alkotóházként szeretné mű­ködtetni a Mindszentről szár­mazó, de Budapesten élő Beke Mária művészetpedagógus azt a mintegy 100 éves vályoghá­zat, amelyet kívülről eredeti Magyarország legismertebb fo­tóművészei örökítették meg egy héten keresztül Vásárhely népi téglaépítészetét. A témá­val nem, de az esős időjárással meg kellett küzdeniük. A100 legjobb képet a nagyközönség is láthatja majd jövőre. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY MUNKATÁRSUNKTÓL Egy hetet töltöttek a városban az ország leghíresebb, legis­mertebb fotóművészei. Módos Gábor, Tóth József, Csák Mik­lós, Dozvald János, Kovács Ist­ván, Oravecz Attila, Kresz Al­bert, Balla András, Herbst Ru­dolf, valamint a vásárhelyi származású Eifert János a X. Fotószimpózium résztvevői­ként örökítették meg Vásár­hely népi téglaépítészetének gyöngyszemeit. - Sajnos az időjárással meg kellett küzdenünk, hiszen a fo­tószimpózium hetén nem akadt olyan nap, hogy ne vert volna bennünket a néha mon­szunként szakadó eső. Ezért igyekeztünk kihasználni a fél-, állapotában állított helyre. A látványos, téglával keretezett ablakairól kívülről is messzi­ről felismerhető ház nyitott tornácán megtartotta és hely­reállította a fa mellvédet, a fa­ragott apácarácsot, a szél­deszkázatot, a faragott ablak­kereteket és az utcai homlok­ritkábban egyórás esőszünete­ket - összegezte a mesterek ta­pasztalatait Módos Gábor, a Magyar Alkotóművészek Or­szágos Egyesülete fotóművé­szeti tagozatának elnöke. - En­nek ellenére a kollégák sikerrel dolgoztak, s igazán érdekes fel­vételeket készítettek. A debre­ceni Kovács István kollégánk nagyon érdekes éjszakai fény­képeket készített a kivilágítat­lanul is látványos téglatemplo­mokról, de lefényképezte az egykori Kaszinó Zrínyi utca ele­ji épületét is - egy borospohá­ron keresztül. Módos Gábor elárulta azt is, hogy nem a népi téglaépületek állapotát dokumentáló képe­ket készítettek, számukra a tel­jes házak egy-egy részlete volt érdekes, így a különleges tég­lalépcsőket, ablakpárkányo­kat, különleges vagy szép ele­meket ábrázolták. Mint mond­ta, a legtöbb helybeli azonnal tudta, kik fényképezik nagy buzgalommal a házukat. A X. Fotószimpózium 100 legjobb felvételét a nagykö­zönség jövőre láthatja. zat eredeti felületét is. Ezek után kezdeményezte annak helyi védelem alá vételét is. - Édesanyám mindszenti, gyerekkoromban nagyon sokat nyaraltam szülei tanyájában. Itt érintett meg a múlt. Amo­lyan pesti gyerekként ezek hi­hetetlenül vonzottak. Ráadá­sul nagyapám, aki ma is a pél­daképem, igazi polihisztor volt, mindent tudott: kötelet vert, kosarat font, maga készí­tette a bútorokat és a szekeret, de még a kovácsmesterséghez is értett - mondta Beke Mária, aki évekig tagja volt a fővárosi városvédő egyesületnek, a Praktika és a Lakáskultúra új­ság kreatív rovataiban publi­káj, és több művészeti és kéz­műveskönyvet írt. Gyerekkori emlékei miatt keresett magá­nak házat Mindszenten. - Úgy látszik, az a küldeté­sem, hogy régi épületeket ál­lítsak helyre. A férjemmel 15 évig egy 150 éves biatorbágyi parasztházban laktunk. Fel­kutattam a történetét, eljutot­tam azokhoz az egykori lakói­hoz, akik holokauszttúlélő­ként Izraelben élnek. Kíván­esi vagyok, hogy a mindszen­ti házban kik laktak, milyen volt a sorsuk - mondta Beke Mária. Eredeti szépségében a tornác az apácaráccsal. Az épületet a Mind­szentről származó Beke Mária állította helyre. FOTÓ: KOROM ANDRÁS HÓDMEZŐVÁSÁRHELY KOROM ANDRÁS Irma néni 100 eves Paulik Sándorné sosem sopánkodik - örül az életnek, FOTÓ: SZILÁGYI ALKOTÓHÁZ LESZ A HELYREÁLLÍTOTT EVSZAZADOS EPÜLETBOL Megszépült a parasztház Eredeti állapotában állította helyre az egyik, népi építészeti je­gyeket viselő 100 éves vályogépületet a fővárosban élő, de Mind­szentről származó Beke Mária. A Szabadság utcai épület kiérde­melte a helyi védettséget. Gyalogosfeljáró a Hódtóban. Kapu a kőfalon. FOTÓ: VERÉB SIMON Módos Gábor a gépével. Bőven talált témát. FOTÓ: KOROM ANDRÁS t

Next

/
Thumbnails
Contents