Délmagyarország, 2010. június (100. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-05 / 129. szám

8 MEGYEI TÜKÖR 2010. JÚNIUS 5., SZOMBAT HÍREK Családi nap az Arany János-iskolában CSALÁDI NAPOT TARTANAK ma az Arany János Általános Iskolában 10 órától 19.30-ig. A rendezvényen a folyamatos színpadi produkciók mellett lesz főzőverseny, rendőrségi bemutató, pónilovaglás, karaoke, íjászat és kézműves-foglalkozás is. A gálaelőadást az iskola diákjai tartják, sztárvendégként pedig 17.30-tól Gáspár Laci lép fel. A tantermekben egész nap különféle egészségügyi vizsgálatokon és termékbemutatókon vehetnek részt az érdeklődők, lesz kisállat-ambulancia, borkóstoló és véradás is. A tornateremben a diák-szülő-tanár focimeccsek mellett kerekes székes ügyességi versenyt, valamint társastáncés tornabemutatót is tartanak. A rendezvény bevételéből az iskola alapítványa az épület külső és belső tereinek szépítését támogatja. Gyereknap a bölcsiben GYERMEKNAPI ZSIBONGÁSRA várják a kicsiket és a szüleiket ma délelőtt 9 órától a vásárhelyi Oldalkosár utcai bölcsődébe. Délelőtt fél 10-kor Száraz-Nagy Brigitta zenés műsorral lép fel, 10 órakor gyermeknéptáncosok tartanak bemutatót, fél 11-kor pedig Molnár Imre bűvész produkcióját nézhetik meg. Lehet lovagolni, kézműveskedni, de lesz rendőrmotoros bemutató és arcfestés is. OVISOK MESÉLTEK AZ APUKÁJUKRÓL „A legjobb, hogy sok puszit ad! w Új játékunkban Csongrád megye legjobb apukáját keressük - ezúttal szegedi óvodásokat kérdeztünk az apukájukról. A 4-5 éves gyerekek válaszai tanulságosak. SZEGED BERECZKY DIÁNA A szegedi Pick Alapítványi Óvodában a középsősök egy padon ülve vártak bennünket. Először néma csendben, nagyra nyitott szemekkel méregettek minket, az idegeneket, de óvónőjük, Dékány Katalin gyorsan a segítségünkre sietett. Elmondta: most az a feladatuk, hogy az apukájukról meséljenek. Egy szempillantás alatt tíz kicsi kéz lendült a levegőbe. Thomas lelkesen mesélt tengerparti nyaralásukról, amikor együtt úszott apukájával és keresztapjával, akik betemették homokkal a lábát. - Amikor úsztunk, nem engedték, hogy elsüllyedjek. Az én apukám aranyos, mert szoktunk memóriakártyázni, és megengedi, hogy hozzábújjak - nézett rám jelentőségteljesen. A cserfes Dorka is szívesen beszélt apukájáról, akivel együtt bicikliznek, aki csikizi, mindig viccet mesél, és megengedi, hogy a testvérével aludjon. Marci kijelentette: az ő apukája a legjobb, mert „le szoktam birkózni, és este nagyon sok puszit ad". Noémi és Emese, az ikerlányok is jelentkeztek. Egymás mondatait kiegészítve mesélték, hogy apukájukkal sakkozni és horgászni szoktak, és „apa súlyzót emel". Dorián ekkor pattant fel a helyéről, hogy mindenki figyelmét magára Keressük Csongrád megye legjobb apukáját! Továbbra is lehet jelentkezni az apák napja apropóján meghirdetett játékunkra: Csongrád megye legjobb apukáját keressük! A pályázatra három kategóriában lehet jelentkezni: kispapa (akinek gyermeke, gyermekei legfeljebb 3 évesek), apa (3 évesnél idősebb gyermeke, gyermekei vannak), nagypapa (unokája, unokái vannak). Szavazni az újságokban elhelyezett szelvénynyel lehet - ezeket többször megjelentetjük. A szavazatokat június 15-éig várjuk. A névvel, címmel, telefonszámmal ellátott szelvényeket postán várjuk szerkesztőségünkbe (Délmagyarország Kiadó, 6740 Szeged, Pf. 153), illetve szegedi, szentesi, makói és vásárhelyi ügyfélszolgálatainkon. Egyszerre több szelvényen is lehet szavazni! Kérjük, pár mondatban azt is írják meg a szerkesztoseg@delmagyar.hu e-mail címre, miért jelöltjük a legjobb - a legkedvesebb történeteket megjelentetjük. A három kategória nyerteseit díjazzuk, és bemutatjuk őket lapjainkban. Aki hármuk közül a legtöbb szavazatot kapja, Csongrád megye legjobb apukája lesz - és övé a fődíj, egy családi wellnesshétvége! vonva elmondhassa: „mindig csikizi a nyakam a szájával". Andris rátromfolt: ők már Gazdálkodj okosan!-t is játszottak! Ezt pedig Timi nem hagyta szó nélkül, kijelentette, hogy az ő apukája olyan erős, hogy egy házat is fel tud emelni, mert sokat eszik! Patrik ekkor már testét kifeszítve nyújtotta a kezét, majd felállt, hogy nyomatékot adjon szavainak. - Az én apukám mindig korán kel, amikor én még alszok, és sokat dolgozik, hogy legyen pénzünk. Tudod, ebből szoktunk vásárolni - magyarázta nekem. Amikor Natira került a sor, elmesélte: egy nyaralóban jártak, ahol apukájával horgászott, míg anyukája a kis tesóra vigyázott. - Aztán vihar lett, «n i/i a> I én féltem, apa átölelt, és akkor már jó volt - idézte fel a történteket. Elköszöntünk a csoporttól - kifelé menet Patrik meghúzta a kabátom alját. - Tudod, apukám pék, és nagyon erős, óriási kenyereket emelget súgta, s visszaszaladt a többiekhez. Keressük a megye legjobb apukáját! Nevezze be Ön is édesapját, nagypapáját, férjét, ismerősét, családtagját! A nevezéseket 3 kategóriában várjuk: KISPAPA (akinek a gyermeke max. 3 éves), APA és NAGYPAPA. Fogjunk össze! Zsótér hidat Szegednek! . Csak eredeti nevezőszelvényt fogadunk el. 1 Ott) Travel Bármilyen módon sokszorosított szelvény felhasználása esetén a pályázat érvényét veszti. Az apa neve: Nevezési kategória: Kispapa Apa Nagypapa Postacíme: ~— •srm.msssas^s-jg Telefonszáma: „A MEGYE APUKÁJA" Ezúton szeretném Önök elé terjeszteni a családom felmenői közül Szeged város egykor legnevesebb polgárának, Zsótér Andornak és apjának, Zsótér Jánosnak legfontosabb életrajzi adatait és tetteit, melyekre hivatkozva kérem, vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy utánuk, a Zsótér családról nevezzék el az újonnan épülő M43-as út sztrádahidját. Bizonyára 2010. május 29-én többen olvastak Zsótér Andorról, ükapámról a Délmagyarotszágban és a delmagyar.hu portálon, mint Szeged Wesselényijéről. Sajnos későn jutott tudomásomra, hogy Szeged egy jeles polgárához kötődően kívánják elnevezni az új hidat. Sokunk gondolatában született az ötlet, ami bátorságot adott ahhoz, hogy feltárjam Önök előtt, miért is legyen „Zsótér" a híd elnevezése. Családom eredetéről, a felmenőimről az alábbiakban leírtakat kizárólag történelmi könyvekből, tudományos publikációkból és az internetről szereztem. Életem felét Erdélyben töltöttem, a másik felét Németországban élem. Kit is tisztelhetünk Zsótér János és Zsótér Andor személyében? A levéltári iratok szerint ...Zsótér János hajósgazda a kincstár szállítója is volt. Kétségtelenül a város leggazdagabb polgára. A Szegeden kialakult új vállalkozó rétegnek nemcsak a városban, hanem minden bizonnyal országos viszonylatban is leggazdagabb képviselője. Vedres István szerint a XIX. század elején egy hajó 14.000 forintért cserélt gazdát. Zsótér János hajókban fekvő vagyona 480.000 forint volt. Szeged város, valamint Zsótér János és hitvese között 1842. február 26-án kelt „Bérlő-kötés" szerint a tiszai hídnak jövedelmét a hozzátartozó épületekkel, híddal s a két komppal a fenti bérlő évi 16.550 váltó forint összegben veszi át. Ekkortájt a halászatot is Zsótér János bérelte a várostól olyan feltétellel, hogy a halászóeszközöket és a -helyeket teljesen felújítja. A tanács már hosszabb ideje meggyőződhetett arról, hogy állandó hidat kell építeni a Tiszán. Az sem véletlen, hogy a gondolat először az ország egyik legkiválóbb magánvállalkozójának, a bőgős hajók nagygazdájának, Zsótér Jánosnak elméjében született meg. A „Választott Község" 1842. évi jegyzőkönyvében foglalkozik a Zsótér János által szándékolt állandó Tisza-híd építési tervével. A hidat Fest Vilmos mérnök tervezte. Ugyanezen év egyik későbbi ülésén a választott község még nyomatékosabban hangsúlyozta, hogy „Hazánkba ennek a Bánáton keresztül Erdélybe vivő nagyon járt útján.... a kereskedés szilárdabb megállapítása végett lántzhidat óhajtanak..." Ezt a tervrajzot az Országos Közlekedési Múzeum őrzi. A tervből a szükséges anyagi fedezet hiányában nem lett valóság. A fellelt családi krónika szerint Zsótér Andor nagy magyar demokrata és polgárember volt, aki tettei elismeréséül 1892-ben a királytól nemesi rangot kapott. Szeged város történelmében számos érték jelenik meg, amit Zsótér lános és fia, Zsótér Andor teremtett és szánt az utókornak. A Zsótér-házhoz, pontosabban a Zsótér-házakhoz Szeged történetének néhány országos figyelmet is érdemlő és érdekes mozzanata fűződik. Zsótér Andor 1824. november 24-én született Szegeden, és 1906. április 30-án halt meg. Vagyonát apjától, Zsótér Jánostól örökölte, aki gazdag gabonakereskedő, hajótulajdonos és hajóépítő volt, aki egyben az ország akkori legnagyobb hajóit készítette. Hajóit „bőgős" hajónak nevezték, melynek száma - a legenda szerint csak azért volt 99, mivel csak a király rendelkezhetett 100 hajóval. Alapító tagja - több társával együtt - a Szegedi Gőzhajótársaságnak, majd később a Szegedi Vontató Gőzhajótársaságnak. Kibérelte a várostól a Tisza-partot, munkát adva a hajóépítő supéroknak. A fiatal Zsótér Andor főhadnagyként részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, emellett a tulajdonát képező épületekből Szegeden lőszerraktárt alakított ki. A szabadságharc idején a szenlandrási ütközetben ismerte meg Rózsa Sándort. A Széchenyi tér 9. szám alatti családi Zsótér-palotát katonai kórháznak és kaszárnyának adták át, majd 1849 júliusában a Szegedre menekülő kormány székháza volt. Feltételezik, hogy a házában őrizték a magyar koronát is. A házában ülésező országgyűlés törvényi erőre emelte a nemzetiségi törvényt, a zsidók egyenjogúságát, majd e házban írta alá Kossuth Lajos és Nicolae Balcescu a magyar-román megbékélési tervet. Zsótér János és fia, Zsótér Andor alapítója volt a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak, melynek Andor 55 évig, élethossziglan megválasztott üszteletbeli elnöke volt. Szintén alapítója a Honvéd Egyletnek. Tagja a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. Mint városi képviselő, aktívan részt vett a város vezetésének döntéseiben. Mecénása és támogatója volt a kor íróinak, művészeinek és politikusainak, mint például: Mikszáth Kálmán, Dankó Pista, Joó Ferenc, Vastagh György, Klapka György, Perczel Mór, Klauzál Gábor... A Szegedi Napló megalakulását is támogatta 1878-ban. Gyakori vendég volt nála Mikszáth Kálmán, a Szegedi Napló újságírója, aki később a család jó barátja lett. Mikszáth Tóth Mihály alakját „A Noszty fiú esete Tóth Marival" című regényében jórészt Zsótér Andorról mintázta. Az 1879-es árvíz idején menedéket adott több mint 3000 embernek. Mikszáth-a házában töltötte ezt a rettenetes árvízi éjszakát, melyet „A legborzasztóbb éj" című elbeszélésében rögzített. Zsótér Andor tettei szorosan kapcsolódnak Szegedhez és a Tisza folyóhoz. Az árvíz után támogatta a város újjáépítését: az új Zsótérházban (Klauzál tér 1.) helyet adott a város újjáteremtését irányító Királyi Biztosságnak. így Tisza Lajos királyi biztos az új Zsótérházból irányította a város újjászületését. Az 1879-es árvíz után a király 1883-ban tett újból látogatást Szegeden. Az úgynevezett „királynapok" alkalmával Zsótér Andor a lányaival együtt megjelent az uralkodó városházi fogadásán, aki a városba a Városi Könyvtár, az újjáépített Városháza és a Szegedi Nemzeti Színház fölavatására érkezett. Zsótér Andor Szatymazon felépítette az első szabadtéri színházat, támogatta a szatymazi iskola és a templom fölépítését is. Vagyonát tisztességesen szerző ember volt: nemes érzelmű, szegedi típusos kalmár, éles szemű és gyakorlati üzletember. Kedvelt és népszerű ember, „sokkomájú" felsővárosi „patrióta", szegények gyámolítója. Mint nagylelkű adományozó, az 1890-es évek elején ajándékozta a megnyitásra váró Szegedi Városi Múzeumnak Kracker lános Lukács (1717-1779) - németül Johann Lucas Kracker - osztrák templomfestő több mint 40 grafikáját. Ezek a rajzok, egyedi vázlatok és metszetek mindmáig a múzeum tulajdonában találhatók. Leánya, Zsótér Ilona hagyatékából - akinek első férje Enyedi Lukács, a Szegedi Napló alapítója, politikus, nemzetgazdasági író, a második férje gróf Ladányi Niczky András volt - 1922-ben ajándék jogcímen antik, reneszánsz és barokk műremekek kerültek a Szépművészeti Múzeum tulajdonába, 1925-ben pedig a szegedi múzeumnak jutott végkielégítésül három reneszánsz kori értékes műalkotás. Ezek közül a világot elkápráztató Angyali üdvözlet melyet V. Pius _pápa magánkápolnájába festett Giorgio Vasari 1570-1571-ben - ma a Móra Ferenc Múzeum dísztermét ékesíti a másik két XVI. századi táblaképpel együtt. Összegezve, Zsótér János - aki elsőként javasolta egy szegedi vashíd megépítését -, fiával, Zsótér Andorral együtt sokat tett Szeged város folvirágoztatásáért. Egy nemes lelkű, tenni akaró, városi és magán vagyont teremtő hajós, valamint egy folvilágosult hazafi, lelkes műbarát és nagyvonalú mecénás emlékét őrizné együttesen a híd. Köszönetemet és reményemet fejezem ki, hogy összefoglalásommal segíthettem Önöknek a méltó névadás nehéz kérdésének tisztázásában. Tisztelettel: Heumann Elisabeta, Zsótér János szép-, Zsótér Andor ükunokája Hévíz, 2010. május 31. Menjünk át együtt a Zsótér hídon! A kicsik egymásra licitálva lelkendeztek apukájukról. FOTÓ: VERÉB SIMON