Délmagyarország, 2010. május (100. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-08 / 106. szám

8 MEGYEI TÜKÖR 2010. MÁJUS 8., SZOMBAT Jobb a borház a T. Háznál RÓNAYKÚRIA l»i \ ^ ( A, M 3 " V WM sa Mihály Zoltán a vendéglátásban találta meg a továbblépés lehetőségét. A SZERZŐ FELVÉTELE A honatyaságtól most búcsúzó Búzás Péter Makó polgármestereként tovább folytatja politikusi pályafutását, elődei közül azonban nem mindenki maradt a közélet küzdőterén. Mihály Zoltánból vendéglős lett, Dán János pedig visszatért az állatorvosi hivatáshoz, de a helyi közéletben továbbra is aktív Gazdag Jánosnak sem hiányzik a nagypolitika. MAKÓ SZABÓ IMRE A rendszerváltás után Makó első szabadon választott képviselője az MDF-es színekben mandátumhoz jutott Mihály Zoltán volt. Az egykori honatya szakított a közéleti sze9$ Az egykori honatya szakított a közéleti szerepvállalással: ma sikeres vendéglős, és ezt is nagy elszántsággal, kitartással csinálja. repvállalással: ma sikeres vendéglős, és ezt is nagy elszántsággal, kitartással csinálja. övé a makói Szent Gellért borház és étterem, de ő bérli Kiszomboron a Rónay-kúriát is. Azt mondja, egyáltalán nem hiányzik neki a politika, de négyéves képviselői megbízatásáról azt állítja, szép időszak volt. Sokat dolgozott annak idején Makóért, még ha úgy is érzi, ezt a választók nem honorálták ciklusa végeztével. Politikus maradt Mihály Zoltán utódja, Gazdag János, aki az MSZP jelöltjeként szerzett egyéni mandátumot. Igaz, nem az országos, hanem a helyi közélet szereplője: jelenleg is önkormányzati képviselő Makón, illetve a megyei közgyűlésben mindkét helyen bizottsági elnöki tisztséget visel. Ő azt mondta, a helyi közéletben is megtalálta céljait, feladatát, mindig van teendője, így nem hiányzik neki az országos politika. De azért sem, mert - mint fogalmaz - a Fidesz olyan módszereket vetett be a hatalom megszerzése érdekében, amiket az ő gyomra nem tud bevenni. Gazdag János 1998-ban Dán Jánosnak adta át a stafétabotot, aki a Független Kisgazdapárt színeiben jutott parlamenti mandátumhoz. hhmhmhhmmmmmmmmmmnm A Szöregi Virág-Dísznövény ÁFÉSZ szeretettel meghívja tagjait 2010. május 25-én (kedd) 17.30 érakor a szöregi Tömörkény István Művelődési Házban (Szeged, Magyar u.12.) tartandó KÖZGYŰLÉS-re. NAPIRENDI PONTOK: 1. A szövetkezet igazgatóságának beszámolója az elmúlt év munkájáról, a gazdálkodásáról, a 2009, év eredményeiről, ennek keretében a szövetkezet tevékenységéről. 2. A felügyelőbizottság beszámolója az elmúlt évben végzett tevékenységéről. 3. A felügyelőbizottság és a könyvvizsgáló jelentése a 2009. évi mérlegről és eredménykimutatásról. 4. A 2009. évi mérleg és eredménykimutatás jóváhagyása és a 2010. évi üzletpolitikai célkitűzések meghatározása. Amennyiben a közgyűlés nem határozatképes, úgy azonos napirendi pontokkal és az eredetivel azonos helyre 2010. május 25-én (kedd) 18 órára újra összehívjuk a közgyűlést, amely a résztvevők számától függetlenül határozatképes. A hódmezővásárhelyi Hódcsillag Szövetkezet Igazgatósága 2010. május 27. napján (csütörtök) 11.30 órára összehívja a szövetkezet közgyűlését a Hódagro Zrt. Batidai Szabadidőparkjába. NAPIRENDI PONTOK: A számviteli törvény szerinti beszámoló, javaslat az adózott eredmény felhasználására. 2. A Felügyelő Bizottság éves beszámolója. 3 Döntés a számviteli törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény, valamint a közösségi alap felhasználásának főbb elveiről. 4. Igazgatósági tag választása. 5. Egyebek. Amennyiben a közgyűlés nem lenne határozatképes, úgy az újabb közgyűlés időpontja azonos helyen 2010. május 27. (csütörtök) 12 óra, mely a fenti napirendi pontok tekinteté a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. Miután ciklusa véget ért, visszatért eredeti civil foglalkozásához, állatorvos Makón. Úgy emlékszik vissza a kupola alatt eltöltött 4 évre, hogy rengeteg munkát fektetett bele - minden bizonnyal ő szólalt fel a legtöbbször a makói honatyák közül. Érdeklődése a közélet iránt megmaradt, de miután egykori pártja sincs már meg, nem is tud válaszolni arra a kérdésre, hiányzik-e neki a politikai szerepvállalás. A Makó egyéni képviseletében Dán Jánost követő Martonosi György két cikluson át volt tagja az Országgyűlésnek. Először 1998-ban a Fidesz listájáról került be az Országházba, majd 4 év múlva mint a 7. választókerület egyéni képviselője. Ő sem szakított a közélettel: Maroslele polgármestere. Parlamenti tapasztalatainak, kapcsolatainak jó hasznát veszi, de nem hiányzik neki az országos politika. Első, kormánypárti ciklusára jó érzésekkel gondol vissza, mert termékeny volt, a második viszont ellenzékben nehéz volt. Akkor olyan stílus és hangnem uralkodott el, ami tőle távol áll - mondja. HAZANK NEPESSEGENEK12 SZAZALEKA EL A SZEGENYSEGI KÜSZÖB ALATT Megélni - havi 28 ezerből Közel 50 ezer Csongrád megyei élhet a szegénységi küszöb alatt - az Eurostat friss felmérése és megyei szakemberek becslése szerint. A legszegényebb településen, Kövegyen sokan havi 28-45 ezerből próbálnak megélni. meghatároznának egy összeurópai küszöböt, akkor Luxemburgban, Nagy-Britanniában nulla százalék lenne a szegémondja Király Dezső, a Magyar Szegénységellenes Hálózat dél-alföldi koordinátora. Szerinte az állam nem jól kezeli a j SZEGÉI CSONGRÁD MEGYE R. TÓTH GÁBOR „A segélyezetteken átnéznek, mint egy üvegablakon. Elég szomorú, hogy az embernek oda kell folyamodni, hogy segélyt kérjen. Én azt mondom, hogy a világ szégyellje magát, ne én. De én mindig szégyellem magam, mikor oda kell fordulnom. Nem vagyunk alkoholisták, nem cigarettázunk, és mégis oda lyukadunk ki, hogy segélyt kell kérnem, mert nem elég a pénz" olvasható egy kétgyermekes dél-alföldi apuka panasza a Magyar Szegénységellenes Hálózat Vágóképek című jelentésében. Hazánkban az Eurostat szerint a népesség 12 százaléka, a gyermekek 20 százaléka él a szegénységi küszöb alatt - ezzel Svédországgal és Dániával vagyunk egy csoportban. A statisztika szerint szegény az, akinek a jövedelme nem éri el egy egyszemélyes háztartás átlagjöSZEGÉNYEK HAZÁNKBAN 1 SZEGÉNYEK HAZÁNKBAN 1 : ri:é.Cl irTÍT^^^. 1 ^ Ország Szegénységi küszöb (forint) Szegények aránya a tettes 1 népességen belül (százalék) MAGYARORSZÁG 60 ezer 12 Szlovákia 72 ezer 11 Spanyolország 120 ezer 20 Hollandia 260 ezer 11 Luxemburg 400 ezer 13 Forrás: Eurostat DM-GRAFIKA nyek aránya - Bulgáriában és Romániában 99. Az anyagi javakat leginkább nélkülözőket vizsgálva az európai statisztikai szervezet megállapította: Magyarországon a lakosság 67 százaléka nem engedhet meg magának évente egy hét nyaralást - a dánok 10, a svédek 12 százaléka ismeri ezt az érzést. Nálunk rosszabb helyzetben csak a románok vannak (76 százalék). A magyarok ötöde nem tud fenntartani egy autót, negyede pedig nem tud legalább kétnaponta húst vásárolni - ezt az alapvető éleiNem csak pénztelenség. Ferge Zsuzsa szociológus egy előadásában hangsúlyozta: a gyerekek szegénysége magasabb az uniós átlagnál Magas a munkanélküli szülők száma, növekszik a cigányság leszakadása és a falusi gyerekszegénység. De a szegénység nem csak pénztelenség - erre világít rá a Kurt Lewin Alapítvány A100 legszegényebb című kiadványa, amely az anyagi nélkülözésen túl a testi vagy kulturális kiszolgáltatottságot, függőséget és a családi kapcsolatok hiányát is figyelembe veszi. Az Európai Bizottság Európa 2020 stratégiájában konkrét célként határozzák meg az Unión belüli szegénységi ráta 25 százalékkal történő csökkentését - ez 20 millió ember sorsának jobbra fordulását eredményezné. vedelmének 60 százalékát. Vagyis a szegénységi küszöb országonként különböző: Luxemburgban nagyjából 400 ezer, Hollandiában 260 ezer forintnak megfelelő havi fix alatt számít valaki szegénynek - Magyarországon 55-60 ezer forint a küszöb (lásd táblázatunkat). Pascal Wolf, az Eurostat kommunikációs felelőse szerint ha miszert a spanyolok, hollandok 2 százaléka nélkülözi csupán. Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum szervezője úgy becsül: a lakosság 60 százaléka él a létminimum körüli szinteken. - 2010 a szegénység és a társadalmi megkülönböztetés európai éve. Célunk: felkelteni az érdeklődést a nélkülözés iránt, központi problémává tenni szegénység ügyét - elköltik a lehetséges forrásokat, de céltalanul. - Napjainkban a szegénység alapvető oka a munkanélküliség. Ezen kell segíteni. A gyermekek esetében pedig az oktatásé a kulcsszerep - szögezi le a nyugdíjas egyetemi oktató. A szegediek a leggazdagabbak az egy főre jutó szja-befizetés alapján - írtuk nemrégiben. A megyeszékhely 187 ezer 465 forintos átlagához képest óriási kontraszt a legszegényebb Kövegy mutatója: egy lakosra mindössze 34 ezer 241 forint jut. - Nincs munkahely a környéken, sokaknak csak a 28 ezer 500 forintos segély (az álláskeresők rendelkezésre állási támogatása - a szerk.) az állandó bevételi forrás. Az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató a településen, 16 ember dolgozik 6 órában. A 448 lelkes községben 3-4 vállalkozás működik, 17-18 százalékos a munkanélküliség - ez Magyarcsanád után a második a makói kistérségben - tájékoztat Galgóczkiné Krobák Mária, Kövegy polgármestere. A nehéz sors meglátszik a vásárlóerőn: tapasztalata szerint kevesebbet költenek az emberek, csak a létfenntartáshoz szükséges dolgokat veszik meg. Még a szegénységi küszöböt jelentő 60 ezer forint is nehezen jön össze - a nyugdíjasok többsége is mindössze 45-58 ezer forint járandóságot kap. Megbízható azolok a kalászosok védelmében Bár a gabonatermesztés körülményei (az időjárás, a termesztéstechnológia, a fajták és a kórokozók is) folyamatosan változnak, az azol hatóanyagtartalmú gombaölő szerek évek óta bizonyítják a búzabetegségek elleni kiemelkedő hatékonyságukat. Azoloknak nevezzük azokat a gombaölő szereket, amelyek strobilurint nem tartalmaznak, és hatóanyagaik közül legalább az egyik valamilyen triazol (epoxikonazol, tebukonazol, ciprokonazol, fluzilazol, protiokonazol stb.). Az azolok széles hatásspektrumú gombaölő szerek, melyek az őszi búza valamennyi gombabetegsége (rozsdák, lisztharmat, pirenofórás és szeptóriás levélfoltosság, fuzáriózis) ellen valamilyen mértékben hatékonyak. De nem egyenlő mértékben, sőt jelentős különbségek vannak köztük a hatékonyságot illetően. Az egyes készítmények értékét az adja, hogy a különféle gombabetegségek ellen mennyire és milyen hosszú ideig hatékonyak. Hatástartamuk készítménytől függően 3 - 5 hét. Hazánkban az általános gyakorlat az, hogy az őszi búzát egyszer permetezik gombaölő szerrel a tavaszi, kora nyári Időszakban. Hogy ez pontosan mikor, a búza milyen fejlettségi állapotánál történik, az többnyire attól függ, mi a védekezés célja: az elérhető legmagasabb terméshozam elérése, valamely levélbetegség irányzott leküzdése, a kalászfuzáriózis minél hatékonyabb elhárítása, esetleg nincs is különösebb cél, csak a megszokás áll a dolgok hátterében. Kézenfekvő, hogy a legjobban akkor járunk, ha az elérhető legmagasabb terméshozamot tűzzük ki célul, és ennek megfelelően időzítjük az egyszeri védekezést. Az általános gyakorlat ellenére egyszeri védekezéssel minden búzabetegséget tökéletesen elhárítani nem lehet, hiszen a lisztharmatgomba fölszaporodása már a bokrosodáskor megkezdődik, a vörösrozsda és a pirenofórás levélfoltosság kórokozói pedig még viaszéréskor is intenzíven fertőznek. Azt az időpontot kell megtalálni, amelynél az összes föllépő betegség együttes kártétele a legkisebbre szorítható vissza. Az utóbbi években végzett kísérletek alapján az egyszeri védekezés optimális időpontja a búza kalászolásának kezdetén van, az esetek döntő többségében ez eredményezi a legmagasabb terméshozamot. Ha ehhez képest akár csak egy-két héttel is korábban vagy ugyanennyivel később permetezünk, már mázsákat veszíthetünk el a termésből hektáronként. Egyszeri védekezés esetében ezért kiemelten fontos, hogy a leghatékonyabb és leghosszabb hatástartamú készítményt válaszszuk a betegségek elhárítása érdekében. ÉVEK ÓTA... ...megbízható partner a gombabetegségek elleni védelemben. BASF The Chemical Company www nyfií úf«M h»i | www MiMIm