Délmagyarország, 2010. május (100. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-28 / 122. szám

Pontosan két évtizede jelent meg a zenéléstől többé-kevésbé visszavonult Pierrot első lemeze. A zeneipar reménytelen helyzete az elmúlt években arra kényszerítette a népszerű előadóművészt, szerzőt és producert, hogy némiképp pályát módosítson. Manapság főként a játékfejlesztés foglalja el a gondolatait, ám Marosi Z. Tamás ez ugyanis Pierrot valódi neve első lemeze megjelenésének 20. évfordulójára a visszatérését tervezi. r vj § A TAVASZ SLÁGERSZÍNEI LESZNEK: A PINK ÉS A RÓZSASZÍN Visszatéréssel jubilál a festett arcú bohóc BRITNEY, A TWITTER KIRÁLYNŐJE Britney Spears lett a Twitter „királynője": összesen 4,95 millióan követik bejegyzéseit. Az énekesnő ezzel a „teljesítményével" túlszárnyalta Ashton Kutcher amerikai színészt is, akinek rövid üzeneteit 4,94 millióan olvassák. Spears természetesen Twitter-üzenetben fejezte ki az elsősége feletti örömét: „Újjé! Első vagyok a Twitteren! Köszönöm!" Kutcher azonban csak annyit reagált: „Nekem teljesen mindegy." Tavaly áprilisban Kutcher a CNN amerikai hír ügynökséggel nyilvános fogadást kötött, amelyet meg is nyert: ő lett az első twitterező, aki elérte az egymilliós olvasótábort. Kutcher felesége, Demi Moore színésznő szintén lelkesen osztja meg rövid üzeneteit a világgal, és több mint 2,72 millió olvasója van. INTERJÚ MÉHES ÁKOS - Miből született Pierrot? - Pierrot - még ha nem is konkrétan a név - azt hiszem, hogy a mélyreható önismeretem szülötte. Már ami a szerzeményekből, a dalszövegekből, a hangszerelési jellemzőkből kicsillan mint attitűd. Mondhatni, egy tudatos produceri munka eredménye, bár akkoriban nem ismertem még ezt a fogalmat. Azonban igaz: a jó producer nem csinál mást, mint eléggé megismeri az előadót, és olyan zenei környezetet és verbális üzenetet kreál vagy „kreáltat" számára, amely a legjobban megfelel. Az erényeket kidomborítja, a hiányosságokat takargatja. És hosszú távon gondolkodik, „építi" az előadót. Lényegében ez történt velem is, csak mindezt saját magam rendeztem el körülöttem - még ha meglehetősen skizofrén dolognak is tűnik. Tudtam, hogy mire vagyok képes, mit szeretnék elérni, hol vannak a korlátaim és mitől lesz a dolog egyéni. Kellőképp magányos és elemző típus voltam mindig, így eleget törődhettem az önvizsgálattal. - Néhány év elteltével aztán mégis felhagyott a zenéléssel, legalábbis sokáig nem készült új Pierrot-album... - Úgy éreztem, hogy a sikereim félreérthetővé tették a szándékaimat. A slágerektől nem lesz valaki mindenképpen „slágerelőadó", aki a könnyű népszerűséget hajkurássza. Kezdett elveszni a karakter, az „üzenet", és ugyanolyan poszterhőssé és haknihuszárrá lettem, mint azok, akikkel sok tekintetben nem szívesen vállaltam volna közösséget. Ráadásul megtehettem: szerzőként és producerként a legsikeresebb éveimet éltem. Volt pénzem és perspektívám is. Az exhibicionizmusom pedig mindig jóval gyengébb volt az alkotási vágyamnál. De sosem volt olyannyira gyenge, hogy sokáig el lehetett volna nyomni. így aztán 4-5 évnél tovább nem bírtam színpad és új album nélkül. - Noha új önálló lemezekkel nem rukkolt elő, mégsem „akasztotta végleg szögre a gitárt", hiszen számos előadót segített jelentős sikerekhez íróként és producerként. Melyiket tartja közülük a legnagyobb sikerének? - Nemigen tudnék különbséget tenni. A sikerek általában megteszik a differenciálást a közvélemény számára. Én azonban mindegyikben ugyanakkora kihívást éreztem, ugyanannyi munkát fektettem beléjük, és a végeredményt, büszkén mondom, mindig ugyanannyira szerettem. Nem tartottam fontosnak műfaj és műfaj értékességének összehasonlítását, ez talán butaság is volna, ellenben az érdekelt, hogy adott műfajban a lehető legértékesebbet hozzam létre. Izgattak a stílusok, a különböző hatásmechanizmusok, és amíg még gyakorta alakultak új irányzatok, szerettem megérezni az áramlatokat és meglovagolni közülük azt, amire épp lehetőségem nyílt. Játszottam, a szó legnemesebb értelmében. Mára ezek a hullámok igencsak megszelídültek. - A Megasztár-produkcióból néhány évvel ezelőtti távozása óta nem sokat szerepelt „képernyőn". Mintha elfeledték volna... - A Megasztár után évekig, tavaly novemberig folyamatosan - bár nem rettenetesen sokat - koncerteztem. Zenekarral és egyszemélyes szerzői esttel is jártam az országot. Nagyon lehangoló, ha bárki is azt gondolja, hogy valaki csak akkor létezik, ha megjelenik a televízió képernyőjén. Ez a szemlélet súlyos következményekhez vezethet. Talán akkor csak az az igazság, ami a televízióban hallható? Sokszor épp az ellenkezője igaz. Aki ezt nem képes meglátni, már meg is kapta a zsinórokat a kezére és a lábára, és kényükre-kedvükre marionettként mozgatják a média bábosai. - Mivel foglalkozik mostanság? - Számítógépes játékokat és egyéb szórakoztató szoftvereket közel másfél évtizede készítünk társaimmal. Az Agon című kalandjáték első változatának fejlesztése már 1998-ban elkezdődött, 2003-ban pedig már nemzetközi megjelenéssel is büszkélkedhettünk. Számomra azonban ez a tevékenység korábban sosem lépte túl a hobbi határait, legfeljebb mint befektetés érdekelt hosszú távon. Fel sem merült bennem, hogy valaha el kell hagynom a zeneipar elsüllyeszthetetlennek tűnő hajóját. No de ezt állították a Titanicról is... Kénytelen voltam hamar egy mentőcsónak után nézni. Adott volt ez a lehetőség a játékfejlesztéssel. Ugyan ez a / tevékenység most biztosabbnak mutatkozik, nem állítom, hogy itt az idő hátradőlni. Kicsik vagyunk, hányódunk a zord nemzetközi vizeken, ráadásul a profilunk, a kalandjáték, körülbelül olyannyira kelendő manapság, mint a könnyűzenében a jazz. - Most a „nagy visszatérést" tervezi. - A „zenei életbe" való visszatérés nem célom, abban sem vagyok biztos, hogy létezik-e az a bizonyos „zenei élet". Az, amelyikben korábban részt vettem, már biztosan nem. Tavaly év végén vállaltam az utolsó koncertet, azóta mindössze hat hónap telt el, tehát nem beszélhetünk különösebb „visszatérésről". Jubileumról azonban igen. Idén ősszel lesz húsz éve, hogy az első albumom, a Babaházak megjelent. Ugyan ez csak erős leegyszerűsítéssel számítható a karrierem kezdetének, de kétségtelenül mérföldkő, és így ünneplésre adhat okot. Ezért logikus, hogy az alkalomra kicsivel emlékezetesebb fellépés dukál, mint egy hagyományosnak mondható pubkoncert, vagy esetleg egy új lemez, amelyet csak formalitásból jelentetnék meg, kizárólag a rajongók számára. Ezek még csak tervek, kevés konkrétummal, de az elhatározás már megszületett. Magam is kíváncsi vagyok, mi lesz belőle. KIDMAN NEGY ARCA Nicole Kidman azon kevés hollywoodi sztárok egyike, aki szépen öregszik. A 42 éves színésznő mindig ügyel a külsejére, igényes és csinos. Frizuráját az évek alatt sokszor változtatta, de sosem volt csapzott - mindig úgy néz ki, mintha épp most érkezett volna a világ legjobb fodrászától. Legutóbb az Actors Guüd Awards-díjátadón Los Angelesben fotózták le. Nagyon emlékeztetett tizenöt évvel ezelőtti önmagára: úgy nézett ki, mint 1994-ben, az Oscar-díj-átadáson: haja csigákban omlott a vállára. Az utóbbi években szőke, hosszú haját hordta kiengedve vagy arisztokratikus kontyba csavarva. Amikor megkérdezték tőle, hogyan tud a sztárvilágban úgy élni, hogy mindig elegáns és képes megújulni, azt válaszolta: „Ez nagyon egyszerű. A példaképem Sophia Loren." A PÉNZ NEM BOLDOGÍT, DE... A pénz nem boldogít, de úgy tűnik, segít a boldogság elérésében - derült ki egy amerikai felmérésből. A megkérdezett 2755 embernek az egyharmada mondta magát nagyon boldognak, de a jövedelemszinteket tekintve a többet keresők között több volt a magát boldognak valló. Míg az évi 35 ezer dolláros 6,3 mülió forintos - jövedelműeknek a 28 százaléka boldog, addig az évi 75 ezret keresőknek már 38 százaléka. Kiderült, hogy a feleségek boldogabbak az egyedülálló nőknél és a férfiaknál. Ugyancsak jobb a közérzetük azoknak, akik megvitatják a komoly híreket, mint azoké, akik a rossz hírekről inkább nem beszélgetnek. Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Szombat Kalendárium, A hét témája, Lakberendezés Gyógy-ír Légy-ott Bizalmasan Délmadár Szieszta A DÉLMAGYARORSZÁG/DÉLVILÁG MELLÉKLETE