Délmagyarország, 2010. május (100. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-05 / 103. szám

6 2010. MÁJUS 5., SZERDA Farkas András, Lomb Ferenc, Bóka Zoltán, Rózsa Antal, Farkas Tamás, Túri Csaba és tűzoltóautó-arzenáljuk. FOTÓ: VERÉB SIMON Hatvan éve teszik a dolgukat a rúzsai önkentes tűzoltok egy Filter ellenszolgáltatás nélkül. Legutóbb születésnapi báljukról vezényelte el őket egy erdőtűz, de akadt már dolguk helyi piromániással is. RÚZSA DOMBAI TÜNDE A rúzsai önkéntes tűzoltóság egyidős a faluval, idén kereken 60 éves. Felszerelésüket a szegedi tűzoltóságtól örökölték. - Ló vontatta, négy ember kézzel pumpálta a fecskendőt, és mivel nem volt fedele a tartálynak, száz liter víz kilötyögött, mire a tűzhöz értünk idézi fel a hőskort az első tagok egyike. A ma 84 esztendős Farkas András a szertár előtt szemlélteti a fejlődésüket a veterán Deutz márkájú, 1962-es lajtkocsitól a 30 éves Mercedes mentőkocsiig, amibe tízen is befértek. Az 1975-ös IFA létrás kocsit viszont ma is hadra fogják, ha a kétéves Mercedes nem ér rá. Van a száz önkéntes közt olyan, akinek a dédapja is szolgált. A legénység tizede asszonyokból áll. - Állandó ügyeletet tartunk. Akad köztünk nyugdíjas börtönőr, bányász, földműves veszi át a szót Túri Csaba. Évente 90-szer vonulnak, mert nagy az erdő, sok az avartűz. De a hívások felét a műszaki mentés - autóbaleset, vízbe fulladás, villámcsapás - teszi ki. Lomb Ferenc és Bóka Zoltán sorolja a vidámabb eseteket: macskát hoztak le fáról, kutyát húztak ki kútból. - Három hete az ásotthalmi határba rohantunk bálatűzhöz, esőben. Gyanús is volt - meséli Farkas Tamás. Egy részeg autós gyalog menekült a rendőrök elől. Végül úgy eltévedt, hogy füstjelzéssel akarta az üldözőit a saját nyomára vezetni. Tüzet gyújtott, de esőben nem égett, ezért megbütykölte a közeli olajkutat, abból vitt rá vödörrel olajat, tűz- és robbanásveszélybe sodorva magát és a megmentőit. A múlt szombati tűzoltóbál sem múlt el szirénaszó nélkül; megint az erdőben égett az avar, és az aljnövényzettől kis híján a lombkorona is lángra kapott. Négy órába telt megfékezni. Szemlesütve mesélték, bizony helyi gyújtogatója is volt a falunak: akkor kapták el a fiatalembert, amikor 10 éve hatalmas erdőt gyújtott fel, és hogy elterelje magáról a gyanút, a saját portáját is lángba borította. 3 évet ült érte, most is a faluban lakik, visszahúzódva él. Csak nekik vannak főállású tagjaik. 14 tűzoltó-egyesületet tart számon a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, és még legalább ennyi a hagyományőrző civilszervezet. A rúzsai önkéntes tűzoltóság egyedülálló abban, hogy belőlük nőtt ki 5 éve a köztestületi tűzoltóság, ami néhány embernek főállást biztosít állami támogatással. Öttömösre, Pusztamérgesre, Üllésre, Forráskútra, Zákányszékre és a szerb határig ők vonulnak. A többiek maradtak önkéntesek, de a főállásúak is vállalnak a munkán túl szolgálatot. FARKAS ANDRÁS A KEZDETEK ÓTA SZOLGÁL A 60 ÉVES RÚZSAI TESTÜLETNÉL BGVált 3 tGríTlálf Űt6 100 önkéntes oltja a lángokat Kisteleken hárommedencés városi fedett termálfürdő. - A rendszer kialakítása óta még soha nem kellett bekapcsolnunk az intézmények régi most már tartalékként szolgáló - gázkazánjait - mondta el Mészáros Gábor, a városfejlesztési csoport vezetője. Ez pedig azt jelenti, hogy az így kialakított rendszer fűtési energiájáért az önkormányzatnak a mindenkori gázár 70 százalékát kell csupán fizetnie. Igaz, egyelőre csak fizetnek: a rendszer kialakítása ugyanis 500 millió forintba került, ebből 80 millió forint az önerő, a többit uniós és hazai pályázatokon nyerték. Kell még egy kis idő, hogy a termálenergia hasznosítása nyereséges legyen. A rendszer nagy előnye - a hosszú távú megtakarításon kívül -, hogy a kazánháznak sem kell olyan nagy hely: az eredeti töredékét foglalják csak el az új csövek és gépek. Az eljárás egyébként olyannyira példaértékű, hogy heti rendszerességgel tartanak bemutatókat más városok, cégek, oktatási intézmények vezetőinek, akik kíváncsiak arra, hogyan fűtenek termálvízzel a kistelekiek. Új építési telkek FORRÁSKÚT. A Kossuth utca és a Bem utca végében, a „Tüzép útján" kialakított új. építési telkek kaphatók négyzetméterenként 1200 forint+áfa áron. További részletekért a polgármesteri hivatal titkárságán tehet érdeklődni. Halakat telepítettek ÓPUSZTASZER. Majd 200 kilogramm „horogérett" tükör- és nyurgapontyot telepítettek az ópusztaszeri emlékparkban található horgásztóba. Ezeknek a halaknak a nagy része fogható és elvihető. A tóban a korábbi évek telepítéseinek köszönhetően másfajta halak is megtalálhatók, mint például kárász, törpeharcsa, csuka, amur és busa. Kiváló a női kar ÖTTÖMÖS. A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége országos népzenei minősítőjének térségi megmérettetésén az öttömösi női kar Makráné Bedő Márta vezetésével kiváló fokozatot szerzett. Temető, bérmálás ZÁKÁNYSZÉK. Megkezdődtek az Ótemető utcai kegyeleti park kialakításának munkálatai. Az önkormányzat kéri a lakosságot, ha bárkinek észrevétele, kérése van a munkálatokkal kapcsolatban, mielőbb jelezze azt a helyi polgármesteri hivatalban. - A bérmálás május 9-én 17 órakor kezdődik. A szentmisét Kiss-Rigó László megyés püspök celebrálja. Négy éve hasznosítja a termálvizet épületek fűtésére a kisteleki önkormányzat. A megújuló energia „befogása" olyannyira példaértékű a településen, hogy heti rendszerességgel jönnekmás városok vezetői tanulmányozni azt. KISTELEK TÍMÁR KRISZTA MMilWMMMMWBMHMMEM . üt". J "ij.lÁilW'mjBIIiMj Korszerű piac Üllésen Az új piacot birtokba vették az árusok és a vásárlók. FOTÓ: DM/DV Másfél hónapja nyitották meg a Napos úti új piacot Üllésen. A település polgármestere az egész falu forgalmának növekedését várja az új épületegyüttestől. ÜLLÉS KISS GÁBOR GERGŐ A helyi termékek piachoz jutása, ezzel a helyi termelők támogatása volt az elsődleges célja Üllés polgármesteri hivatalának a Napos úti új piac létrehozásával. A teljes beruházás 42 millió forintból valósult meg, amelyből az önrész mintegy 15 millió forint volt. - Az 1500 négyzetméteres nyitott piacot a 200 négyzetméteres kiszolgálóépülettel másfél hónapja nyitottuk meg. A 45 asztal iránt egyre több árus érdeklődik - magyarázta Nagy Attila Gyula. Üllés polgármestere elmondta, hogy a település Erdei utcai régi piaca már nem felelt meg az igényeknek. - Az új komplexum teljesen akadálymentes, ráadásul a vásártér mellett épült, ahol a falunapokat rendezzük; az idelátogatók sokkal könnyebben tudnak parkolni. A területen régen malacvásárokat is tartottak, amikor az egész falu forgalma fellendült. A csütörtökönként tartott állatvásárokkal ezeket az időket szeretnénk visszahozni - mesélte Nagy Attila. Az új piac csütörtökön és szombaton nyit ki, és a polgármester szerint már most az egész mórahalmi kistérségből például Zákányszékről és Rúzsáról - érkeznek az árusok. Szeretnénk, ha vásárolni is minél több településről jönnének a vevők. Lássák, hogy az a zöldség-gyümölcs, tejtermék, méz és virág, amit a nagyobb áruházakban árulnak, itt sokkal jobb minőségben kapható. Ismerjék meg a különbséget a házi, illetve a bolti tejföl között - mondta Nagy Attila. Új óvoda Balástyán BALÁSTYA MUNKATÁRSUNKTÓL Új, az eddiginél jóval tágasabb és kényelmesebb épületben játszhatnak ezentúl a balástyai óvodások. Az iskola szomszédságában lévő régi gazdasági iskola - később nevelőotthon - 1994 óta magántulajdonban volt: mezőgazdasági célokra hasznosították. Néhány évvel ezelőtt határozott úgy a képviselő-testület, hogy újra oktatási intézményt kell varázsolni ebből az épületből, az építkezéshez ráadásul támogatást is nyert az önkormányzat a Dél-alföldi Operatív Program pályázatán. Balástyán az óvoda ez idáig két épületben működött, ráadásul testnevelés-foglalkozásokra sem volt lehetőség. A költözéssel az összes óvodai csoport egy helyre került, az üzemeltetés jóval hatékonyabbá vált, és mivel közel van az iskolához, a kicsik a sportcsarnokot is tudják majd használni. A beruházás összköltsége 85 millió forint volt, amelyből 80 milliót az Európai Unió adott. Az önkormányzatnak azonban végül csak a kiadások 2,5 százalékát kellett fizetnie, mivel az önerő biztosításának támogatására kiírt pályázaton is nyertek. A jelenlegi óvodaépületet egy másik nyertes pályázatnak köszönhetően bölcsődévé alakítják majd át. A fürdőben termálvízben lubickolnak a vendégek. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Mórahalom is spórol a gázon MÓRAHALOM R. TÓTH GÁBOR Évi 480 ezer köbméter gázt és 1053 tonna szén-dioxid-kibocsátást spórol meg Mórahalom azzal, hogy ősztől termálvízzel fűti középületeit. A 2008 októberében kezdett beruházás április 30-án elkészült, megkezdődött a műszaki átadás-átvétel - tájékoztatott Pásztor József projektmenedzser. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv révén, a Regionális Fejlesztési Alap finanszírozásával megvalósuló, több mint 540 millió forintos beruházásban termelő és besajtoló kutat, valamint 3 kilométer hosszú vezetékhálózatot hoztak létre. Utóbbira 6 hőközpont kapcsolódik, összesen 11 épületet fűtenek a termálvízzel, például az iskolát, a sportcsarnokot, az óvodát, bölcsődét és családi napközit, az Aranyszöm Rendezvényházat és az épülő Colosseum Szállodát is. A rendszerben 69 fokos termálvíz kering majd, 1000 literes percenkénti kapacitással. A befektetett összeg mintegy 8 év alatt megtérül, mert évente 40 milliós megkararítást jelent. Reklámarcú képviselők BORDÁNY. A Bordányi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat képviselő-testületének tagjai lettek a helyi Vadgesztenye Közösségi Ifjúsági Szállás reklámarcai. A Bordány utcáin feltűnő fotókon a fiatalok elsőként a 10 év alatt elért eredményekre hívják fel a figyelmet. Középpontban a 2000-ben megalakított ifjúsági önkormányzat, a környezetvédelem iránti elkötelezettség, valamint a Közösségi Önsegélyező Rendszer, azaz a KÖR Bank áll. Ezek azok a speciálisan bordányi megoldások, amelyek iránt országosan is érdeklődnek ifjúsági civilszervezetek, ifjúsági és települési önkormányzatok. A megújuló, energiaforrások hasznosítása ma még gyerekcipőben jár Magyarországon. Kistelek 2003-ban termálkutat fúratott, amelynek több mint 2000 méterről felhozott, 85 fokos vize lehetővé tette, hogy pályázzanak a közintézmények termálvízzel történő fűtésére, és ehhez kapcsolódóan a hőközpontok, kazánházak átalakítására. A nyertes beruházást az önkormányzat 2006-ban megvalósította, és azóta termálenergiával fűtenek a bölcsődében, az óvodában, az általános iskolában, a gondozási központban, a sportcsarnokban, a szakorvosi rendelőben és az idősek otthonában. Időközben az intézmények fűtése mellett a termálvíz többcélú hasznosítására is sor került, amikor elkészült a