Délmagyarország, 2010. május (100. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-22 / 118. szám

14 2010. MÁJUS 22., SZOMBAT Q7|f2C7f£1 Nagy Bandó András (Deszk, 1947. nov. 12.-): humorista, előadóművész. 1963-1975 között a Délmagyarország és a szegedi Egyetemi Lapok karikaturistája. 1975-től előadóművész, 1982-ben első díjat nyert a II. humorfesztiválon. 1982-84-ben SZERKESZ LÉVAY GIZELLA a Mikroszkóp Színpadon lépett fel, azóta szabadfoglalkozású művész. 1989-től a Hócipő című szatirikus lap munkatársa. CD C= CD M Szalóki Agi, a gyermeklelkű díva vCD >> NÉVJEGY Szalóki Ági Budapesten született 1978-ban. Pedagógus szülei már egész kicsi korában nagy figyelmet fordítottak gyermekük zenei nevelésére. otthonukban mindennapos volt a zenehallgatás, éneklés, énekes játék. Ági 4-5 éves korában kezdett a népzene iránt érdeklődni. Az élő népzenével csak 18 éves korában találkozott, addig archív felvételek énekeseit, muzsikusait vagy a profi táncházas előadókat hallgatta. 17 évesen kezdett színpadon énekelni. Virtuálisan hozta létre alkotótársával legújabb albumát Szalóki Ági: a XXI. század „egyesült" a népzenével. A sokoldalú és sokarcú énekesnő gyerekeknek és felnőtteknek is dalol, és úgy tapasztalta: a kicsik sokkal őszintébbek. Rendszeresen jár Erdélybe népzenét gyűjteni, de nem külsőségekben, hanem a bensőjében őrzi a hagyományt. ZENE FARKAS JUDIT - Legújabb projektjében, a Borlai Gergővel közös Kishúgban mind az elkészülésben, mind a technikában együtt volt jelen az archaikus népzene és az elektronikus zene, a 21. század technikája. Könnyen összefér a kettő? - A produkció születése mellett - ami virtuális módon történt, MP3-as zenefájlokat küldözgettünk egymásnak az interneten -, az is különlegesség, hogy az archaikus népzenét egyedül az én énekem képviseli a zenében. Két különböző világ ér össze, ami számomra azért is jelentett nagy kihívást, mert itt az én hangom, tudásom, szellemem, lelkem-testem kell, hogy hiteles legyen, hogy egyedül képviselje a hagyományt, a népzenét. Eddig csak olyan világzenei formációkban dolgoztam, amelyekben megszólaltak akusztikus népi hangszerek is, de most azt éreztem, ebben a világban egy picit szimbolikus lehet az, amit a zenében létrehoztunk. Én magam nem járok népviseletben, az otthonomban is csak egy-két jel utal arra, hogy kötődöm - nem csak, de elsősorban a magyar népi hagyományokhoz. Egészséges egyensúlyra törekszem az életemben, hogy együtt legyen az urbánus és a népi. Budapesten születtem, őrzöm a városban a népi hagyományt. Külsőleg semmi nem utal erre, de az a fontos, amit magunkban hordozunk. - Vannak, akik azt az álláspontot képviselik, hogy a hagyományőrzés azt jelenti: mindent változatlanul vinni tovább. Az nem hagyományőréves korom óta jelen van az életemben a magyar népzene. Ez a projekt nekem mint ma élő, modern nőnek teljesen természetes dolog, kíváncsi vagyok arra, hogyan lehet másként is megközelíteni. Gyakran mondják, hogy ha a fiatalok ilyen közegben hallják ezt a zenét, érdekesebb lehet számukra. Nekem nincsenek illúzióim, de egy nagyon erős, jó zenének tartom a Kishúg dalait, és régi vágyam teljesült vele. - Rendszeresen jár Erdélybe népzenét gyűjteni. Mennyire „szűrődik be" a huszonegyedik század a kicsi falvakba? - Ördöngösfüzesen, a Mezőségen jártam például Hizés, ha egy elektronikus projektbe kerül bele a népzene? - Ha soha nem tanultam volna népzenét, és nem lennék tisztában a magyar népzene különböző tájegységeivel, nem találkoztam volna azokkal az énekesekkel, akiknek köszönhetően fennmaradtak a mai napig ezek a dallamok, hiteltelen volna az előadásom. Négy-öt deg Annus néninél. A háznál van bivaly, kecske, mindenféle háziállat. Annus néni ugyanúgy süti a kenyeret, a fánkot, mint a régiek, éli a maga falusi életét, őrzi az énekeit és a meséit, az unokája pedig a szobában internetezik. Odaültettem Annus nénit a számítógép elé - az unokája ezt nem tette még meg vele -, és megmutattam neki, mennyi mindent meg lehet nézni az interneten. Megnéztük a magyarszováti Maneszes Marci bácsit, de megnéztük Karády Katalint is. Annus néni odavolt, mennyi minden kinyílik előtte. Természetesen ők is használnak mobiltelefont, de nincs idejük arra, hogy a modern dolgokkal foglalkozzanak. Sokszor én is azt érzem, nemigen van nekünk szükségünk erre a sok mindenre. Csak csináljuk a problémát meg a feladatot magunknak, de arra nincs időnk, hogy a szüleinkkel, a szomszédjainkkal beszélgessünk. - Elsősorban népdalénekesként ismerik önt, de jelent meg több gyermekalbuma, készített szomorkás hangulatú dzsesszlemezt, Karády Katalin-albumot. A gyereklelkű felnőtt, a szomorkás énekes, a díva: ezek mind az ön arcai? - Igen, és úgy érzem, az új produkcióban egyesül mindaz, amit eddig megismerhettek tőlem. Népdalokat, de kortárs költők verseit is énekelem - Jónás Tamás, Szabó T. Anna szövegeit, és egy Lackfi-verset franciául -, megszólalnak magyar, cigány, török dallamok, és ami újdonság: saját dallamaim mellé most már saját szövegem is van. A Besh o droM zenekarban bulizós csajszi voltam, remélem, amikor sikerül felszabadulnom ebben a produkcióban, ez is elő fog törni belőlem előbb-utóbb. A kislány ugyanúgy, mint a remélhetőleg már érett, okos nő. - Miben más énekelni gyerekek© nek, mint felnőtteknek? - A felnőttek sokszor sznobizmusból mennek el, ülnek be valahová, egy gyerek pedig nem tudja titkolni, ha neki valami nem tetszik. Sokkal jobbak a szenzorjaik: jobb a szemük, a fülük, érzékenyebbek, mint a felnőttek. Őket már nagyon sok információ befolyásolja, és előítéletesebbek is. Nagyon-nagyon szeretem a közönségemet, helyes emberekkel találkozom - akár felnőttek, akár gyerekek. Az is különbség, hogy sokkal jobban kell figyelnem a gyerekekre, éppen milyen állapotban vannak, próbálok rájuk hangolódni. A felnőttközönség számára előre megírhatok egy műsort, viszont ha a gyerekek kicsit elkezdenek mocorogni, tudom, hogy egy gyorsabb dalt kell játszanom. 99 Én magam nem járok népviseletben, az otthonomban is csak egy-két jel utal arra, hogy kötődöm a magyar népi hagyományokhoz. Szalóki Ági - Úgy tűnik, sokkal őszintébb, amit visszakap a gyerekközönségtől. Mit tapasztal, mennyien őrzik meg a gyermeki lelküket felnőttkorukra? - Nagyon kevesen. Azt vettem észre, hogy a játék, a kreativitás 12-14 éves kor körül kivész, de nem akarok ennyire pesszimista lenni. Remek pedagógusok tanítanak Magyarországon, létezik kiváló művészeti nevelés, talán még soha nem volt ennyi kicsi néptáncos, mint ma. Létrejöttek értékes zenés képességfejlesztő foglalkozások is, ilyen például a Ringató az anyukáknak és az 1-3 év közti gyerekeknek. A Művészetek Palotájában anyák napján jártam egy különleges Ringató-foglalkozáson. Három turnuson keresztül énekelt egyenként 130 édesanya a pici gyerekével: ez csoda. Nagyon fontos, hogy az oktatásban és a médiában milyen hangsúlyt kap a művészeti nevelés. Az sem mindegy, milyen zenére szerveznek vizuális nevelés-foglalkozást az óvodában, a tornaórán tinglitangli popslágerre aerobikoznak-e vagy jó minőségű zenére, és megjelenik-e a szalagavatón a nép saját hagyományos tánca. Az íróként is roppant népszerű humorista, Nagy Bandó András évtizedek óta a Baranya megyei üdülőfaluban, Orfűn él, mégis ezer szállal kötődik a Maros partjához és Deszkhez, ahol a gyermekkorát töltötte. A Karinthy-gyűrűs előadóművésszel gyerekkori fotóalbumát lapozgattuk. DESZK. ORF0 MUNKATÁRSUNKTÓL Több mint 1200 fényképet töltöttek fel olvasóink gyermekeikről, unokáikról a delmagyar.hu nagy családi fotóalbumába. A hat kategóriában meghirdetett játékunkban a régi fényképek is előkerültek: azok is nevezhettek, akik már túl vannak a boldog gyermekéveken. Ismert személyiségek családi fotóalbumaiba is bepillantottunk: ezúttal Nagy Bandó András gyerekkori fotói közül válogatunk. Az író, humorista hosszasan beszélt arról a fotóról, amelyen egykori osztálytársaival látható a deszki általános iskola udvarán. Hogy olvasóink is könnyebben felismerjék, egy B betűt rajzoltunk a feje fölé. - A Sosemvolt Toscana című regényembe is bekerült ez a kis csapat, amelynek több mint fele elment már. Ebből a közösségből „kellett" kitűnnöm. Mélyről érkeztem, és most sem gondolom, hogy szédítő magasságban lennék. A „csúcsra jutottam" állapot mindig zavart, mert onnan már csak lefelé lehet menni. Egy fennsíkra érkeztem - ebben hiszek, és szeretnék még elidőzni ezen a tájon - merengett a magát örök gyereknek valló, a hatodik ikszbe tavalyelőtt belépett humorista. Újabb fénykép: a Maros vizében állnak nagynénjével, Piroskával. A B betű Kabaré, dedikálás. Az előadóművész most épp Szegeden nosztalgiázik: ma a Széchenyi téren lép fel kabaréesten, holnap verses-dalos műsorral kedveskedik a gyermekeknek a Dugonics téren. A Szamárfül Kiadó pavilonjánál vasárnapig dedikál. Bandó feje fölött, a másik kissrác unokaöccse, Toncsi, aki az 56-os forradalom idején náluk töltött pár hónapot, Deszken folytatva a sulit. - Toncsival sok nyarat töltöttünk együtt, számára Deszk és a Maros partja volt Tüskevár. Voltak sárdagasztó iszapbirkózások, szalonnasütögetések, kész majális volt az ottlét. Ma is deszki vagyok, de nem mennék vissza. Ez már nem az a falu, én már nem az a srác vagyok - zárta monológját.