Délmagyarország, 2010. május (100. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-10 / 107. szám

10 2010. MÁJUS 10., HÉTFŐ A hét témája SZERKFSZ1I LÉVAY GIZELLA Athén a következő három évben 110 milliárd eurós hitelt kap az eurózóna országaitól és a Nemzetközi Valutaalaptól. Bazi nagy görög gondok 30 milliárd eurós megszorítócsomaggal és 110 milliárd eurós hitellel igyekszik elkerülni az államcsődöt Görögország. Az Unió attól tart: a válság tovaterjed a szintén instabil Portugáliára, Olasz- és Spanyolországra is. GYENGÜLŐ FORINT, FORRONGO HELLÁSZ GÖRÖGORSZÁG MUNKATÁRSUNKTÓL Hárman vesztették életüket ­köztük egy várandós nő - szer­dán egy athéni bankfiókban, amelyet a megszorítások miatt tüntető több ezres görög tömeg gyújtott fel. A válság okán be­vezetett megszorító intézkedé­sek miatt már szombaton za­vargások voltak Athénban és Theszaloníkiben. Hétfőn orszá­gos sztrájk kezdődött, szerdán a görög légteret is le kellett zár­ni. A rendőröket „általános ria­dókészültségbe" helyezték: paprikasprével, könnygázzal és kábító gránátokkal válaszol­tak a Molotov-koktélt dobáló tüntetőknek. Három elhunyt kollégájuk emlékére a görög banki dolgozók is 24 órás sztrájkot hirdettek. 20 éve kö­veteltek utoljára halálos áldo­zatot utcai tüntetések Görögor­szágban. Az általános társadalmi elégedetlenség oka az a 30 milliárd eurós költségvetési megtakarítási csomag, amely az államcsőd elkerüléséhez szükséges. Fél éven belül ez a görög kormány negyedik megszorító intézkedéseket Nemzetközi visszhang. Kér­déses, hogy a görögök képe­sek-e szakítani eddigi életmód­jukkal - feszegeti a Der Stan­dard című osztrák újság. A Rzeczpospolita című lengyel na­pilap szerint a görögök nem akarják magukat az euróért fel­áldozni, csak a maguk kényel­mes módján szeretnének élni; nem akarnak adót fizetni, és az államháztartási hiányt sem akar­ják lefaragni. Az olasz Corriere della Sera „görög tragédiáról" beszél, amelynek szereplői az állam és a nép, és mindkettőjük­nek igaza van. Az athéni kor­mány helyesen jár el a megszo­rításokkal, mert egyszerűen nincs más választása. A lakos­ság pedig jogosan háborodik fel azon, hogy olyan adósságért kell fizetnie, amelyről nem tehet. Utazók, devizahitelesek gondjai tartalmazó tervezete - csütör­tökön el is fogadta a parla­ment. Miért van szükség minderre? Tavaly a GDP 13,6 százaléka volt a görög költ­ségvetési hiány. Az állam­adósság 2014-re a GDP 140 százaléka lehet. A kormány ezért kemény takarékossági, hiánycsökkentő programot vállalt: bér- és nyugdíjcsök­kentést, adóemelést. A nyug­díjkorhatárt várhatóan egysé­gesen 65 évre emelik néhány éven belül. Eltörlik a korked­» Tavaly a GDP 13,6 százaléka volt a görög költségvetési hiány. Az államadósság 2014-re a GDP 140 százaléka lehet. vezményes nyugdíjazást 60 év alatt, a szolgálati időt a jelen­legi 37-ről 40 évre emelik. 10 százalékkal nő a cigaretta, az alkohol, az üzemanyag jö­vedéki adója, 4 százalékos különadót vetnek ki a kiugró­an nyereséges vállalatokra. A közalkalmazottak bérét 2014-ig befagyasztják, külön juttatásaikat a korábbi 12 szá­zalék után újabb 8 százalék­kal csökkentik. 800 állami in­tézmény szűnik meg. Ez sem elég: Athén a követ­kező három évben 110 milli­árd eurós hitelt kap az eurózó­na országaitól és a Nemzetkö­zi Valutaalaptól. Előbbiek hi­vatalosan a valutaunió stabi­lizálásáért nyúlnak mélyen a zsebükbe. Az európai hozzájá­rulok közül Németország száll be a legnagyobb összeggel, 22,4 milliárd euróval. A német alsó- és a felsőház képviselői elfogadták a javaslatot, csak­úgy, mint az olasz kormány, illetve a portugál és a spanyol parlament. Nem csak a görög közhangulat miatt aggódnak: attól is félnek, hogy a válság tovaterjed a mediterrán térség többi, szintén instabil államá­ra, Portugáliára, Olasz- vagy Spanyolországra is. CO CO OO CO CO \QJ Doronggal kergettek meg egy rohamrendőrt fiatalok Athénban május 5-én, amikor a görög államháztartási hiány miatt bejelentett megszorító intézke­dések ellen tiltakozó tüntetők összecsaptak a rendőrökkel. FOTÓ: MTI Csak Athén forrong, az üdülőhelyeken nyugalom van - hallottuk egy szegedi utazási irodában. Szinte minden utazó érdeklődik a zavargásokról. A görög válság miatt 11 hónapos mélypontra gyengült a forint az euróhoz képest. Újra gondban a 6 millió magyar devizahiteles. SZEGED R. TÓTH GÁBOR - Most akkor ne menjek idén Gö­rögországba nyaralni? - tépelődött egy fiatal lány péntek délután az egyik szegedi utazási irodában. A görög zavargásokról vetített felvé­telek, a fenyegető államcsőd miatt sokakban merült fel ez a kérdés a napokban. Benkő István, a Discos Utazási Iroda tulajdonosa megnyugtatta a lányt: görög partnereik jelezték, az üdülőhelyeken nyugalom van. - Amit a tévében látunk, csak Athénban jellemző. Ugyanaz a hely­zet, mint a tévéostrom idején, 2006 októberében Magyarországon: csak a főváros forrong - fogalmaz. Május 20. után indul az első csoportjuk Görögországba. Beteltek a helyek. A legtöbben közvetlenül a szigetekre mennek, nem érintik a fővárost. A GÖRÖG UTAK FOGYNAK A LEGJOBBAN Komora Zoltán, az IBUSZ turisztikai igazgatója a Világgazdaságnak azt mondta: az idei szezonban a görög útjaik fogynak a legjobban. Lovas Edina, a Vista Utazási Irodák Kft. marketingigazgatója is arról szá­molt be, hogy nem csökkent a kö­zeljövőben induló görög utak iránt a kereslet. Mi van, ha a repülőtéri alkalma­zottak lépnek sztrájkba? - A legtöbb charter nem görög tulajdonban van, ezek pilótái biztosan nem fognak sztrájkolni. A görögök az idegenfor­galomból élnek, ebből fizetik az apartmanokra felvett hiteleket, fo­gadniuk kell a külföldieket - hallot­tuk Benkő Istvántól, akinél ottjár­tunkkor egy középkorú pár éppen a buszos utazási lehetőségek iránt ér­deklődött. - Figyeljük a híreket, de nem aggódunk. Az, hogy gyengül az euró, már jobban zavar. 500 euró költőpénzzel számolva olyan 10 ezer forintos veszteségünk van, egy va­Mit tegyünk? Több módszer adódik a hiteleseknek terheik csökkentésére: kérhetik a törlesztés átmeneti felfüggesztését, vagy moratóriumot a tőkerész fizetésére. Utóbbinál egy ideig csak a hitel kamatait kell fizetni. Szóba jöhet a kölcsön futamidejének meghosszabbítása, a törlesztőrészlet forintban történő fixálása. A forinthitelek egyre népszerűbbek az alacsony jegybanki alapkamat miatt. Az átváltás tehetséges, de kockázatos: nem biztos, hogy megéri a 160 forinton felvett hitelt 200-as árfolyamon visszaváltani. csora ára. De hát ennyinek bele kell férnie egy nyaralásba, különben ne is induljon el az ember - hallottuk a nevét nem közlő férfitől. A görög válság egy másik követ­kezménye minden utazót érzéke­nyen érint: 11 hónapos mélyponton a forint az euróhoz képest. Tartósan 280 forint fölé kúszott a középárfo­lyam, elemzők a 300 forintos eurót sem tartják kizártnak - a szegedi utazási iroda mellett működő pénz­váltónál azonban egyelőre nem ta­pasztalják, hogy a nyaraláshoz szükséges európai valutát már most beszereznék az emberek. Sok kül­földi ügyfél tér be ugyanakkor, franciául, szerbül beszélnek, ők ad­ják el az eurójukat. - Aki külföldről, euróban kapja a fizetését, most job­ban jár. Ők jönnek ide bevásárolni, mi megyünk hozzájuk tankolni - vi­lágított rá a modern tendenciákra a pénztáros. EMELKEDŐ TÖRLESZTŐRÉSZLETEK A forinthullámvasút (lásd tábláza­tunkat) sokkal égetőbb következ­ménye a devizahitelek törlesztő­dés után indult újabb lejtmenetbe. Weinhardt Attila, a portfolio.hu elemzője nem is számít a forint erő­södésére a közeljövőben. Ez azt jelenti, újabb néhány ezer forintos havi törlesztőrészlet-emel­kedés várhat a hitelesekre. 170 EZERREL TÖBB BAR-LISTÁS Pedig az adósokat felsoroló BAR-lis­tán már így is 825 ezren vannak, 170 ezerrel többen, mint egy éve. 700 ezer embernek van kilencven napon túli tartozása a 6 millió devizahiteles közül. Varga Mihály, a miniszterel­nökség leendő államtitkára „gazda­sági vészhelyzetet" emleget. Ma­tolcsy György, az Orbán-kormány majdani nemzetgazdasági miniszte­re pedig egy tévéinterjúban kijelen­tette: ki kell menteni a bajból a devi­zahiteleseket. Egy olyan állami alap létrehozásáról beszélt, amelybe a de­vizahitelesek bejelentkezhetnek, és ahol forintosíthatják hiteleiket, bár „ez sokba kerül a bankrendszernek és az államnak is". Szerinte gazdasá­gi összeomláshoz vezetne, ha bedől­nének a hitelek. részleteinek újabb emelkedése. 4000 milliárd forint értékű lakáshi­tel van jelenleg Magyarországon, ennek 70 százalékát devizában vet­ték fel. Mégpedig az emberek több­sége svájci frankban, 150-160 forin­tos árszintnél - csakhogy az alpesi deviza lassan 200-nál jár (a min­denkori csúcsot a tavaly március­ban tapasztalt 212-es szint jelenti). Az euró pedig a tavaly márciusi 316-ról tapasztalt folyamatos erősö­Az FHB vezérigazgatója, Gyuris Dániel a közrádiónak úgy nyilatko­zott: nem feltétlenül jó, hogy ilyen módon megkülönböztetik a forint­ban és a devizában eladósodotta­kat. Bán Zoltán, a portfolio.hu elemzője jónak tartja a javaslatot, de figyelmeztet: kérdés, hogy rea­gálnának a hitelminősítők és a Nemzetközi Valutaalap a hitelesek terheinek átvállalására, amely nö­velhetné a költségvetési hiányt. FORINTHULLAMVASUT az elmúlt két évben euró és a svájci frank árfolyamának alakulása Euró Svájci frank 100 ' • ... ——' ~j 1— —; 2008. július 2008. október 2009. március 2009. augusztus 2010. január 2010. május Forrás: OM-gyűjtés dm-6rafika ^SAOi KAMÉRA MüKöUiii! hsú J 11 | lVf .saxkabt. •ceás <-, „'• vatirá" r «*AU cos TRAV£ * va" " ^ISlj " i - ar—.—^ II A Discos Utazási Irodában nem csökkent a görög utak iránti kereslet. Május 20. után indul az első csoportjuk, a helyek beteltek, FOTÓ: FRANK YVETTE

Next

/
Thumbnails
Contents