Délmagyarország, 2010. április (100. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-03 / 78. szám

2010. ÁPRILIS 3., SZOMBAT AKTUÁLIS 5 Mikrochip kell nyártól az eladott kutyákba Bár hamarosan mikrochipet kell a kutyákba ültetni, nem biztos, hogy kevesebb lesz a kóbor négylábú. Az állatvédők szerint a rendelet annyit ér majd, amennyit betartanak belőle, az állatorvosok tapasztalatai pedig nem szívderítők. csongrád megye SZABÓ IMRE Mikrochipet kell a kutyákba ültetni, ha gazdát cserélnek - így szól a július l-jén életbe lépő kormányrendelet. A chip egy rizsszemnyi méretű, szövetbarát üvegből készült, elektronikus állatazonosító eszköz, amelyben nincs elem, ami meghibásodhatna vagy lemerülhetne, csupán egy kis szénszál, amibe egy 15 jegyű számot kódoltak. Ezt az állat gazdájának adataival együtt rögzítik egy nyilvános adatbázisban. Egy tűszúrással ültetik be a kutya bőre alá, rendszerint a nyak bal oldalába. A beavatkozás gyors, és nem jár nagyobb fájdalommal, mint egy közönséges oltás. Az eljárás nagymértékben megkönnyíti az állatok azonosítását. Az elveszett kutya például hamar visszajuttatható a gazdájához, de - legalábbis elvben - a kóbor négylábúak gazdái is könnyen fülön csíphetők. Ez utóbbi miatt helyesli az utcán kószáló ebek gondjaival is törődő Makói Állat- és Természetvédő Egyesület egyik aktivistája, Nagy Jenöné a rendeletet, de azt mondja: annyit fog érni, amennyit betartanak belőle, ezért aztán nem optimista. Chipeket egyébként - elenyésző számban - most is helyeznek be az állatorvosok. Dán János makói doktor például tegnap is ültetett be néhányat kölyökkutyáknak. Ezt olyan tenyésztők szokták kérni, akik drága fajkutyákat adnak el, többnyire külföldre. Egy-egy azonosító ára 2000-2500 forint körül van, amihez hozzájön még a beadás körülbelül 2-3 ezer forintos költsége. Ez egy profi tenyésztő számára nem tétel, az átlag állattartó viszont nem biztos, hogy vállalja majd. Dán János tapasztalatai szerint még a 3000 forintos kötelező védőoltás beadatásán is sokan spórolnak: letagadják, hogy övék a kutya, vagy az oltási szezon idején egyszerűen szélnek eresztik. Ebből pedig nem kevés gond származik. A makói kerületi főállatorvos, Kocsubé Sándor elmondta: hetente átlagosan két bejelentést kapnak kutyaharapás miatt, a legtöbbször kóbor eb harap. A chipes rendelkezést egyébként a főállatorvosi hivataloknak kell majd végrehajtatniuk, Kocsubé Sándor szerint azonban enélkül is eléggé leterheltek hatósági ügyekkel. Dán János most is ültet be kutyáknak chipet. A SZERZŐ FELVÉTELE Tudta Ön, hogy a Workaniára feladott egy hirdetéssel ss -m: ->IG! 19.' •fi ér el? in' t-J 11 www.workania.hu Ügyfélszolgálatunk örömmel áll rendelkezésére. Hívjon minket a 62/567-835-ös számon, vagy írjon a bodok@delmagyar.hu e-mail címre. workania NŐTT A SZEGEDI REPTER FORGALMA A VALSAGBAN Légi taxival mennek üzleti útra a vállalkozók A vidéki repterek sirámaitól hangos a magyar sajtó: a válságban kevesebben repülnek, a zömmel önkormányzati tulajdonú légi bázisok veszteségesek. A szegedi reptér se nyereséges, viszont a többiekkel ellentétben jelentősen nőtt a forgalma 2009-ben. A SZEGEDI REPTER FORGALMA Le- és felszállások száma szeged FEKETE KLÁRA A szegedi repülőtér forgalmi adatait böngészve a következő adatokat olvashatjuk az üzemeltető Szegedi Közlekedési Kft. honlapján: 2009-ben a belföldi műveletek száma 11 ezer 383, a külföldieké 296 volt, együttesen 11 ezer 679-szer szállt le-, illetve fel gép az 55-ös út menti légi bázisról. A műveletek számán kizárólag a motoros kisgépek leés felszállásainak összességét értik a szakemberek. - 2008-ban 10 ezer 111 volt az összes művelet száma, a forgalom 15 százalékkal emelkedett - mondta Bene István, az SZKT repülőtér-üzemeltető üzletágának igazgatója. - Ezen belül azonban csökkent a nemzetközinek számító le- és felForrás: SZKT szállások aránya: a 2008-as 451 helyett 296-ot mértünk, amiről egyértelműen a válság tehet. Hogy összességében mégiscsak forgalombővülést mértek a szegedi reptéren a nehéz gazdaFerihegy-központúság. Több vidéki önkormányzatnak nincs pénze a repterek fenntartására, a kilátástalan helyzetben a repülőtéri beruházások megálltak, vagy el sem indultak - nyilatkozta Vadász László, a Vidéki Repülőterek Szövetségének elnöke - a győr-péri reptér igazgatója a Világgazdaságnak. A szakember a csökkenő forgalomért elsősorban a hazai szabályozást okolja, és csak másodsorban a válságot. Szerinte a hazai légi közlekedés túlzottan Ferihegy-központú - 99:1 az arány Budapest és a vidék piaci részesedése között, míg az Unióban zömmel 50:50 százalék -, a döntéshozók a fővárosi repülőtér működésében érdekeltek, a vidékiek fejlődését nem tartják fontosnak. Az állam a külföldi tulajdonú Budapest Airportnak számos olyan feltételt biztosít, amely vidéken nincsen meg, vagy drága szolgáltatásként kell igénybe venniük. Most egyetlen ellenpélda van, a sármelléki reptér: a FlyBalaton fél év kényszerpihenő után április 1-je óta újra indít és fogad gépeket. sági helyzetben is, annak Bene István szerint az az oka, hogy volt egy női vitorlázórepülő-világbajnokság, s hogy az EU közös határrendészeti szerve négy műveletsorozatot 2009-ben itt hajtott végre. Idén szeretnék elérni azt a forgalmat, amit remélni lehet a nehéz gazdasági helyzetben: a bűvös 12 ezres számot. Hozzátette: más reptereken, például Győrben azért is érzékelhettek nagy csökkenést, mert ott az ipari szállítások domináltak, amelyek valóban visszaestek a válság hatására. Megtudtuk, hogy Szegedről is indulnak ipari szállítmányok, például a makói gumigyár termékeit viszik légi úton német megrendelőknek. A gazdálkodás még veszteséges, 65 millió forint áll a kiadási oldalon, 25 FORGALMI NELKUL MAXIMUM 30 NAP A TÜRELEM Elhagyott autók úton-útfélen Joga van, csak technikája nincs még a szegedi közterület-felügyeletnek, hogy az elhagyott autókról intézkedjen. A városban átlagosan havonta 500 jármű gazdája felejti az utcán kocsiját. szeged DOMBAI TÜNDE A lakótelepek eldugott szegleteit nem egy járműtulajdonos használja „elfekvőnek", vagyis arra, hogy otthagyja elromlott vagy fölöslegessé vált kocsiját. A Szamos és Építő utca sarki háztömb mögött a gépkocsibeállókat is lerakatnak használják. Nem a környékbeliek lehetnek, hiszen nyilván nem tennék tönkre a gyepet Volkswagennel, nem tolnák rá a parkra a rendszám nélküli Fordjukat, nem hagynának éktelenkedni hónapokig egy sátras utánfutót. Korábban évekig egy motorcsónak „legelt" a helyén, szintén gazdátlanul. Vagy vegyük azt a kisbuszt, amelyet orrában drótkötéllel - a jégpálya mögé vontattak, és hetekig a füvön tanyázott, utána előrébb gurult, most pedig úgy tesz, mintha parkolna. Az önkormányzati közterület-felügyelet illetékes.általában az ilyen ügyekben. Sürgősen akkor kell lépnie, ha a jármű olajjal, benzinnel szennyezi a környezetét, vagy ha zöldterületen áll. A közterületnek tehát van joga intézkedni, csakhogy nincs hozzáférése az adatbázisokhoz. Márpedig számos dolgot kell a helyszínen tisztázni, például, hogy kié a jármű, és van-e érvényes forgalmija. Ha nem szenynyezi a környezetet, akkor ez dönt. Érvényes forgalmi nélkül ugyanis főút mellett egyáltalán nem felejtheti ott a sofőr a kocsiBlrság, pókos autó, feljelentés. Ha eredménytelen marad a felszólítás, a közterület-felügyelet 30 nap múlva elméletileg pókos autót rendel, és elszállíttatja a járművet a vele szerződött autóbontó telepére. Szállítás nélkül is sokba kerül az elhagyott jármű. 30 ezer forintig szabhat ki érte szabálysértési bírságot a polgármesteri hivatal. Ilyen szabálysértőből összesen havonta átlagosan nagyjából félezer fordul elő Szegeden - az önkormányzat városüzemeltetési irodájának adatai szerint. Köztéren Nem számít elhagyottnak a rendszámos, köztéren parkoló autó. Még akkor sem, ha mint a József Attila sugárút platánjai alatt - már teljesen kikopott a gyep alatta, mintha nem is lett volna. Ez szabálysértésnek számít, ami miatt rendőr és közterület-felügyelő is intézkedhet. Ha tetten érik a sofőrt, akár 3-tól 20 ezer forintig terjedő helyszíni bírság lehet a büntetés, távollétében feljelenthetik, elvitethetik a járművet, és ráadásul ez az ügy is a polgármesteri hivatalban folytatódik, feljelentéssel. ját. Mellékutakon is legfeljebb 30 napra hagyhatja, ezen felül ha törik, ha szakad - gondoskodnia kell az elszállításáról. Nem segít, ha leveszi a rendszámtáblát, mert a nyilvántartásból úgyis kiderül a fenntartó címe. Ilyen elhagyott járműre a közterület-felügyelő figyelmeztetést tesz, plusz levélben is figyelmezteti a feledékeny gazdát a kötelességére. Nincs rá lehetőség, hogy közterület-foglalási díjat fizessen, és ennek fejében hosszabb ideig tárolhasson. DM-6RAFIKA millió a bevétel, 12 millió forint az önkormányzati támogatás. Dózsa Gábor, a Szegedi Közlekedési Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, több helyi vállalkozó már innen száll fel légi taxival az egynapos üzleti utakra a környező országokba. Az SZKT 2006-ban vette át üzemeltetésre a repülőteret, azóta folyamatosan fejlesztik. Kifejtette: Budaörs után már Szegeden a legnagyobb a kisgépes forgalom. Azzal kapcsolatban, hogy innen nem szállnak fel nagy gépek, kijelentette, valamit valamiért: más, ilyen irányban fejlesztő önkormányzatok repterei azért könyvelnek el több százmillió forintos veszteséget, mert mindössze 2-3 hónapig tart a turistaszezon. Magyar csempészett koszovóit röszke MUNKATÁRSUNKTÓL Négy koszovóit csempészett át Magyarországra az a férfi, akit a napokban fogtak el a szegedi határrendészek Röszkénél. A járőrök egy kisebb csoport mozgására figyeltek fel a zöldhatárban: elzárták menekülési útvonalukat, majd igazoltatták a csoportot. Kiderült, hogy egy magyar embercsempész segítségével lépték át a zöldhatárt. Az embercsempész ellen büntetőeljárást indítottak, a koszovóiak menekültstátust kértek hazánktól. AUÍST63 Tel.: 62/425-083