Délmagyarország, 2010. április (100. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-27 / 97. szám

2010. ÁPRILIS 26., HÉTFŐ A DÉL SPORTJA 327 EMBERRE IS VESZÉLYES AZ ÖNTÖZŐÁROK Új BORÍTÁSA: AKI BELEESIK, NEMIGEN TUD KIMÁSZNI Vadpusztulás a csatornában Eddig 48 vad pusztult bele ab­ba a befóliázott öntözőcsator­nába, ami tavaly készült el Szentes határában. Az illetékes vadásztársaság nem tesz felje­lentést, megoldást szeretne, mert ha aszályos lesz a nyár, még több vad veszhet bele a 3 méter mély árokba. SZENTES bíró dániel December dereka óta 11 őz, 5 mezei nyúl, 10 róka, 9 borz, 8 görény, 2 menyét, 2 sündisznó és egy patkány pusztult bele abba a Szentes környéki öntö­zőcsatornába, ami a tavalyi év végére vastag fóliaborítást ka­pott. Az állatok, ha már bele­mentek, nem tudnak kimászni belőle. Az illetékes Új Barázda Vadásztársaság tagjainak 6 őzet sikerült időben kimenteni­ük a 3 kilométer hosszú, 2-3 méter mély árokból, de mára nekik is nyomuk veszett: a te­rületről teljesen eltűntek az őzek és a ragadozók. A vadá­szok szerint annak tudható be a nagy veszteség, hogy a csa­torna keresztezi a vadak útvo­„December dereka óta 11 őz, 5 mezei nyúl, 10 róka, 9 borz, 8 görény, 2 menyét, 2 sündisznó és egy patkány pusztult bele a szentesi csatornába." Több mezei nyúl is belepusztult már a csatornába. A SZERZŐ FELVÉTELE nalát. A szörnyű halál mellett további gondot jelent, hogy ­bár az állatok idővel alkalmaz­kodnak, és felismerik a ve­szélyforrásokat - nyáron, aszá­lyos időszakban a vízzel telt árok odacsalja a vadakat, és akkor még több pusztulhat el. - Nem rendőrségi feljelen­tésen, hanem a megoldáson gondolkozunk, mert ez a vad­pusztulás más, befóliázott csatornaszakaszokon is elő­fordulhat. Átjárókat és kijáró­kat szeretnénk létesíteni mi­hamarabb - nyilatkozta la­punknak Kovács György, a va­dásztársaság elnöke. - Teljesen elfogadott és jog­szerű, hogy ott, ahol nagy a vízveszteség, fóliával bélelik az öntözőcsatornát. Korábban egy 500 méteres szakaszon vé­geztünk hasonló átalakítást, ott is elpusztult néhány vad, de idővel elkerülték azt a részt. Most mi is segítünk a va­dásztársaságnak, hogy megol­dást találjunk a problémára ­mondta Ugrai Bálint, a Szentes környéki Vízgazdálkodási Tár­sulat vezetője. A társulatnak az Árpád Agrár Zrt.-vei közös beruházása volt az ároksza­kasz szigetelése. Ugrai Bálint hozzátette, a most befóliázott szakasz emberek számára is veszélyes, ezért ki is fogják táblázni, nehogy bárki fürdeni akarjon a csatornában. Má­sutt, ahol van pénz rá, a fóliá­ra betonburkolat is kerül, de Szentesen erre nem volt lehe­tőség. A város határában egyébként még 10 kilométer hosszú csatornaszakaszon lenne indokolt a fóliázás, mert szivárog az öntözővíz. Felhívtuk a területileg ille­tékes Körös-Maros Nemzeti Park igazgatóságát, ahol elis­merték, egyre nagyobb ve­szélyt jelent a hazai vadállo­mányra az árkok befóliázása, de ez a fajta szigetelés teljesen jogszerű. Mivel védett állat is van a Szentesnél elpusztult vadak között, vadvédelmi bír­ság kiszabása várható, de hosszabb távon abban látják a megoldást, ha az ilyen árok­bélelések előtt vadrámpák építésére köteleznék a beru­házó szervezeteket. Kerestük az Alsó-Tisza Vidéki Környe­zetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget, hátha meg tudják mondani, milyen következményei lehet­nek ennek az esetnek, illetve mivel lehetne elejét venni az effajta vadpusztulásnak. A hi­vatal időt kért a válaszadásra. „ „ CSONGRÁD MEGYEI ÁLLÁSKERESŐKTŐL CSALTAK KI PÉNZT - EGY HÓNAPIG HITEGETTEK OKÉT Átverték az idénymunkásokat SZEGED folytatás az ^oldalról Mindenkitől gyorsan kértek 40 ezer forintot, utazási költségre. Korábban befizettük a 10 ezer forintos regisztrációs díjat is a munkaközvetítőnek - mondta lapunknak az egyik károsult, Magyar Márta. A beígért busz helyett autókkal utaztak. Társa, Farkas Aranka el­mondta: egy olasz férfi, Maria­no Grimaldi fogadta őket a cél­állomáson, Bracigliano köz­ségben, 1700 kilométerre Sze­gedtől. - Azonnal beszedett 100 eurót mindenkitől, azt mondta, kaució. A csoport kaptunk bért - meséli. 5 eurót ígértek nekik óránként, úgy tudták, októberig folyamato­san lesz eper-, cseresznye-, pa­radicsom- és gesztenyeszedés. A középkorú, olaszul nem beszélő nőket - a csoport egy tagja tolmácsolt nekik - egy hó­napig hitegették, mire elárul­ták: jobb lett volna, ha április végén mennek, addig nincs munka. Végül az olaszoktól 500 eurót kaptak a visszaútra, így tudtak hazajönni. Szeretnék visszakapni a pénzüket. - Lenullázódtunk. Mindenki kölcsönpénzből ment ki. Az utazás előtti napon mondtam fel a munkahelyemen, jó néhá­nyan tettek még így. Most nincs Csak aláirt munkaszerződéssel. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) adatai szerint 14 szegedi és egy Kübekházán bejegyzett ma­gán-munkaközvetítői tevékenységet folytató szervezet van a megyé­ben. Egy másik szegedi irodánál elmondták: csak úgy közvetítenek ki valakit, ha előtte a külföldi munkaadó átfaxolja a szerződést, s az alany itthon aláírja. Mire kiutaznak, már fix a munka, a bér, s pontosan tud­ják, hol szállnak meg, mennyit kell fizetni érte. Semmiféle díjat nem kérnek, a munka törvénykönyvének megfelelően. egyik felét, négyünket egy me­leg víz, fűtés, áram nélküli la­kásba tettek. Egy hétig felénk se néztek. Akkor jött egy ügy­intéző, kérdezte, hajlandók va­gyunk-e papír nélkül dolgozni. Belementünk, mert azt hittük, különben ránk zárja az ajtót, ígérte, néhány nap, és itt lesz a papír is. Egy hónap alatt 6-7 napot dolgoztunk, de nem állásom. 60 éves vagyok - fo­galmazott Ábrahám Antalné. ­Segélyből élek, középkorú nő vagyok, munkahelyet akartam magamnak találni, még ha csak októberig is - tette hozzá Magyar Márta. Első útjuk a sze­gedi irodába vezetett: innen kapcsolattartójuk telefonált az olasz férfinak, aki csak annyit mondott: reggel fél 9 van, még alszik, ne zavarják. Szerződést nem írtak alá sem a szegedi munkaközvetítő irodával, sem Olaszországban. Itthon csak egy nyilatkozatot kaptak, amely szerint az első havi fize­tésből 100-250 eurót kell át­utalniuk a szegedi cégnek. A nyilatkozat tele van helyesírási hibákkal: például a „kötelezet­ségét", „felelőséggel", „útazás" szavak olvashatók benne. - Fordítási díjat fizettek be nekünk, amiről számlát is ad­tunk. Ezen felül egyetlen fillért sem vettem fel tőlük! Egy tő­lünk független cég szállította ki őket. Munkadíjat nem kértünk tőlük, a törvénynek megfelelő­en: egy nyilatkozatot írtunk alá, amelyben vállalták, hogy az első havi fizetésükből jár ne­künk a munkadíj összege - tá­jékoztatott Borbás Istvánná, a Tutti Insieme Kft. vezetője. ­Én itt nem köthetek munka­szerződést. Keretmegállapo­dást kötöttem, 30 emberre. Az iroda munkatársa, aki kísérte őket - részben egy hirtelen csa­ládi tragédia miatt - valóban nem állt a helyzet magaslatán. Már nincs a cégnél. Amikor megtudtam, mi a helyzet, fel­hívtam az olasz koordinátort, és azt mondtam, feljelentem, ha nem hozatja haza őket - ál­lítja a közvetítő cég vezetője, aki pénzt küldött a hazaútra, és felajánlotta az érintetteknek, díjmentesen keres nekik egy másik külföldi munkát, mert „a legjobb szándék vezérelte". Ha túl csábító az ajánlat Az ÁFSZ több jó tanáccsal is szol­gál a külföldre készülőknek (bő­vebb információ a www.afsz.hu oldalon): - Soha ne higgyen a túl csábító ajánlatoknak! - Elutazás előtt mindig tájéko­zódjon a kiválasztott (fogadó) or­szág viszonyairól! - Ha magánközvetítő révén sze­retne állásajánlathoz jutni, mindig győződjön meg arróL hogy a köz­vetítő regisztráltatta-e magát a telephelye szerint illetékes regio­nális munkaügyi központoknál. - Soha ne fizessen magánközve­títőnek közvetítési, regisztrációs vagy egyéb díjat! - Nyelvtudás nélkül vagy gyenge, hiányos nyelvtudással lehetőleg ne vállalkozzon külföldi munka­végzésre még a legegyszerűbb munkák esetében sem. - Ha úgy érzi, hogy becsapták, segítségért forduljon a helyi, kül­földi munkaügyi központhoz. Itt­honról gyakorlatilag nincs esélye arra, hogy megoldja a problémá­ját. Az olasz munkaadóval még nem dolgozott a Németország­ba, Angliába, Ausztriába, Bel­giumba is közvetítő, tavaly február óta működő szegedi cég. - Amennyire lehet, lenyo­moztuk őket, de kiutazni nem tudok minden egyes partne­rünkhöz. Átverte a magyarokat - erősítette meg Borbásné. Komoly cég BAKOS ANDRÁS bakos.andras@delmagyar.hu „Hívj, vagy gyere el személyesen, és győződj meg a cég komolyságáról!" Komoly emberismeret áll az ilyen mon­datok mögött. Akik így hirdetik külföldi munkalehetősé­get közvetítő vállalkozásukat, tudják, hogy a negyve­nes-ötvenes éveiben járó munka nélküli magyar ember megörül, és hátra is dől, amint idáig ér az olvasásban. „Nyugi, nem foglak becsapni" - ezt ő így fordítja le, és megnyugszik. Nem zavarja, hogy letegezik, ezt inkább a célszerűség jelének tulajdonítja, vagy annak, hogy a vál­lalkozás fiatalokra számít. Majd megmutatja ő, hogy tud úgy dolgozni, mint egy huszonéves. Aztán rájön, hogy mégsem olyan kerek a történet. Bár ő kifizette az útikölt­séget, és el is viszik 99 Mert nem vagyunk mi élhetetlenebbek, mint a többi nép. autón Olaszországba, ott kiderül, mennyi mindenen és milyen sok emberen múlik az, hogy állást kapjon. Várni kell, senki sem beszél érthetően, semmi sem világos, csak az, hogy nincs munka, nem is lesz, és ő nem hibáztathat senkit, csak saját magát és a „korlátlan lehetőségeket". Mielőtt Magyarország csatlakozott az Unióhoz, arról írtak az újságok, hogy a szabad munkavállalás joga el­sősorban a fiataloknak kínál esélyt. Sok fiatal indult el - de velük együtt olyan középkorúak és idősebbek is, akik itthon nem tudtak elhelyezkedni, de nem akartak támogatásból élni. Komoly és komolytalan cégek sora foglalkozik a közvetítésükkel, felkészítésükkel. Ide le­hetne írni, de nekik már nem újdonság, hogy milyen so­kan próbálnak élősködni rajtuk. Olyan iskolát járnak ki most, őszülő fejjel, amilyenről itthon maradó kortársa­iknak fogalmuk sincs. Tudják már, miért meggondolan­dó ebben a korban egy ilyen vállalkozás; miért hátrány az, hogy nyugodtabb világban szocializálódtak, ahol nem akarták átverni őket lépten-nyomon; hogy ahhoz szoktak hozzá, nyelvet csak muszájból lehet tanulni. A legtöbben mégis eljutnak odáig, hogy megmutathatják, tényleg tudnak dolgozni. Mert nem vagyunk mi élhetet­lenebbek, mint a többi nép. Hallottam egy csőszerelőről, aki Németországba ment munkát vállalni, többedmagával. Társai panasz­kodtak, hogy drága az ennivaló, nem tudnak annyi pénzt hazaküldeni a keresményükből, amennyit erede­tileg terveztek. „Márpedig lehet itt olcsó kaját venni" ­mondta nekik. „Miért, te mit eszel?" - kérdezték a kol­légák. „Itt van, ezt ni!" - vette elő a konzervet. Elma­gyarázta, hogy csinál ebből fasírtot a sült krumpli mel­lé, de lecsóhoz is jó, vagy csak kenyérre kenni. A kon­zerv címkéjén nem volt kép, csak fölirat. „Tudod, mi az, ami ide van írva?" Nem tudta. A hundefutter azt jelenti: kutyaeledel. Végül együtt nevettek. És tényleg, lehet nevetni ezen, de mint cseppben a tenger, ebben a törté­netben is ott csillog a mai Magyarország. A gazdák dacoltak a válsággal Várhatóan nullszaldós lesz a Vásárhelyen hétvégén megren­dezett 17. Alföldi Állattenyész­tési és Mezőgazda Napok mér­lege. A tenyésztők idén vonul­tatták fel a legtöbb állatot. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY imre péter A szakma és a közönség köré­ben is nagy sikert aratott a pén­tektől vasárnapig tartó 17. Alföl­di Állattenyésztési és Mezőgaz­da Napok Vásárhelyen. Az ese­ményt rendező Hód-Mezőgazda Zrt. állattenyésztési igazgatója, Fekete Balázs közölte: a legjobb minőségű és legnagyobb szá­mú állatállomány eddig az idei kiállításon vonult fel. A dísz­vendég Horvátországon kívül Európa szinte minden országá­ból, valamint Kínából, Ecua­dorból, Kubából és Kanadából is jártak vendégek Vásárhe­lyen. - A válságot ágazatunk is megérzi, ilyen gazdasági kör­nyezetben a szinten tartás is eredmény. De a tenyésztőkben van annyi kurázsi, hogy a ne­hézségekkel dacolva évről évre eljönnek - értékelt az állatte­nyésztési igazgató. Fekete Ba­lázs arra számít, a rendezvény nullszaldós lesz, pontos mérleg egy hónap múlva várható. A vásárhelyi állattenyésztési seregszemlén becslések szerint, közel 60 ezer látogató fordult meg. Autóval is több ezren ér­keztek, naponta 6000 gépkocsi­nak tudtak helyet biztosítani 1000 forintos díjért. 400 kiállí­tó, 73 árus és mintegy 1000 jó­szág várta az érdeklődőket, akik láthattak 140 sertést, 135 tejelő-, Csacsiságok a vásárhelyi sereg­szemlén. FOTÓ: FRANK YVETTE 140 húsmarhát, 110 lovat, 150 juhot és 4-500 baromfit. A fel­nőtteknek a napi belépőjegy 1000 forintba került.

Next

/
Thumbnails
Contents