Délmagyarország, 2010. április (100. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-24 / 95. szám

12 2010. ÁPRILIS 24., SZOMBAT SZtRKI 5/11 NYEMCSOK EVA Tutanhamon halálát sokáig találgatások övezték. A legújabb vizsgálatok szerint kizárható, hogy agyonütötték. / / / A LEGJELENTŐSEBB REGESZETI LELET A VILÁGON A TINEDZSERFARAO SÍRJA Filmsztárokat megszégyenítő kul­tusz lengi körül máig a legismer­tebb egyiptomi fáraót annak elle­nére, hogy a 18 évesen elhunyt Tutanhamon rövid életéhez (idő­számításunk előtt 1343-1325) nem fűződnek világrengető tettek. A gyerekkirályt halála és szinte tel­jesen érintetlenül fennmaradt pá­ratlanul gazdag sírja tette a leg­népszerűbbé. A Királyok Völgyé­ben 1922-ben felfedezett sírja a ré­gészet legjelentősebb lelete. A tu­Egyiptom tinikirályának sírjából rétegenként aranyozott kamrák, szarkofágok kerültek elő. Ezek rejtették bebalzsamozott múmiáját. FOTÓK: OM/DV domány fejlődésével többször többféleképpen vizsgálták az uralkodó tetemét, de csak az idén februárban nyilvánosságra ho­zott CT- és DNS-eredmények mu­tatták ki, hogy a tinédzserfáraó nagyapja Amenhotep, apja pedig Ehnaton fáraó volt, aki Tutanha­mon testvérét vette el. Az ifjú ki­rály is családon belül nősült, ő a A fáraó zsigereit - tüdejét, belét, lépét, máját - is aranyláda őrizte. 8 évvel idősebb nővérét vette el. Két lányuk halva jött a világra; a két gyerek koporsóját is apjuk mellé temették, ez volt a feltárást végző szakemberek legmegrá­zóbb felfedezése. Tutanhamon halálát sokáig ta­lálgatások övezték. A legújabb vizsgálatok szerint kizárható, hogy agyonütötték, mert orrcsont­ja a halála után, a szoros befásli­zástól tört be, a tarkója pedig a ki­csomagolásakor sérülhetett meg. A kutatók elvetik a maláriaszerű fertőzésről, örökölt anyagcsereza­varról, tuberkulózisról vagy végel­gyengülésről szóló spekulációkat is. A tesztek azt támasztják alá, hogy a fáraóval vélhetően egy, ko­csihajtás közben szenvedett nyílt combtörés és a szövődményeként fellépő sebfertőzés végzett. A Nílus menti temetkezési he­lyen Tutanhamoné volt az egyet­len érintetlenül fennmaradt ki­rálymúmia. A fáraó eredeti ma­gasságát 165 centire becsülik, de nem lehet tudni, hogy pontosan mennyit ment össze a tartósítás­A legnépszerűbb kiállítás. Tavaly a Tutanhamon kincse című budapesti tárlatot választotta 2009 legjobb kiállításának az Antropos kulturális netmagazin 16 ezer látogatója. A VAM Design Centerben holnapig látható összeállításhoz 5 év alatt, iparművészek készítettek ezer másolatot Tutanhamon kincséről. Párizsi látványtervezők tervei alapján a felfedezés állapotában, a feltárás sorrendjében mutatják be a fáraósírt, filmekkel és programozható hanganyaggal illusztrálva. Zürich, München, Brno, Hamburg, Barcelona után Budapesten már százezren látták. kor. Arcát másfél éve rekonstruál­ták a balzsamozástól, gyantától feketére aszott koponyája alap­ján. Eredetileg is kopaszra borot­válta a fejét a tetvek ellen, és pa­rókát hordott. Nyugodt, szomorú arcvonásait három koporsója és híres aranymaszkja közül csak kettő őrzi, hiszen korai halála mi­att a mumifikálás 70 napja állt rendelkezésre, hogy a túlvilági utazáshoz befejezzék a négyes fa­lú aranyozott sírkamráját. (Az egyiptomi fáraók . átlagosan 30-36 évig éltek, a 91 évesen el­hunyt II. Ramszesz kivétel volt. Temetésükre a trónra lépésüktől kezdve készültek. A koporsót ren­delték csak meg a rokonok az utolsó pillanatban, hogy a test­méreteknek megfeleljen.) A 80 négyzetméteres sírt a fosztogatók nem kímélték; már az elején elkezdték kihordani a bort, kozmetikumokat és kisebb arany­tárgyakat, de az őrök felfedezték a rablást, és megint lezárták a sírt. Szerencsére, feltúrva ugyan, de több ezer tárgy megmaradt: így ékszerek, elsősegélykészlet, játékok, hangszerek, trónok, ko­csi, hajó, ruha, saru, sőt az év minden egyes napjára rabszolga­figurát küldtek mellé, munkafel­ügyelőkkel. Megmaradt a fáraó zsigereit - tüdő, belek, lép, máj ­rejtő aranyláda is, az agyát mu­mifikáláskor kidobták, annak nem tulajdonítottak jelentőséget. ÖSI ÁTOK A babonás fé­lelem, hogy a földöntúliak halállal bünte­tik a betola­kodókat. a Tu­tanhamon-sír felfedezése után csúcso­sodott ki. A fáraó bosszú­jának tulajdo­nították, hogy az angol ré­gész. Howard Carter kanári­ját lenyelte egy kobra, vagy hogy a bőkezű mecé­nást, Lord Carvarnonta feltáráskor megcsípte egy moszkitó, és sebfertő­zésben pár hónapra rá meghalt. Ha­lála óráján áramszünet borult Kairó­ra. Carter 10 évig megszál­lottan folytat­ta az ásatást a sötét, rossz levegőjű sír­ban. Hiába a pihenő és a műtét, rák vitte el. Combtörés végzett Tutanhámonnal A fáraó ortopéd cipőt viselhetett A legismertebb egyiptomi fáraó, a 18 évesen elhunyt Tutanhamon arcát másfél éve rekonstruálták, halálának okát pedig idén februárban hozták nyilvánosságra. A tavalyi év legjobb hazai kiállításán páratlanul gazdag sírjának felfedését is nyomon követhetjük. pedig dongaláb volt, amely bokában befelé fordult. Az uralkodó a lábdeformitások miatt bottal közlekedett. Andre Veldmeijer holland régész, aki az óegyiptomi bőrmegmunkálásra, cipé­szeire és kötélárukra szako­sodott, azt feltételezi, hogy Tutanhamon speciális láb­beliket viselhetett. Tutanha­monnak nyolcvannál több különböző méretű lábbelit „csomagoltak" túlvilági út­jára. Akadtak közöttük rendkívül viseltesek, ame­lyek csupán töredékesen maradtak fenn, viszont né­mely lábbeli igen jó állapot­ban vészelte át az elmúlt 3300 évet. Voltak egészen egyszerű szandálok, és akadtak arannyal, drágakö­vekkel gazdagon díszített, színpompás cipőköltemé­nyek. - Csodálatos lábbeliket is találtunk, amelyek közül némely valóságos remek­mű az alakját, a felhasznált anyagokat tekintve - hang­súlyozta a régész. Andre Veldmeijer szerint ugyan­akkor valószínűtlen, hogy e színpompás cipőköltemé­nyek valaha is érintették a talajt, Tutanhamon legfel­jebb akkor ölthette ezeket magára, ha gyaloghintón vitték valahová. A viseltes szandálok közül a legki­sebbet Tutanhamon tízéves korában hordhatta, akkor, amikor Kr. e. 1333-ban trónra került, a legnagyobb méretűeket viszont 19 éve­sen, a halála előtt viselhet­te. - Ebből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy a király­ként viselt lábbeliket Tu­tanhamonnal együtt te­mették el. Sok szandálon látszik, hogy hordták azo­kat, némelyen még a fáraó talplenyomata is kivehető - fogalmazott a régész. A nyitott szandálok közül kettő különösen kényel­mesnek tűnik: a talp kö­zépső részét ugyanis ki­tömték, hogy puhább le­gyen benne a járás. Csontdeformitásai miatt Tutanhamonnak olyan ci­pőre volt szüksége, amelyet bőrszíjak rögzítenek szoro­san a lábfejéhez. A sírkam­rában három pár olyan szandált találtak, amelye­ket vízszintes bőrszíjakkal lehetett szorosra fűzni. Az egyik pár lábbeli mindkét oldalába félkörív „támasz­tékot" építettek be, hogy az uralkodó stabilabban tud­jon járni. Andre Veldmeijer egy, az ókori lábbelik rep­rodukálására szakosodott német szakemberrel közö­sen most az „ortopéd" cipő hipotézisét akarja a gyakor­latban ellenőrizni, űjraal­kotva Tutanhamon bőr­szandálját. - Anatómiaprofesszorral működünk együtt, hogy ki­derítsük, mennyire volt de­formált Tutanhamon lábfe­je, és milyen cipőt viselhe­tett - mondta a holland ré­gész. Szalima Ikrám, a kairói Amerikai Egyetem egyipto­lógusa érdekesnek tartja Andre Veldmeijer hipotézi­sét. - Elképzelhető, hogy a dongaláb miatt voltak a szo­rosabb bőrszíjak Tutanha­mon szandálján. Ezek nem engedték a lábbelit leesni, s ezáltal megkönnyítették az uralkodónak a járást - véle­kedett az egyiptológus. A legismertebb uralkodó. Szomorú tekintettel néz 110 kilós, élethű halotti maszkja. 8 TÖRTÉNELEM DOMBAI TÜNDE A Tutanhamon sírkamrájában felfedezett lábbelik első részletes elemzését végezte el egy holland kutató, aki szerint az ifjú fáraó speciális .gyógyszandált" viselhetett. KULISSZATITKOK MTI Tutanhamon múmiáját ugyan többször is megrönt­genezték az idők folyamán, ám csupán a közelmúltban elvégzett genetikai és CT-vizsgálatok során fedez­ték fel az uralkodó fejlődési rendellenességeit - olvas­ható a Discovery Channel hírei között. A fáraó fájdalmas, csont­elhalással járó Köhler-be­tegségben szenvedett. Jobb lába második ujján hiány­zott a középső ujjperc, a bal

Next

/
Thumbnails
Contents