Délmagyarország, 2010. április (100. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-24 / 95. szám

9 SZEGEDIEK A TRIESZTI OPERETTFESZTIVÁLON A Csárdáskirálynőt és a Sissit játsszák Balogh Erikát hangjáról rögtön felismerik Balogh Erikát a sok sport tartja fiatalon, FOTÓ: DM/DV A nyári 41. Trieszti Operett Fesztiválon két közös operettprodukciót is bemutat a Szegedi Nemzeti Színház és a Teatro Lirico Giuseppe Verdi: a Sissit és a Csárdáskirálynőt. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL A 41. Trieszti Operett Fesztivál július 8-án indul, az Aranycsapatot is színpadra állító Tasnádi Csaba rendezésében ekkor mutatják be azt a Csárdáskirálynő-előadást, amelyben Edvin szerepét Vadász Dániel, Szilviát pedig Alisza Zinovjeva alakítja. A produkció - amelynek koreográfiáját Juronics Tamás készíti, és a Szegedi Kortárs Balett táncolja - július végéig ötször kerül színre a trieszti operazenekarral és Pál Tamás vezényletével, ősszel pedig bekerül a Szegedi Nemzeti Színház műsorába - jelentették be a tegnapi budapesti sajtótájékoztatón. A másik közös produkció az osztrák Ernst és Hubert Marischka Sissi című operettje, amiből film is készült - ezzel indult az 1950-es években Romy Schneider karrierje. A Sissi címszerepét Keszei Bori alakítja, a bemutatót július 13-án Triesztben, a Miramare kastélyban tartják. A produkciót Erzsébet királyné másik kedves helyén, Gödöllőn, a királyi kastély dísztermében is bemutatják július 29-én és 30-án. A Teatro Lirico Verdi produkciós igazgatója, Alessandro Gilleri elmondta: Gödöllő után Korfun, a királyné egykori Achilleon-villájában is eljátsszák az operettet. A Sissiben Wittelsbach Ilonát, Erzsébet nővérét Kónya Krisztina, a férjét László Boldizsár, Maxim bajor herceget pedig Geiger Lajos formálja meg, a darabot Pál Tamás vezényli, a koreográfiát Juronics Tamás készíti. Legjobb szinkronszínészeink egyike a szegedi társulatot erősítő Balogh Erika, akit mostanában Muskátné szerepében láthatnak a nézők a kisszínházi Liliomban. A színésznő a sok sportnak, a lovaglásnak és a síelésnek köszönheti fiatalosságát. SZEGED HOLLÓSI ZSOLT Sokan először a hangja alapján ismerik fel Balogh Erikát (52), aki a legjobb és a legtöbbet foglalkoztatott szinkronszínészeink egyike. Tavaly ősszel szerződött a Szegedi Nemzeti Színház társulatához, a Háztűznéző Arinája után a Csongor és Tündében játszotta az Éj szerepét, a múlt héten pedig a Liliom Muskátnéjaként mutatkozott be a kisszínházban. - Muskátné egy kis karakterszerep, nem követel túl nagy energiát tőlem, ráadásul Molnár Ferenc szövege is könnyen tanulható. Számomra az egyik legfontosabb, hogy milyen munkafolyamattal jutunk el a bemutatóig. Évek óta nem volt ilyen kellemes, jó hangulatú próbaidőszakom; egyetlen rossz szó nem hangzott el. Ez a rendezőnk, Keresztes Attila kivételes problémamegoldó képességének köszönhető. Mindnyájan jól éreztük magunkat, ettől izgalmas, érdekes előadás született; a nézők is szeretik mondja Balogh Erika, aki örül annak is, hogy hosszú idő után újra beválogattak egy szegedi produkciót a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) versenyprogramjába. A Háztűznézőt eredetileg Kecskeméten mutatták be, de a szegedi repríz is sikert aratott. A POSZT-ról jó emlékei vannak: Zsótér Sándor kecskeméti Scribe-produkciójával Bouillon hercegnőként 2005-ben elnyerte a legjobb női epizódszereplő díját. - Megszerettem a szegedi társulatot, jó kedélyű, erős csapat dolgozik itt. Szép a város is, de nem tudtam még igazán megismerni, mert sok a feladatom Budapesten is. 2008 elején felkértek az V. kerületi Aranytíz Kultúrház igazgatására; ez a munka mára sikertörténetté vált. Színházi előadásokat is tartunk, de száz másféle programunk is van. Fantasztikus fejlődés indult el, a kultúrház mára roppant népszerű hellyé vált. Rengeteg ismerősöm él Szegeden, gimnáziumi osztálytársaim közül Ceglédről többen ide jöttek egyetemre, most pedig ügyvédként, tanárként dolgoznak itt. Az úszóházi régi csapatból is sok barátunk van. A szabadtérin 1997-ben csodálatos élmény volt négyezer ember előtt játszani a Cyrano Duennáját. Látványos, hangulatos produkció volt Cserhalmi Gyurival a címszerepben - emlékszik Balogh Erika. Férje, Pintér Tamás - akit sokan inkább művésznevén, Oroszlánként ismernek - ugyancsak szerepelt a Dóm téri előadásban: Valvert vicomte-ot játszotta és az akciójeleneteket tervezte. - Elkötelezett harcosa vagyok a bulvárellenességnek; fontosnak tartom, hogy elsősorban a munkánk, teljesítményünk, ne pedig a magánéletünk alapján ítéljenek meg bennünket. Sokkal jobban örülök, ha a hangom alapján ismernek fel, mint ha amiatt foglalkoznának velem a lapok, hogy milyen a szerelmi életem. Kedves szinkronfeladataim közé tartozik a Született feleségek keresztény értékrendet valló, konzervatív szereplője, Bree. Marcia Cross jó színésznő, nagyon szeretem, korábban a Melrose Place-ben és az összes nagy filmjében is én voltam a magyar hangja. A Keserű méz szinkronizálásáért nívódíjat kaptam, a Zabriskie Point és a Manhattan is kedves munkám volt. A sorozatoknál ritkán fordul elő az, mint a Született feleségeknél, hogy a szinkront is sztárszereposztással veszik fel. Rengeteg szinkronstúdió alakult az utóbbi évtizedben, és megpróbálnak a színészeken spórolni, ami persze meg is látszik a színvonalon. Némelyik stúdió ugyanazért az összegért próbál szerződtetni, amit 1988-ban a Dallasért kaptam, ráadásul rengeteg amatőrrel is dolgoznak. Ilyen munkát nem vállalok el, mindig megkérdezem, ki a rendező, kik a partnereim. Könyveket fogadtak örökbe A Szegedért Alapítvány díjazottjai idén is örökbe fogadtak egy-egy kötetet a Somogyi-könyvtár gyűjteményéből Vajda Júlia fődíjas operaénekes William Jones 1802-ben megjelent zenetudományi művét, Olasz Sándor Tiszatáj-főszerkesztő az első magyar irodalomtörténeti adattár 1711-es frankfurti kiadását vette pártfogásába. Szirtesi Zoltán háziorvosnak Liszt Ferenc 1861-ben megjelent írását, Szabó Gábor fizikusnak egy 1676-os amszterdami könyvritkaságot ajánlottak a figyelmébe. FOTÓ: FRANK YVETTE Lovagol, síel, vitorlázik. - Hitetlenkedni szoktak, amikor megtudják, hány éves vagyok. Jó formámnak egyetlen titka van: a sport. Első számomra a ló, különösen a magyar hagyományokat legjobban megtestesítő lipicai. Megmaradásáért keményen dolgoznak a barátaim, akikhez Szilvásváradra járok. Ezeken a lovakon csoda lovagolni, erő és igazi tudás kell hozzájuk. A síelés és a vitorlázás is szenvedélyem, de imádok motorozni is. Attól maradtam harmonikus, boldog ember, hogy a saját ízlésem, erkölcsi értékrendem szerint élek. Tapsviharral díjazták az Übü királyt Szegeden ritkán tapasztalt színházi siker kísérte a Matadype társulat eddigi vendégjátékait: a POSZT-ra beválogatott Übü királyt vastapssal jutalmazta a közönség, amely lelkes, hogy a fővárosi független színház előadásait folyamatosan láthatja a városban. Ősszel folytatódik a sorozat, amelynek már most határozott közönségtábora van. Lelkes tapsviharral díjazta hétfőn a REÖK közönsége a Maladype Színház tavaszi félévben utolsó vendégjátékát, az idei POSZT-ra is beválogatott Übü királyt. A fővárosi független társulat szegedi sorozata ősszel folytatódik, a tervek szerint új bemutatójukat is elhozzák a REÖK-be. - Örömmel konstatáltuk, hogy a szegedi nézők ennyire szívükbe zárták a Maladypét, hiszen az volt a célunk a társulat meghívásával, hogy színesítsük Szeged színházi életét - mondja Herczeg Tamás, igazgató. - Bátran mondhatom, hogy egy e, ötelezett közönségtábor alakult a városban a Maladype köré: közel ötven főről tudunk, akik mind a három előadásra kíváncsiak voltak. Közöttük vannak fiatal középiskolások és nyugdíjasok egyaránt. A társulat és a nézők között az interneten keresztül is kialakult már a kapcsolat. - A Maladype blogjára a szegedi ven(sajnos)" - írja Nóri. A kommunikáció nem csak az internetes oldalon indult el, hiszen az Übü király után közönségtalálkozót tartott a Maladype: az előadásról, a korábban bemutatott darabokról és általában a színházi stílusokról és kifejezésmódokról oszthatta meg a közönség a véleményét a társulattal. A REÖK-öt üzemeltető Szegedi Szabadtéri fátékok vezetésének célja, hogy egy progresszívebb színházművészeti jelenlétet is biztosítsanak a városban, a nyári fesztivál népszínházi kínálata mellett. Ősszel tehát folytatódik a sorozat: a REÖK és a Maladype arra számít, hogy újabb nézőket vonhatnak be a színvonalas előadások bűvkörébe. A hosszabb távú tervek között pedig egy esetleges közös, újszegedi bemutató is szerepel. (X) Lendváczky Zoltán Übü mama szerepében a Maladype produkciójában. FOTÓ: KOVÁCS ATTILA dégjátékokról szóló élmények is felkerültek, így elindult egy párbeszéd a szegedi nézők és a csapat között. „Nagy öröm, hogy ennyire színvonalas előadásokat láthatunk Szegeden! Kevés lehetőség van ennyire testközelből tapasztalni a színházat és a színjátékot üdülési cstkkért szabadtérijegy Továbbra is be lehet váltani a Szegedi Szabadtéri játékok produkcióira az üdülési csekket a REÖK-ben található fesztivál jegyirodán. Rengetegen élnek ezzel a kedvező lehetőséggel: a Hair, a Carmen vagy akár a My Fair Lady tömegeket vonz a pénztárhoz. Gyermekszínházi fesztivál Szegeden SZEGED, SZABADKA. A szegedi Kövér Béla Bábszínház - együttműködve a Szabadkai Nemzetközi Gyermekfesztivállal - május 17. és 22. közt megrendezi az I. Szeged-Szabadka Gyermekszínházi Fesztivált két helyszínen: a bábszínház Tisza Lajos körúti épületében és a Dugonics téren felállítandó színpadon. A szabadkai rendezvény programjából hat előadást láthat a szegedi közönség. Az előadók Szerbiából, Szlovákiából, Csehországból, Angliából és az Egyesült Államokból érkeznek. A szegedi bábszínház meghívta két testvérvárosi partnerét, a temesvári Merlin Bábszínházat és a Szabadkai Gyermekszínházat is; fellép a házigazda bábtársulat is három előadással. Erről tegnap sajtótájékoztatón számolt be Slobodan Markovié, a szabadkai fesztivál, Árokszállási Márta, a Szabadkai Gyermekszínház igazgatója és Kövér László, a szegedi bábszínház direktora. További információk: http://gyermekfeszt.hu. HHHBHBHHHHI Székó szobrai a Kassban SZEGED. Nátyi Róbert művészettörténész nyitotta meg tegnap a Kass Galériában Székó Gábor Esti fények című kiállítását, amelyen az alkotó legújabb kőszobrait, vaslemez alapanyagú síkrelief műveit mutatják be. - A művek a geometria szabályai szerint konstruált emberi „lenyomatok" szigorát mérlegelik a kozmikus fény hatásának vetületében - mondta Ibos Éva művészettörténész. A szegedi születésű Székó Gábor a Képzőművészeti Egyetemen Kő Pál növendéke volt, 1995-ben tért vissza szülővárosába. Nyaranta a zalaszentgróti és a villányi művésztelepen dolgozik. A Tér és Forma Építészstúdió tervezőivel bekapcsolódott a város tereinek rehabilitációs folyamatába: az új arculatot nyerő terekre köztéri alkotásokat tervez. Kőből épített szobrai a beléjük rejtett áramforrás segítségével őrzik fényüket.