Délmagyarország, 2010. április (100. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-17 / 89. szám

2010. ÁPRILIS 17., SZOMBAT MEGYEI TÜKÖR | gének, polgárosodásának for­rása és szimbóluma." A polgár­mester emlékeztetett Kass Já­nos páratlan művészi pályafu­tására. „A képek nyelvén úgy beszél, hogy az érthető és sze­rethető Londonban éppúgy, mint Torinóban, Párizsban és Sydney-ben. A mai középkorú­ak az általa illusztrált gyermek­és ifjúsági könyveken nőttek fel, egy egész generáció tőle tudja, milyen lehetett Toldi Miklós, hogy nézhetett ki Háry János. Fél évszázad alatt 334 könyvet illusztrált, 1966-ban megkapta a Világ Legszebb Könyve díjat és aranyérmét is ­de ennél is büszkébb volt „a vi­lág legfontosabb könyvére": hisz ő látta el rajzaival a betű­vetéssel ismerkedő gyermekek első olvasókönyvét. Mérhetet­len szorgalmú, örök sugárzású, örök leleményű, örökmozgó: világpolgár. A szimbolikus kör bezárult - életművének „pa­lackpostáját", annak üzeneteit ránk, Szegedre, szülővárosá­ra hagyomá­nyozta. Ke­gyetlenül fáj­dalmas - és kegyetlenül szép - köte­lességünk fel­bontani a pa­lackpostát, és híven megőrizni az üzenetet." Végül a tanítványok nevé­ben Orosz István grafikus bú­csúzott a poéta doctustól, a nagy rajzolóművésztől, aki­nek sírját teljesen elborították a virágok és a koszorúk. P^További FOTÓK L M a neten! www.delmagyar.hu ff Neve fogalom hazánkban, a Kass család fogalom Szegeden. A város szellemiségének, polgáro­sodásának forrása és szimbóluma. Botka László Farkasréti Mária Amelia és László Boldizsár Riccardo szerepében. FOTÓ: VEREB SIMON Verdi Álarcosbálját Bodolay Géza rendezésében, Pál Tamás és Gyüdi Sándor vezényletével, Kentaur díszletében, jelmezei­ben, kettős szereposztásban mutatja be a szegedi operata­gozat szombaton és vasárnap 19 órától a nagyszínházban. SZEGED HOLLÓSI ZSOLT Az énekesek és a közönség szá­mára a leghálásabb Verdi-ope­rák egyike a slágerekkel teli Álarcosbál, amelyet több mint két évtizedes szünet után tű­zött újra műsorra a Szegedi Nemzeti Színház. Nem a műfaj valamelyik specialistájára bíz­ták a rendezést, hanem a drá­mai tagozat vezetőjére, Bodo­lay Gézára, aki „operistaként" sem zöldfülű: 1986-ban, pálya­kezdőként épp Szegeden állí­totta színpadra Rossini Házas­sági szerződését, Debrecenben pedig Gounod Faustjával ara­tott sikert. - 1998-ban énekeltem elő­ször Ameliát egy hollandiai turnén; többek között Hágá­ban és Amszterdamban is fel­léptünk. Néhány próbával kel­lett beállnom, ami egészen más, mint egy ilyen alapos próbaidőszak után, amire Sze­geden lehetőséget kaptunk. Annak idején a szabadtérin is énekeltem volna, de az utolsó pillanatban megbetegedtem, és le kellett mondanom a fellé­péseket. Szerencsére az utóbbi években sorra megkapom azo­kat a szerepeket, amelyeket korábban ki kellett hagynom - mondja a szombati premie­ren Ameliát alakító Farkasréti Mária. - Hihetetlen emberi küzdelem zajlik ebben a da­rabban. Ameliának alá kell rendelnie az érzelmeit a társa­dalom és önmaga erkölcsi el­várásainak, pedig nem biztos, hogy mindig az a jó, ha az em­ber a belső késztetéseit telje­sen elfojtja, mert akkor máshol biztosan kitör és visszaüt. Amelia és Riccardo szerelme olyan, amit érdemes volt meg­komponálni. Ha az ember éle­tében jön egy ilyen elsöprő szerelem, akkor az erkölcsre hivatkozva nem megélni majd­nem akkora bűn, mint feleség­ként hűtlennek lenni. Teljesen más ezt a szerepet családos anyaként énekelni, mint an­nak idején független nőként. Megváltoztatott a gyermekem születése, a preferenciáim is mások. Abszolút azonosulni tudok Ameliával, mert a saját életemből is meríthetek. Farkasréti Mária szerint jó hangulatú és intenzív volt a próbaidőszak. A díszletet és a jelmezeket Kentaur tervezte - modernségük jelzi: korunk­ban is ugyanazok az alapvető történetek ismétlődnek, mint évszázadokkal ezelőtt. Szerel­mi háromszög, család, gyer­mek, féltékenység, gyilkosság - örök témák, aktuálisak ma is. Debütálók és visszatérők. Két szereposztással próbálták a produk­ciót, a szombati premieren Pál Tamás dirigálásával László Boldizsárt (Riccardo), Kelemen Zoltánt (Renato), a debütáló Magyar Szilviát (Ul­rica) és Kónya Krisztinát (Oscar) hallhatja a közönség; Ameliát a nagy visszatérő, Farkasréti Mária alakítja. Vasárnap este Gyüdi Sándor fő­igazgató vezényel, Ameliát és Ulricát két, Szegeden régen hallott mű­vész, Udvarhelyi Boglárka és Erdélyi Erzsébet énekli; Riccardóként Csajághy Szabolcs, Renatóként Geiger Lajos, Oscar szerepében Náná­si Helga mutatkozik be. Oszvald Marika az operett-operagálán Népszerű opera- és operett­slágerekre, fénnyel festett dómra és sztárokra számít­hatnak a szabadtéri gálájá­nak nézői. Az operettsztárok mellett Miklósa Erika opera­dívát is láthatják a csillagfé­nyes színpadon. SZEGED Oszvald Marika is fellép a Szegedi Szabadtéri Játékok operett-operagáláján, ame­lyen hazánk népszerű ope­rettsztárjai kalandoznak egy számukra szinte ismeretlen terepre: az operadallamok világába. - Alkatomhoz illő dalo­kat fogok énekelni, nem drámai áriákat - mondja a művésznő, aki a közönség szeretetét nemcsak elbűvölő hangjával, de vérbeli komi­ka alkatával, színpadon hányt cigánykerekeivel vív­ta ki. - Igazi szórakoztató előadásban lesz részük. Az operett ugyanolyan magas zenei műveltséget igényel, mint az opera, ugyanolyan nehéz énekelni. Vígoperák­ban voltak már szerepeim. A szabadtéri sem ismeret­len Oszvald Marikának - hi­szen játszott már itt többek közt Kacsoh Pongrác János vitézében -, ám már régen lépett fel Szegeden. - Azért igazán szerethető ez a város, mert az ember itt nagyon ér­Oszvald Marika. Közönségtalálkozó az Übün A Maladype Színház társula­tával beszélgethet a közönség az Übü király április 19-i elő­adása után, este fél 9-től a REÖK-ben. A rendező, Balázs Zoltán és a színészek azokat is várják, akik nem jutottak be az Übüre, de látták a társulat előző két REÖK-beli produkci­óját vagy egyszerűen csak kí­váncsiak hazánk egyik legje­lentősebb független színházá­nak munkamódszerére, az al­kotók gondolataira, vagy megosztanák érzéseiket és véleményüket az előadások kapcsán a Matadype-pel. A részvétel ingyenes. zi a kultúrát, sugárzik belőle a szellem. A gála sztárvendége nem­zetközileg ismert operadí­vánk, Miklósa Erika lesz. A hagyományos koncertkere­tektől eltérően, szcenírozot­tan kerül színre a produkció, amelyben Oszvald Marika mellett a Budapesti Operett­színház más művészei is köz­reműködnek, így Kállay Bori, Fischl Mónika, Csere László vagy épp Peller Károly. Béres Attila rendező spe­ciális fényfestést álmodott a dómra, így egy soha nem lá­tott show idézi majd a klasz­szikus dallamok hangulatát: olyan népszerű melódiák hangoznak majd el, mint a Csárdáskirálynő, A víg öz­vegy, Bánk bán, Traviata, Varázsfuvola vagy a Pa­rasztbecsület részletei. A Pécs 2010 - Európa Kul­turális Fővárosa programso­rozathoz kapcsolódó produk­cióra - amelyet július 24-én láthatnak a nézők - a jegyek már kaphatók a szabadtéri REÖK-ben található jegyiro­dájában, ahol akár üdülési csekket is beválthatnak az ér­deklődők, valamint a jegyren­deles@szegediszabadteri.hu e-mail címen. (X) VERDI OPERÁJÁT BODOLAY GÉZA RENDEZÉSÉBEN, KETTŐS SZEREPOSZTÁSBAN MUTATJÁK BE Álarcosbál - a téma örök Versmondók versenye a megyeházán Végső búcsú Kass Jánostól SZEGED. A Csongrád Megyei Közművelődési, Pedagógiai és Sportintézmény ÁMK szombaton 10 órától rendezi meg az Illyés Gyula V. Nemze­ti Vers- és Prózamondó Ver­seny megyei elődöntőjét a megyeháza Csongrád Termé­ben. Az országos verseny meghirdetőinek célja, hogy Illyés Gyula költészetét méltó módon életben tartsák, s hogy a költő születésnapjáról kétévente megemlékezzenek. A szombati elődöntőn legjob­ban szereplő versenyzők a zsűri döntése alapján tovább­jutnak az országos döntőre, amit várhatóan november 6-7-én rendeznek a Tolna me­gyei Ozorán. A jelentkezők egy Illyés Gyula-művel és egy szabadon választott kortárs vagy határon túli alkotó tollá­ból származó verssel vagy prózával készülnek. A legfia­talabb induló 15, a legidősebb 79 éves. SZEGED DÍSZPOLGÁRÁTÓL A VÁROS NEVÉBEN BOTKA LÁSZLÓ KÖSZÖNT EL BUDAPESTEN Sok száz barátja és tisztelője, köztük rengeteg szegedi vett teg­nap vépő búcsút az életének 83. évében március 29-én elhunyt Kass jános Kossuth-díjas grafikusművésztől, Szeged szülöttétől és díszpolgárától a Farkasréti temetőben. BUDAPEST MUNKATÁRSUNKTÓL A hazai közélet és a művészeti elit számos neves képviselője, többek között Mádl Dalma asszony, a volt köztársasági elnök felesége, Gross Arnold grafikusművész, Mácsai Pál színművész, Pomogáts Béla irodalomtörténész is ott volt tegnap Budapesten, a Farkas­réti temető Makovecz-ravata­lozójában, ahonnan utolsó út­jára kísérték Szegei díszpol­gárát, Kass János grafikusmű­vészt. A római katolikus gyászszertartást vezető Gábor Elemér atya után Juhász Fe­renc Kossuth-díjas költő bú­csúzott, emlékezve arra, hogy majd egy évszázados barátság fűzte Kass Jánoshoz, akit a 20. század egyik képzőművész zsenijének, Picassóhoz mér­hető alkotónak nevezett. A Széchenyi Irodalmi és Művé­szeti Akadémia nevében egy másik Kossuth-díjas költő-ba­rát, Lator László vett búcsút, hangsúlyozva: Kass János minden műve polifonikus, rajzaiban sok az írói mozdu­lat; életműve nem remekmű­veinek összessége, hanem egy tágas világ. Szeged végső üzenetét Bot­ka László tolmácsolta: „Mert a szülőváros - csakúgy, mint az ország - nem lehet elég hálás az életműért. A sugárzó szemé­lyiségért, az istenáldotta tehet­ségért és a légkörért, amely Kass Jánost nemcsak a közös­ség részévé, de formálójává is tette. Neve fogalom hazánk­ban, a Kass család fogalom Szegeden. A város szellemi -é­Kass János sírja a budapesti Farkasréti temetőben. A háttérben jobb­ra özvegye, Bánki Veronika. FOTÓ: HOLLÓSI ZSOLT

Next

/
Thumbnails
Contents