Délmagyarország, 2010. április (100. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-16 / 88. szám

14 POSTABONTAS Ki törődik a megváltozott munkaképességű emberekkel? Újszülött kiskutyák A Détmagyarország napilapban megjelent, Ötszörösére emelték a büntetést című cikkben egyes munkáltatói megnyilatkozásokra szeretnék reagálni. Tisztelt munkáltatók! Több helyen olvastam nyilatkozataikat a 2010. évi rehabilitációs hozzájárulással kapcsolatban, ami indulatot és felháborodást ébreszt bennem. Kikérem az érintettek nevében, hogy „speciális" munkaerőnek tekintsék őket, akiknek külön munkakört kell kitalálni, akiket szigorú munkaalkalmassági vizsgálatnak kell alávetni. Kik ezek az emberek? Mutánsok, cirkuszi mutatványokon szereplő lények, szellemileg és mentálisan leépült emberi utánzatok? Mit képzelnek önök? A megváltozott munkaképesség nem egyenlő a szellemi fogyatékossággal. Vannak köztük mozgássérültek, krónikus betegek, hallássérültek. Van köztük diplomával, felsőfokú szakképesítéssel, érettségivel, minimum középfokú nyelvvizsgával rendelkező informatikus, könyvtáros. geográfus, és még sorolhatnám, milyen felsőfokú végzettségű. Nekik milyen munkakört kellene kitalálni, milyen fizikai és szellemi kisegítő munkára gondolt, tisztelt elnök-vezérigazgató úr? Őket milyen szigorú alkalmassági vizsgálatoknak vetik alá? Nem elég nekik a diploma, a nyelvvizsga, az érettségi, amelyért ők is ugyanúgy megküzdöttek, mint ép társaik, de lehetséges, hogy még jobban? Mit kell bizonyítsanak még? Nekik csak minimálbért ér a tudásuk, természetesen még jobb, ha azt is az állam fizeti meg! Mit kell nekik tenni, hogy egyáltalán esélyt kapjanak a versenyszférában, hogy tudnának bizonyítani, hogy ők is olyan értékekkel rendelkeznek, mint a többi emberek, csak hallókészülékkel hallanak, sérült a kezük, vagy éppen tolószékkel tudnak közlekedni. Önök tudatosan kirekesztik ezeket az embereket, esélyt sem adnak a bizonyításra! Arra sem méltatják őket, tisztelet a kivételnek, hogy a beadott pályázatukra válaszoljanak. Keresik a megfelelő embert: hogyan? Te jobbra, mert béna vagy, te balra, mert jók a fogaid? A rehabilitációs járulék drasztikus felemelése azt a célt szolgálná, hogy a sérült vagy megváltozott munkaképességű emberek esélyt kapjanak, hogy megszerzett tudásukat kamatoztatva a versenyszférában dolgozhassanak, ne váljanak egész életükre rokkantnyugdíjassá. Nem csodalények, nem alábbvalók, mint ép társaik, de nagyon kiszolgáltatott emberek. Mindezt bizonyítja a tisztelt munkáltatók - az önök - hozzáállása is. Szeretném kérni az embereket, mondják el véleményüket. Szeretném kérni azokat, akik érdekében megszületett ez a rendelet, emeljék fel hangjukat, mondják el minden lehetséges fórumon, hogy önök is tudnak és szeretnének dolgozni, hogy vegyék önöket 100 százalékos emberszámba. Pásztor józsefné, a jövőjéről álmodó, hallássérült Tamás édesanyja Újra a galambtalanításról Már többször is megjelent tiltakozó írás, nem tetsző telefonálások a szegedi városi galambokat illetően. Most ismét lehet olvasni arról, hogy mennyi bűz és ürülék származik tőlük. Ha jól emlékszem, legalább kétszer már tőlem jelent meg írás a Délmagyarban, de országos lapban is a kárt okozó galambokról. Elképesztő mennyiségben rongálják Szeged épületeit, a nagyszerű palotákat, amelyek közül többet felújítottak, nyilván száz- és százmillió forintok árán. Furcsállom a városvezetés, de a belváros képviselőjének hozzáállását is e nem hanyagolható vonatkozásban. A város galambjainak száma meghaladhatja a tízezret, és ez nagyon sok, de valójában egy sem hiányzik belőlük a városi környezetben! Bosszantóan kellemetlen látvány a sok ürülék: járdákon, épületeken, sokszor az épület falán, és elképesztő mennyiség lehet padlásokon Is, a kitört ablakok miatt. Azok, akik talán napi rendszerességgel etetik őket, miért nem gondolnak arra, hogy a galambok betegségeket is terjeszthetnek? Állatorvosi megállapítás szerint van ilyen, például a papagájkór, és kellemetlen külső parazitája, az óvatag még az embert is képes megfertőzni! Az a beszéd nem fogadható el, miszerint együtt kell velük élni. mert ők is a természet részei. Ez a megállapítás csak részben fogadható el, mert kétségtelen, hogy a természet részei, de ne itt, a városban, hanem falun, tanyán, mert oda valók. Sok esetben az ürülékükből a fejre és a ruhára is kerül. Bizonyos emberek tiltakozása a galambok gyérítése miatt ostobaság, és mivel sok ostoba ember létezik, aki nincs tisztában saját tetteivel sem, és nem úgy gondolkodik, ahogy kellene, ezért le kell őket inteni. Ha nekik kellene kifizetni a megállapított kár összegét, bizonyára meglepődnének. Az én javaslatom az, ahogy már eddig is, hogy össze kell őket csapdázni az utolsó darabig, és ha emberek százmillióit lehetett borzasztó körülmények között meggyilkolni, akkor a galambokat fájdalommentesen és gyorsan! Persze ez az időszak most nem alkalmas erre, mert elkezdődött a költési idény, ami ilyenkor további gondokat okozna. A legjobb időszak a január-február, ezen belül is január közepétől február közepéig tartó időszak. Ebben az időben a hideg miatt szünet van! Fz a teendő minden bizonnyal a környezetgazdálkodás, a környezetvédelem munkakörébe tartozik, és csak remélni lehet, hogy megtörténik már végre a galambtalanítás, és sok ésszerű szegedi, aki szereti a rendet, tisztaságot, mindezt jóérzéssel nyugtázza majd! B. Bíró Csaba Tó az autópálya mellett A Békésen szundikál az öt aprócska eb. Szemüket még ki sem nyitották, hogy rácsodálkozzanak a nagyvilágra. FOTÓ: BUKNICZNÉ PÁSZTOR ILDIKÓ Lámpa helyett szemléletmódot A Magyar Kerékpárosklub szegedi aktivistáiként örömmel tölt el bennünket a Bringázz a munkába! kampány pozitív fogadtatása - hány embernek is szereztünk örömet a reggeli kakaóscsiga- és teaosztással. A kampány lényege a közösségépítés, és az, hogy valamilyen aprósággal megjutalmazzuk társadalmunk azon tagjait, akik az egyik legkevésbé légszennyező, ámde egészséges közlekedési módot választják munkába járásukhoz. Sajátosnak tartjuk tehát Pap Józsefnek az újság hasábjain megjelent számonkérő hangvételű levelét a lámpa- és mellényosztás szorgalmazásával kapcsolatban. Egyfelől azért, mert klubunk tagsága munka előtt/után, önkéntesként a saját szabadidejében tevékenykedik, másfelől pedig a szegedi és Csongrád megyei rendőrkapitánysággal együttműködve az elmúlt években minden ősszel tartottunk ilyen akciót, ahol kerékpáros KRESZ-füzetet is osztottunk. A rendőrök figyelmeztették és bírságolták a kivllágítatlan kerékpárosokat, míg mi felszereltük az adófizetők pénzén vásárolt lámpákat. Holott lámpát és mellényt a város számtalan üzletében lehet kapni, a megfelelő felszerelés költsége alulról közelíti egy nagyobb pizza árát. A Magyar Kerékpárosklub Szegedi Alapszervezete fontosnak tartja, hogy javítson a kerékpárosok közlekedési kultúráján, ezért minden hónap utolsó péntekén 17 órától, Dóm téri indulással „Hogyan ne üttessük el magunkat" közlekedésbiztonsági túrákat tart a városban. Ezenkívül más, előre megbeszélt időpontban is lehet ilyenen részt venni, időpontot egyeztetni a szeged@kerekparosklub.hu címen lehet. Végezetül a levél kerékpárutakról szóló részére reagálva csak megismételni tudjuk korábban többször is kifejtett, nemzetközi tapasztalatokkal alátámasztható álláspontunkat, amely szerint a kerékpárút lakott területen belül a biciklizők gyors, biztonságos és kényelmes előrehaladását nem teszi lehetővé. A kerékpár jármű, így az úttesten kell haladnia, nem pedig a gyalogosok között, a járdán! Ezért kerékpárutak építését nem támogatjuk, a meglévőknek pedig folyamatos felülvizsgálatát és egyéb, korszerű megoldásokkal való helyettesítését javasoljuk. Ifj. Nagy Gábor, a Magyar Kerékpárosklub Szegedi Alapszervezetének vezetője ELVESZETT, KÖSZÖNET IRATOK Kovács Márta olvasónk 15 éves fia tegnap elvesztette az iratait. Talán a villamoson, talán az utcán, nem emlékszik. Kéri a becsületes megtalálót, szíveskedjen visszajuttatni jutalom ellenében. Gyermeke neve és címe: Vastag Sámuel, Szeged, Szőregi út 38. RENDSZÁMTÁBLA Elveszett a GSK-330-as jelű rendszámtábla. Aki megtalálta, a 70/521-6471-es számon jelentkezzen. MEGJÖTTÜNK SZEGED TÓTH LOTTI Április 14., 14 óra 56 perc, 3610 g. Sz.: Makai Viktória és Tóth Gábor (Szeged-Algyő). CSÍKOS MILÁN Április 14., 15 óra 10 perc, 3050 g. Sz.: Mészáros Andrea és Csíkos Attila (Szeged). ROZINKA SZABOLCS Április 14., 20 óra 15 perc, 3400 g. Sz.: Nagy Éva és Rozinka Arnold (Szeged). HAMZA ERIK SZEBASZTIÁN Április 15., 1 óra 15 perc, 2960 g. Sz.: Nagy Ágnes és Hamza János (Szeged). LÁSZLÓ ZOÉ Április 15., 4 óra 43 perc, 3080 g. Sz.: Papp Eszter és László Zoltán (Szeged). KOVÁCS LEVENTE Április 15., 6 óra 35 perc, 4140 g. Sz.: Huszka Gabriella és Kovács Péter (Szeged). HÓDMEZŐVÁSÁRHELY OROSZ ATTILA Április 14., 12 óra 35 perc, 3230 g. Sz.: Bárányi Ildikó és Orosz Attila (Vásárhely). jÓNÁS ATTILA Április 14., 15 óra 25 perc, 3040 g. Sz.: Polareczi Tímea és dr. Jónás Attila (Vásárhely). KOVÁCS MÁTYÁS Április 15., 1 óra 40 perc, 3850 g. Sz.: Csapó Anikó és Kovács Mátyás (Vásárhely). AMBRUS ATTILA MÁRK Április 15., 7 óra 13 perc, 3770 g. Sz.: Bretus Nikoletta és Ambrus Zoltán (Vásárhely). SZENTES BÁRKAI ROLAND Április 14., 10 óra 20 perc, 4330 g. Sz.: Kosztolányi Éva és Bárkai József (Szentes). GRATULALUNK! Olvasónk az autópályáról fotózta le az egykori orosz laktanya mögött kialakult szép tavat. Innen hordták el annak idején az építkezéshez a földet a pálya építéséhez. FOTÓ: MAKRA SZABOLCS Nyugdíjrendszer - garanciával Folyik a nyugdíjrendszerről, a nyugdíjak garanciájáról a vita. Ennek azonban nem az a lényege, hogy valóban meg is segítsék a nyugdíjra várókat, illetve a jelenlegi nyugdíjasokat. A hárommilliós nyugdíjastábor komoly választási háttér lehet, ha sikerül ígéretekkel egy párt mögé állítani a nyugdíjasokat. Nem kívánok pártokat megnevezni, úgy is bemutatkoznak az ígéreteikkel. Egyik elvett 9 százalékot, a másik elvette a 13. havit. Hol az erkölcsi alap az ígéretekhez? Nem tartható a jelenlegi nyugdíjrendszer. mondják. Valóban! Nem tartható, mivel sok a munkanélküli, aki nem fizet tb-járulékot, nyugdíjjárulékot. És. ha ez továbbra is így lesz, a nyugdíjra váró korosztálynak még nyugdíja sem lesz. A jelenleg befizetett nyugdíjjárulékot állami garanciával kellene egy pénztárban kezelni. Nem kellene megengedni, hogy magánpénztárak a tőzsdén kockáztassák a befizetéseket. Nincs pénz a nyugdíjkasszában - mondják mások. Erre a következő viccet tudnám - komolyan - ajánlani nekik: Kohn kétségbeesve megy a rabbihoz: - Rabbi! Amikor reggel kinyitottam a boltot, láttam, hogy a kaszszából hiányzik 200 dollár. Mit tegyek? Erre a rabbi: - Tedd vissza, fiam! A politikusokhoz lenne egy kérdésem: hányszor kell még felépíteni ezt az országot a nyugdíjasoknak? (Ez megtörtént a II. világháború után, 1956 után és jelenleg, a válság után.) A nyugdíjkorhatár megemelésére már többen is reagáltak. Véleményem szerint a 60 év felettieknek lehetőségként kellett volna megadni, hogy dolgozzanak. Törvényileg kötelezni: kényszermunkát jelent. Egyébként sok az ellentmondás. Megszerezhető-e a nyugdíjhoz szükséges, munkában töltött idő, ha a munkaadók nem kívánják az idősebb embereket alkalmazni? Kovács Antal, Szeged