Délmagyarország, 2010. április (100. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-10 / 83. szám

2010. ÁPRILIS 10., SZOMBAT 13 Szieszta ,sz,ámtiltás Egy észak-amerikai iszlám tanács fatvában tiltotta meg a híveknek, hogy áthaladjanak a WERNER KRISZTINA testszkennereken, mert látszódnak a nemi szerveik. Számukra a motozást javasolja. Eldöntendő kérdések. A moszkvai merénylet kapcsán világszerte több vezető felemelte a szavát az egységes terrorizmus elleni politikáért. Nógrádi György is úgy véli, a terrorizmus elleni eredményes küzdelemhez többek között kellene egy hosszú távú, konzekvens nyugati stratégia. Az amerikai négyévente változik az elnök személyével, Európában pedig a nemzetállamok szintjén léteznek csak stratégiák, nincs egységes európai álláspont. A NATO 60. évfordulójára ígérték az egységes stratégia kidolgozását - a határidő 2009. április negyedikén lejárt, de még sehol sem tartunk. Ráadásul azt is el kellene dönteni, kit tartunk szabadságharcosnak és kit terroristának. Szeptember 11. előtt a csecsen még szabadságharcos volt, aki a függetlenségért küzd, ma terroristának tekintik, holott az ember ugyanaz maradt. A békesség kedvéért. Nyáron több mint 3 milliárd forintból bővítik a szépművészetit, ezért e kiállítás után bezár. Szeptember 22-én nyit ki újra a Nuda veritas, magyarul Meztelen igazság című tárlattal, amely Klimt és a bécsi szecesszió kezdeteit tárja elénk. A magyar Louvre-ként emlegetett közgyűjtemény átépítésére vonatkozó tervek két éve készen állnak, ennek ellenére most, az utolsó pillanatban áttervezteti a főigazgató a bejárati részt, hogy a főlépcső megbontását bíráló szakembereknek is eleget tegyen. A legújabb változat szerint egyáltalán nem nyúlnak a Hősök terére vezető főlépcsőhöz. Legrejtettebb testrészeink „kerülnek napvilágra" a reptéri testszkennereken, amelyekkel a terroristákat próbálják kiszűrni, ez ellen a jogvédők tiltakoznak. A forgalmas utascélpontok azonban védhetetlenek, csak a merényletek esélyét csökkentjük, véli a biztonságpolitikai szakértő. A moszkvai kettős robbantás is ezt bizonyítja. Terrorban nem lehet középút BIZTONSÁG FARKAS jUDIT TESTSZKENNER Ezeken a felvételeken gyakorlatilag ruha nélkül láthatjuk az emberi test körvonalait. Sokkolta a világot a március 29-i moszkvai kettős merénylet, amelyben harmincnyolcan vesztették életüket. Két fiatal nő robbantott két metróállomáson, az egyik egy 28 éves, pszichológiában is jártas tanárnő, a másik egy tavaly likvidált dagesztáni terrorista felesége volt. Soha nem látott biztonsági intézkedéseket vezettek be a 20Ö1. szeptember 11-i, World Trade Center elleni repülőgépes merénylet óta. Mégsem tudnak minden terrorcselekményt megakadályozni, hiába a bekamerázott közterek, a civil ruhás biztonsági emberek, a sok, olykor megalázó intézkedés, amelyek ellen olyannyira tiltakoznak a jogvédők. Az utóbbi évek legnagyobb európai merényleteit 2004-ben Madridban (191 halálos áldozat) és 2005-ben Londonban (56 halott) követték el. A szeparatisták mellé az iszlám fanatikusok „zárkóztak fel": a legújabb tűzfészek a Kaukázus, ahol e két kategória olykor összefolyik. Julija Latinyina újságíró, a kaukázusi helyzet alapos ismerője az Eho moszkvai rádió műsorában fejtette ki véleményét: az oroszországi merényleteket a szélsőségesek azért követik el, mert iszlám államot akarnak alapítani a Kaukázusban. Az iszlám szélsőségeseket emelte ki a terrorcselekmények kapcsán dr. Nógrádi György kül- és biztonságpolitikai szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója is. - Magyarország nincs a terrorral fenyegetett államok első sorában fogalmazott dr. Nógrádi György. Ide azok az államok tartoznak, amelyek aktív szerepet vállalnak Afganisztánban, vagy az országban komoly arányban élnek iszlám hívők. Oroszországban 20 százalék az iszlám népesség aránya, és egyre nő, mivel nagyobb a népszaporulat - hozzá kell tenni, az ottani iszlám vallási vezetők elítélték a merényleteket. Hasonló a helyzet Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban, Belgiumban és Hollandiában. - Magyarországnak a szocialista évtizedekben jó kapcsolata volt az iszlám világgal. Ma kisszámú iszlám népesség él itt, a kapcsolat velük rendezett - mondta a szakértő, ám arra hívta fel a figyelmet: tökéletes biztonságpolitika nem létezik, így nálunk sem feleslegesek az óvintézkedések. - Nincs középút: vagy megtörténik egy terrorcselekmény, vagy nem. Európában ezért ma mindenütt megelőzi a biztonság az emberi jogokat. Iszonyú komoly dilemma ez, amire nem tudunk kielégítő választ adni magyarázta a biztonságpolitikus. Merényletet ott követnek el előszeretettel, ahol ez látványos eredménnyel jár. Moszkva is főváros, jelen van a világsajtó, míg ha Dagesztánban robbantanak - ahogy ez március 31-én meg is történt -, az legfeljebb háromsoros hír lesz a másnapi lapokban, mondta el a szakértő. Az olyan célpontok viszont, mint a forgalmas repterek vagy a metróállomások, középületek, még a szigorú biztonsági intézkedésekkel együtt is védhetetlenek. A moszkvai metróban napi kilencmillió utas fordul meg csak a merényletek valószínűségét lehet csökkenteni. Levetni a cipőt és zokniban tocsogni a sáros padlón télvíz idején, a fémszíjas órát, övet a csat miatt, odalenn hagyni az ollót, arckrémes tégelyt, a vizesflakont. Ha valami mégis „becsipog", jön a szigorú, megalázó motozás - nálunk, Ferihegyen is. Ezt megkönnyítendő elsőként Amerikában szereltek fel testszkennereket a reptereken, miután egy nigériai fiatalember karácsonykor robbanószert vitt fel magával egy Detroitba induló járatra. Angliában csak kísérleti jelleggel működnek a szkennerek, a Heathrow repülőtéren azonban Dr. Nógrádi György kül- és biztonságpolitikai szakértő már kitört a botrány miattuk. A képeket elvüeg lehetetlen eltárolni, ám egy fiatal, jóképű hollywoodi sztár képét az alkalmazottak kinyomtatták. - Az egyik moszkvai merénylő egy 17 éves, már özvegy lány volt. Soha nem gyűlt meg a baja a rendőrséggel, nem adta jelét, hogy képes terrorcselekményt elkövetni - hívta fel a figyelmet dr. Nógrádi György egy újabb fontos tényre, ami nehezíti, hogy a biztonsági szervek kiszűrjék a terroristákat. Ezért hiába találnak fel új és új módszereket a személyazonosításra - az ujjlenyomat, a szem szivárványhártyája és a fül után a középfülben lévő szőrsejtekről, sőt, még az orról is kiderült, hogy alkalmas lehet erre -, az intézkedések nem lesznek kevésbé szigorúak a jövőben sem. A szakértő szerint a biztonság elsődleges. Orosz mecénása belejavított Matisse képébe? szésének, és pártfogoltját kérte a javításra. Az alacsony, dadogós és malacképű fickónak leírt Scsukin kezdetben fanyalgott még Picasso munkáin is, ám végül hallgatott az érzékére, és 50 darabosra hizlalta gyűjteményét. Kivételes Morozov és Scsukin jelentősége, mert már akkor vagyonokat áldoztak a kísérletező művészek külföldi bemutatására és busás megélhetést biztosítottak számukra, amikor nemhogy világhírűek nem voltak, de még Párizsban sem számítottak ismertnek. Ha nem szól közbe a történelem, a két gyáros nevét ma az amerikai Solomon Guggenheim és Paul Mellon oldalán emlegetnénk a legjelesebb gyűjtők sorában, de ők 1917-ben elhagyni kényszerültek Oroszországot. Hátramaradt műtárgyaikat a hatvanas évektől láthatja a közönség. Nem államosítással, hanem állami vásárlással maradt egyben a házigazda Szépművészeti Múzeum törzsanyagát adó Esterházy-gyűjtemény, amit 140 éve vett meg az állam, amikor a családot anyagi gondok kínozták - emelte ki a főigazgató. - A nagyhercegi kollekció legalább akkora rangot képviselt a maga hiánytalanul megőrzött 700 festményével, 4000 rajzával, 50 ezer metszetével, mint Scsukin vagy Morozov gyűjteménye. Ma is bármelyik művész összetenné a két kezét, ha olyan nagylelkű pártfogóra akadna, mint Degas, Matisse vagy Picasso az orosz Morozov és Scsukin személyében. Az államosított magánkollekciók gyöngyszemei most a Szépművészeti Múzeumban láthatók. Ezzel búcsúzik a közgyűjtemény a nyári bővítés előtt, ami ugyancsak sajátosan indul. virág - A tánc című képét, őt, 36 képét maga rendezhette el dúsgazdag mecénása otthonában. Állítólag az orosz egy vodkagőzös pillanatában vette a bátorságot, és belefestett a Zene című Matisse-alkotásba: piros ecsetvonásokkal korrigálta a fuvolázó fiú nemi szervét. Más vélemények szerint az orosz hangot adott nemtetFESTÉSZET DOMBAI TÜNDE Majdnem 100 ezren látták eddig a Szépművészeti Múzeum Degas-tól Picassóig című kiállítását, amelynek meghosszabbításáról már tárgyalnak a kölcsönadó moszkvai Puskin Múzeummal - hallottuk Baán László főigazgatótól. A képzőművészet a XIX. század közepétől a XX. század elejéig tartó, legintenzívebben változó, legizgalmasabb 60 évét mutatja meg a világ egyik legfontosabb múzeumának Budapesten vendégeskedő 55 műkincse. Claude Monet Szénakazlak Givernyben című festménye (1884 körül). Az alkotásokat két moszkvai textilgyáros, Ivan Morozov és Szergej Scsukin magángyűjteményével együtt államosították 1917-ben, majd a fele a szentpétervári Ermitázsba, fele pedig a moszkvai intézménybe került. Kettejük közül Morozov volt óvatosabb, ő a különböző modern irányzatok - impreszszionisták, Fauve-ok, Nabis-csoport - képviselőitől vásárolt francia műkereskedők közvetítésével. így fektette pénzét az akkor kortársnak számító Degas, Renoir, Cézanne festményeibe. Scsukin bátrabban válogatott; Monet-nak, Gauguinnek, Picassónak is megszállottan bizalmat szavazott. Nemcsak a remekműveknek, hanem a művészek és a nagyközönség előtt is nyitva állt a mágnások galériának is beillő palotája. Matisse-hpz például olyan hosszú, bensőséges viszony fűzte Scsukint, hogy a festő az ő megrendelésére készítette el a SarkantyúHenri Matisse Sarkantyúvirág - „A tánc" című festménye (1912).