Délmagyarország, 2010. április (100. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-01 / 76. szám

2010. ÁPRILIS 1., CSÜTÖRTÖK MEGYEI TÜKÖR 13 Hódmezővásárhelyről 1990 óta valamennyi választáson a Fidesz jelöltje jutott be egyéni képviselőként a parlamentbe, ARCHÍV FOTÓ: TÉSIK ATTILA Hithű es a győzőkhöz huzó valasztasi körzetei is vannak Csongrád megyének - legalábbis erre lehet következtetni ez elmúlt 20 év eredményeiből. De létezik-e papírforma a politikában? A politológus szerint fölösleges törvényszerűséget keresni, egy településnek nincs politikai identitása. csongrád megye BÍRÓ DÁNIEL Lehet-e borítékolni egy országgyűlési választás helyi eredményeit - a friss közvélemény-kutatási adatok helyett az eddigi tapasztalatok alapján? Erre kerestük a választ, miután megnéztük, hogyan „Érdekes megfigyelések, de nagyon nehéz, és szerintem fölösleges mögöttük törvényszerűségeket keresni." Kovács László Imre politológus voksoltak Csongrád megye egyes választási körzeteiben 1990 és 2006 között. Az eredmények azt mutatják, hogy bizonyos városokban és környékükön rendre a győzelemre legesélyesebb pártok jelöltjei szereztek mandátumot, míg akadtak olyan körzetek is, ahol az aktuális népszerűségi indextől függetlenül egy adott politikai oldal nyert több cikluson keresztül. A legpragmatikusabb térség Szeged három választókerülete. A megyeszékhelyről 1990-ben két MDF-es és egy független, 1994-ben három szocialista, 1998-ban két fideszes és egy MDF-es, 2002-ben két MSZP-s és egy MDF-es, 2006-ban pedig két szocialista és egy szabad demokrata jelölt került be az országgyűlésbe. Vagyis - Balogh László 2002-es győzelmétől eltekintve - minden voksolásnál a később kormányt alakító többség szerezte meg a mandátumokat. Hasonlóan teljesített Szentes és Makó térsége, ahol szintén a 2002-es választás számít kakukktojásnak: a Kurca partján akkor a fideszes Farkas Sándor nyerte az egyéni versenyt, a Maros-parton pedig Martonosi György. Csongrád már jobban kilóg a sorból, ott ugyanis 2002-ben és 2006-ban is a 1998-ban kisgazdaként debütáló, majd a Fideszhez csatlakozó Vincze László kapta a legtöbb szavazatot, azaz árral szembe ment a többség. A hithű város megtestesítője Hódmezővásárhely, ahonnan mind az öt választáson jobboldali jelölt jutott a parlamentbe. - Érdekes megfigyelések, de nagyon nehéz, és szerintem fölösleges mögöttük törvényszerűségeket keresni - nyilatkozta lapunknak Kovács László Imre politológus. A szegedi egyetem docense úgy látja, más országokban is akadnak hasonló kuriózumok. Ilyen például egy franciaországi kisváros, ahol évtizedek óta hajszálra ugyanannyi a választói aktivitás, mint országosan, vagy egy amerikai tagállam, amelyben mindig az az elnökjelölt nyer az előválasztásokon, aki végül győzni fog. Egyébként a fentiek mellett még jó néhány „mindig kormánypárti" település van az országban, de akadnak „mindig ellenzékiek" is. Ezeknél azonban fontos látni, hogy egy egyéni választókerület nem egy település, csak ott van a központja. A városok és a közeli kistelepülések választói preferenciái egyenként igen eltérőek lehetnek, és a végeredményben ezek összesítése jelenik meg. Olykor csak pár száz, esetleg annál is kevesebb szavazaton múlik, ki nyer. A választók is cserélődnek. - Szerintem egy településnek nincs „politikai identitása" - szögezte le Kovács László Imre. - A választási eredmény számtalan egyéni döntés statisztikai összege, és ráadásul néhány évtized alatt a választók nagy része is kicserélődik. Az aktuális pártpreferenciák sokkal inkább az adott politikai helyzetből fakadnak, és nagyon kevéssé magyarázhatók az előző választások - különösen évtizedekre visszamenő - tapasztalataival. Emellett természetesen nagy szerepe lehet a küzdelemben a lokális politikai viszonyoknak is. jó példa erre Hódmezővásárhely, ahol egy rendkívül erős személyiség, Rapcsák András olyan „beágyazottságra" tett szert a helyi társadalomban, hogy ott őt megválasztották volna képviselőnek bármilyen párt színeiben - mint ahogy váltott is pártot pályafutása során. Mindezeken túl vannak egyéb tényezők, amelyek színezhetik a pártpreferenciákat, de ezekből azért nem áll össze egy-egy választókerület valamiféle identitása. •••••••mmhmhmnnhhmhhnhmhmmnmmnhm^ ELSŐ SZAVAZÓK A TÖMÖRKÉNYBEN: A TÖBBSÉG SZERINT A FIDESZ ALAKÍTHAT KORMÁNYT Eddig kérdezett, mostantól válaszol Izig-vérig magyar hagyományt követett a híradós Pálffy István, amikor politikusnak állt, a szerkesztőségekből régen is egyenes út vezetett az országgyűlésig. A pártállami időkben politikusok akarták szerkeszteni az újságot, Király Zoltán azonban már ismét a média világából érkezett a parlamentbe. csongrád megye BAKOS ANDRÁS Pálffy István országos vagy megyei listán indul a KDNP jelöltjeként a választásokon. Az eredetileg építész, majd híradós műsorvezető nemrég jelentette be, hogy húsz év után szakít a médiával, és nem sajnálja otthagyni a szakmát. Pálffyt ebből az alkalomból sarokba is szorította a Heti Válasz. Azt válaszolta a kérdésekre, szerinte a haza esélyt kap azzal, hogy adottak lehetnek a Fidesz-KDNP hatékony kormányzásának feltételei. „Kereszténynek mindig is keresztény voltam, demokratának pedig demokrata... Ám az nem elvárás, hogy rögtön karót nyeljek, csak mert a kereszténydemokrata értékrend ff Itthon inkább az volt jellemző, hogy a politika akarta szerkeszteni az újságot. mellett állok ki: az a közvetlen ember maradok, aki voltam" - vázolta, mit várhat tőle a választó. Érdekes helyzet, ám az ország sorsát közelről figyelő híradósok közül nem ő az első, aki úgy találta, hogy a politika elszámoltatására hivatott újságíró szerepénél érdekesebb a döntéshozóé. 1994-ben A Hét korábbi műsorvezetője, Hajdú János váltott „hatalmi ágat", amikor Csongrád országgyűlési képviselővé választotta az MSZP színeiben, később pedig Liebmann Katalin keltett feltűnést azzal, hogy vezető tisztséget vállalt a Független Kisgazdapártban Torgyán József mellett. Igaz, egyikük sem maradt sokáig az első vonalban. A kiegyezés után felpezsdült magyar közéletben ez volt az élet rendje. A Szegedi Napló alapító főszerkesztője, Enyedi Lukács például 1884-ben függetlenségi programmal került be az országgyűlésbe, és nem beszélőkéjével, hanem közgazdasági ismereteivel vívott ki magának tekintélyt. Érdemes megemlíteni a makói Eckhardt Tibor nevét, aki szintén szerkesztett újságot, de volt tagja az Ébredő Magyarok Egyesületének is, amelyet ma radikálisnak neveznénk. Később megszelídült, a Független Kisgazdapárt országos elnöke lett, és majdnem átcsábította földijét, Erdei Ferencet a kisgazdákhoz. Horthy Eckhardtot bízta meg azzal 1940-ben, hogy Amerikában kapcsolatokat építsen az antanttal, de sohasem térhetett haza. Itthon aztán inkább az volt jellemző, hogy a politika akarta szerkeszteni az újságot: Erdei, Balogh páter és Révai József személyében lapunknak is volt politikus szerkesztőbizottsága rövid ideig. A világ rendje 1985-ben kezdett helyreállni, amikor egy szegedi televíziós, Király Zoltán országgyűlési képviselő lett, és a rendszerváltás egyik meghatározó szereplőjévé vált. A helyi közéletben inkább orvosok, ügyvédek, tanárok politizálnak, de újságíró is akad időről időre. - Nem tartom magam politikusnak, inkább a helyi döntéshozatal szereplőjének - húz éles határvonalat kérdésünkre Molnár László, aki 2002-ben az MSZP listájáról, 2006-ban pedig már egyéni körzetből jutott be a makói képviselő-testületbe. Tanár, de 1985-ben már a Csongrád Megyei Hírlapnál, majd a Reggeli Délvilágnál dolgozott, amíg létezett a lap. Tudta On, hogy a Workaniára feladott egy hirdetéssel ér el? www.workania.hu Ügyfélszolgálatunk örömmel áll rendelkezésére. Hívjon minket a 62/567-835-ös számon, vagy írjon a bodok@delmagyar.hu e-mail címre. workania SZEGED A JELEK SZERINT A LEGPRAGMATIKUSABB, VÁSÁRHELY KÖVETKEZETESEN JOBBOLDALI Hithű és ingatag városok? Biztos voksoló a 12. C osztály fele általán nem sajnálja, hogy nem lesz nagykorú a választásokig. - Még nem érzem magam elég felkészültnek a döntéshez, a felnőttek jobban átlátják a politikát. 4 év múlva azonban már én is figyelem majd az eseményeket, hogy felelősen tudjak voksolni magyarázta a lány. Az új országgyűlésbe 16 diák szerint mindössze 3 párt kerül be, a többiek úgy vélik, hogy ennél többen szedik öszsze a bejutáshoz szükséges 5 százalékot. A diákok közül senki nem gondolta úgy, hogy a választásokat az MSZP vagy a Jobbik nyeri; 23-an a Fidesz végső sikerét tartották a legvalószínűbbnek. A fiatalok elmondták, hogy nem igazán beszélnek egymással a politikáról: az érettségi, a ballagás és az osztálytabló sokkal jobban foglalkoztatja őket. A Tömörkény-gimnázium környezetvédelem-ének tagozatos végzős osztályának a fele biztosan elmegy az április 11-i országgyűlési választásokra. Az első szavazók nagy többsége szerint a Fidesz nyeri a választásokat. szeged KISS GÁBOR GERGŐ A Tömörkény István Gimnázium 12. C osztályos diákjai közül 30-ból 27 betölti 18. életévét az április 11-i országgyűlési választások első fordulójáig. A környezetvédelem-ének tagozatos csoportból biztosan mégis csak 13-an mennek el életük első voksolására. - Az országnak reformok tömkelegére van szüksége, amit szerintem csak egy új kormány tud véghezvinni. Én erre az MDF-et és Bokros Lajost tarMost még csak kézfeltartással voksolhatnak. Április 11-én pedig először szavazhatnak tollal is a tömörkényes diákok. FOTÓ: VERÉB SIMON tom a legalkalmasabbnak - jelentette ki határozottan a balástyai Bitó Sándor, aki politikai nézeteit egyéni meggyőződése, és az interneten olvasható információk alapján alakította ki. Az osztály másik fele még erősen gondolkodik a szavazáson. - Nem nagyon foglalkozom a politikával - beszélt a bizonytalankodók nevében Gabnai Dóra. A vacillálok többsége mégis azt mondta, hogy ha nem jön közbe valami váratlan, két hét múlva vasárnap ott lesznek a szavazófülkékben. A17 éves Zádori Vivien egy-