Délmagyarország, 2010. március (100. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-06 / 55. szám

KULTÚRA 9 Tanuló pilótaként nem fél a repüléstől A Bohémélet Mimijét énekli ha­marosan a nagyszínházban Rost Andrea, akiért rajongói még Japánból is eljönnek Sze­gedre. A világhírű dívának ak­kor múlt el a rettegése a repü­léstől, amikor tavaly, szegedi kalandja után úgy döntött: pi­lótaleckéket vesz. SZEGED HOLLÓSI ZSOLT Már a második Puccini-sze­reppel, a Bohémélet Mimijé­vel készül Szegedre Rost And­rea. Világjáró szopránunk né­hány éve a Lammermoori Lu­ciát énekelte a nagyszínház­ban, tavaly pedig a Dóm téri Turandot-produkció Liuja­ként aratott nagy sikert. - Korábban nem énekeltem operaelőadást szabadtéren, Japán rajongó a szegedi Lucián Tokió a legkedvesebb városom. Imádom a szusit és a hagyomá­nyos japán ételeket. Kifinomult a japán konyhaművészet, a közön­ség pedig hihetetlenül ragaszko­dó - mondja Rost Andrea. ­Amikor Szegeden énekeltem a Luciát, nem akartam hinni a sze­memnek: az előadás után az öl­tözőm előtt megláttam egyik kedves japán rajongómat. Elme­sélte, hogy az interneten vett je­gyet, elrepült Budapestre, majd levonatozott Szegedre, csak azért, hogy engem hallhasson. ezért nagy élmény volt szá­momra a szegedi Turandot. A csillagos ég alatt élvezet volt énekelni. Kesselyák Gergely rendezésében Liu nyakon szúrja magát, és kifolyik mind a hét liter vére. Volt egy kis lyuk a színpadon, és azon ke­resztül pumpálták fel a mű­vért. Hatalmas tócsában kel­lett feküdnöm, ráadásul né­hány perc alatt kihűlt, és hi­deg volt. Amikor felálltam a meghajláshoz, annyira nehéz lett a parókám a rengeteg fo­lyadéktól, hogy a sötétben először gyorsan ki kellett csa­varnom - meséli élményeit Rost Andrea, aki legszíveseb­ben Pillangókisasszonyként térne vissza a dómszínpadra. Cso-cso-szánt még sohasem énekelte, de már évek óta vál­táson gondolkodik: Júlia, Zer­lina, Gilda, Lucia helyett éret­tebb hangot kívánó szerepe­ket vállal. - Előre kell tekintenem, remélhetőleg sok új szerep vár még rám, amelyekben megmutathatom, hová fejlő­dött a művészetem. Élvezem^ hogy mindig újabb felada­tokban próbálhatom ki ma­gam. Mimit jó pár évvel ez­előtt Cagliariban énekeltem már. Csodálatos kritikákat kaptam, de akkor úgy érez­tem, korai lenne még végleg váltanom. Mimi szép, nőies szerep, egy igazi Pucci­ni-hősnő. Poétikus, ugyan­akkor hihetetlenül erős figu­ra is, a legérettebb szereplő Rost Andrea mindig szívesen jön Szegedre. Március 19-én és 21-én Mimi szerepét énekli a nagyszínházi Bohéméletben. FOTÓ: DM/DV Operával fogta meg Fábry. Rost Andrea Hajas Lászlóval szerepelt a Legyen ön is milliomos!-ban. A Kossuth-díjas szoprán a mesterfodrász­nak szánt szakmai kérdést megválaszolta, azt azonban nem tudta, me­lyik az a Puccini-opera, amelynek a szövegkönyve Dante Isteni színjá­téka alapján készült. - Teljesen leblokkoltam! Fábry Sándor épp a saját témámmal fogott meg. Rövidzárlat szerintem mindenkivel előfordulhat. Ráadásul a Gianni Schicchi volt a felsoroltak közül az egyetlen Pucci­ni-opera, amelyben még énekeltem is! A legkézenfekvőbb válasz nem jutott eszembe. Ennek ellenére élveztem a műsort, a Tűzoltó Utcai Gyermekklinika javára vállaltuk a játékot. Fábry Sanyi egyébként fan­tasztikus, slágfertig figura, könnyesre nevettem magam a poénjain. a darabban. Romantikus al­kat vagyok, számomra rop­pant fontos, hogy átélhetem a színpadon a drámát, oda­adást, romantikát, nőies hő­siességet. Kíváncsi vagyok, hogy Pál Tamás - akivel mint nagyszerű karmesterrel már sokat dolgoztam - mi­lyen rendezést talált ki ­mondja a március 19-i és 21-i előadásra készülve Rost Andrea, aki azt is elárulta: szeret Szegeden lenni, mert sok itt a fiatal, mediterrán nyüzsgés jellemzi a várost. Ráadásul mindig kitalálnak számára emlékezetes progra­mokat. Pár éve Janics Nata­sáékkal kajakozhatott a Ti­szán, tavaly nyáron pedig Kesselyák Gergely karmes­terrel repülhetett. - Akkor döntöttem el, hogy én is szeretnék repülőt vezetni. Vettem már néhány órát: bár az oktatóm mellet­tem ült, már én emeltem fel és irányítottam a gépet. Még nem szereztem meg a pilóta­jogosítványt, de lehet, hogy elkövetkezik az is, és akkor a budaörsi reptérről egyedül repülhetek Szegedre. A ko­moly gépek vezetéséről talán már lekéstem, de jó időben, egy kisgéppel, rövid távnak neki mernék vágni. Beval­lom: régebben rettegtem a repüléstől, a pilótaképzés azonban jó terápiának bizo­nyult. Attól a pillanattól kezdve, hogy megéreztem a repülés ízét, és tudom, hogy mi miért történik, már nem félek. Akkor sem, ha csak utas vagyok egy óriásgépen - állítja a díva, akihez opera­tőrnek készülő fia után éne­kelni tanuló lánya is kiköltö­zött az ősszel Berlinbe. Az al­ma nem esett messze a fájá­tól: lánya muzikális, tehetsé­ges, szép hangja van, de sok­szor ez sem elég, a szerencsé­nek is mellé kell szegődnie ahhoz, hogy sikeres lehes­sen. - Boldog vagyok, mert Schiff András meghívott, hogy lépjek fel vele Londonban, a Wigmore Hallban. Dalesttel készülünk: a legutóbbi lemezem anyagából az összes Bartók- és Ligeti-mű elhangzik, és néhány Liszt-dalt is kiválasztottunk. JURONICS RENDEZÉSÉT MEGHÍVTÁK AZ IDEI POSZT-RA ff Más típusú színház" Nyolc év múltán újra beválo­gatták a szegedi teátrum egyik produkcióját - Juronics Tamás Gogol-rendezését, a Háztűzné­zöt - a Pécsi Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába. BUDAPEST, SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL Európa egyik idei kulturális fővárosában, Pécsett tizedik alkalommal rendezik meg jú­nius 3. és 12. között a hazai színházak seregszemléjét. A X. Pécsi Országos Színházi Ta­lálkozó (POSZT) versenyprog­ramja a korábbi évek gyakor­latához képest egy hónappal korábban, már március elején ismertté vált. Az idei válogató Fáy Miklós újságíró, kritikus volt, aki a 2009. április 1. és 2010. február 28. között bemu­tatott magyar színházi előadá­sok közül 120 produkció meg­tekintése után hozta meg dön­tését, amelynek értelmében a versenyprogramba került a Szegedi Nemzeti Színház pro­dukciója, Gogol Háztűznéző­je, Juronics Tamás művészeti vezető rendezésében. A szegedi színház legutóbb a 2001/2002-es évadban ért el ha­sonló sikert: akkor a Zsótér Sán­dor által színre vitt Brecht-drá­ma, a Galilei élete szerepelt a megmérettetésen. A kritikusok és a szakmabeliek Pécsett fi­gyeltek fel arra, hogy Willy Lo­man és Falstaff után Szeged szí­nészfejedelme, Király Levente az olasz csillagász szerepében is rendkívüli alakítást nyújtott. Az elismerés sem váratott ma­gára sokáig: 2002 őszén a színi­kritikusok az évad legjobb férfi főszereplőjévé választották Ki­rály Leventét, Zsótér Sándor pe­dig megkapta a legjobb rende­zőnek járó díjat. Minek köszönhető most a szegedi Gogol-yígjáték sikere? - Azért szeretem a szegedi Ház­tűznézőt, mert érzékelhető a különbség a kötelező olvas­mány és a színházi élmény kö­zött. Mert tiszteletlen a szerző­vel, de szereti a nézőket. Mert más típusú színház, mint ami­hez hozzászoktunk, sok benne a mozgás, a mozgással történő kifejezés, ábrázolás, nevettetés. Lehet, hogy idétlen néha, de az idétlenség nagyon illik a törté­nethez. Ahogy a derű is. Mert egy pillanatig sem vártam, hogy legyen már vége. És van kedvem megint megnézni - in­dokolta lapunknak döntését az idei szemle versenyprodukcióit kiválasztó Fáy Miklós, a Nép­szabadság, valamint az Élet és Irodalom kritikusa. Jelenet a szegedi Háztűznézőből. FOTÓ: KARNOK CSABA Átadják a Szegedért Alapítvány díjait SZEGED. A várost sújtó 1879-es nagyárvíz évfordulójához kö­zeledve ma este 7 órától tartják a Szegedért Alapítvány hagyo­mányos díjátadó gálaműsorát a nagyszínházban. A város egyik legrégebbi civilszervezetének idei fődíját Vajda Júlia operaénekes kap­ja. A társadalmi-állampolgári kuratórium Debreczeni Pálról elnevezett elismerését Szirtesi Zoltán háziorvos, roma érdek­védő, a tudományos kuratóri­um Szőkefalvi-Nagy Béla-dí­ját Szabó Gábor akadémikus, az SZTE Optikai és Kvantum­elektronikai Tanszékének professzora, a művészeti ku­ratórium Gregor József-díját pedig Olasz Sándor irodalom­történész, egyetemi tanár, a Tiszatáj folyóirat főszerkesz­tője veheti át. A gálaműsorban fellép Lu­kács Sándor és Székhelyi Jó­zsef színművész, a Ramsöe Quartet, valamint Juronics Ta­más címszereplésével a Szege­di Kortárs Balett eltáncolja A csodálatos mandarin című Bartók-táncjátékot. A gálaest előtt 18 órakor a színház előcsarnokában Bot­ka László polgármester és Csernay László orvosprofesz­szor nyitja meg Az örök buffó című emlékkiállítást. A tárlat tiszteletadás a 2006-ban el­hunyt világhírű operaénekes­nek, Gregor Józsefnek, aki idén lenne 70 éves. Lorenzaccio a REOK-ben A kortárs színházművészet meghatározó alakjának, Zsó­tér Sándornak a rendezésé­ben láthatják a nézők a Ma­ladype Színház vendégjá­ték-sorozatának második előadását, a Mediciek korá­ban játszódó Lorenzacciót. Zsúfolt telt házzal futott a Maladype Színház egész évet átfogó vendégjáték-soroza­tának első előadása: szín­házrajongók és -értők töme­gét vonzotta a REÖK-be, és sokan lemaradtak róla, an­nak ellenére, hogy a nyolc­van főre tervezett nézőteret százra kellett kibővíteni, há­romszintes lelátóval. Az előadás igazolta, hogy a szegedi közönség kíváncsi erre a színházi formára, a visszajelzések alapján pedig a sorozat folytatására is. Ami­re már nem kell sokat várni, hiszen a jegyirodán már áru­sítják a jegyeket a Maladype második előadására, a Loren­zaccióra, amely március 22-én, hétfőn 18 órakor kerül színre. A Kossuth- és Jászai Ma­ri-díjas Zsótér Sándor rende­zésében láthatják a darabot a nézők. A posztmodern, rendezői színház egyik leg­elismertebb hazai alakja nem ismeretlen a városban, hiszen évekkel ezelőtt a Sze­gedi Nemzeti Színház meg­határozó rendezője volt, és óriási sikerrel hozott létre előadásokat. A Maladype-pel való együttműködése során létre­jött produkció a 16. századi Lendváczky Zoltán és Tompa Ádám a Lorenzaccióban. Firenzébe repít bennünket, a Mediciek korába. Lorenzo Medici, a csendes, magába forduló, tudós fiatalember vá­ratlanul Firenze kicsapongó, gonosz fejedelméhez, Ales­sandro Medicihez szegődik, felölti magára egy züllött, gyáva élvhajhász álarcát, csakis azért, hogy megölje a zsarnokot. Sikerül neki, ám a végeredménnyel mégsem lesz tökéletesen elégedett. Az előadás a Thália kama­raszínházából érkezik, ahol Zsótér egy szoba egyetlen sarkába rendezte azt, így a REÖK-ben igazi otthonára ta­lál a darab. Legfontosabb szimbóluma a több száz piros kesztyű, amelyek egyszerre funkcionálhatnak díszlet­ként és kellékként: a színé­szek varrják őket, rájuk fek­szenek, ruhaként hordják őket, elbújnak a halom alatt, szörnyekké változnak álta­luk. A díszletet és a jelmeze­ket Zsótér két állandó terve­zője, Ambrus Mária és Bene­dek Mari alkotta. Érdemes mielőbb jegyet szerezni a különleges élő­adásra, hiszen a belépők ­csakúgy, mint az első alka­lommal - most is kapha­tók elővételben: ebben az esetben 1200, helyszínen pedig 1500 forintba kerül­nek. (X) Szabadtéri szereposz­tás hétfőtőt Hétfőn fény derül a szabadté­ri idei sztárszereposztására és az alkotócsapatokra. A Dóm téri színpadon ezen a nyáron is hazánk legismertebb és legkedveltebb színészei, éne­kesei, magas művészi igényű rendezők, koreográfusok és tervezők hozzák létre a csábí­tó szuperprodukciókat.

Next

/
Thumbnails
Contents