Délmagyarország, 2010. március (100. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-01 / 50. szám

10 2010. MÁRCIUS 1., HÉTFŐ Kalendárium SZERKE! fábián györgy Madaraink közül sok egész éjjel repül. Sőt olyanok is vannak, amelyek éjjel-nappal tartanak céljuk, otthonuk felé. A tavasz csalhatatlan jele, hogy egyre több költöző madár tér vissza hazánkba. Régi fészkeiket sok esetben gondos emberkezek őrzik meg számukra. Megérkeztek az első vándorok 99 Tartózkodni kell az állat kézbe vételétől, simogatásától - nem a mérgezés, hanem az állat felesleges zaklatása okán. Tisztelt Nagykutasi Viktor Úr! Örömmel olvasom növényápolással kapcsolatos tanácsait. Hasznos tanácsaival sok mindenben segítségemre volt. Most azzal a kéréssel fordulok önhöz, hogyan tudnám az átteleltetett muskátlikat tavaszra fiatalítani, bokrosabbá tenni. Másik kérdésem szobapáfrányaimmal kapcsolatos. Megritkult leveleit le lehet-e vágni, hogy ezáltal frissüljenek? A nagyobb töveket lehet-e ilyenkor tőosztással szaporítani? Várom válaszát. Köszönettel: Nagy Imréné Az áttelettetett muskátlit és leandert most vágjuk vissza, ha szép kövér, dús bokrokat szeretnénk nevelni belőlük. A levágott hajtásokat vagy vízben, vagy laza földkeverékben meggyökereztethetjük. A leander sötét, nem átlátszó üvegben gyökeresedik legjobban. Az angyaltrombitát és az enciánt is - ha szükséges vagy ha csak formázni akarjuk - most vágjuk vissza. A nappalok hosszabbodásával az öntözésüket is növelhetjük, tápoldatozásukat csak a szabadba (májusi fagyok után) helyezésük után tegyük meg. A muskátlitöveket érdemes átültetni tápdús, akár egy kicsit kötöttebb földkeverékbe vagy a kereskedésekben kapható muskátli-földkeverékbe. A szobapáfrányt nyugodtan visszavághatja (megifjítás), de egyszerre érdemes átültetni friss, tápdús földkeverékbe, ezzel viszont érdemes lenne még pár hetet várni. Az átültetés alkalmával a töveket nyugodtan szétoszthatja, csak arra kell vigyázni, hogy ne szaggassuk szét a gyökereket. A madárpókok tartása 99 Dr. Alexay Zoltán, a rovat szakértője várja kérdéseiket zoldrovat @lapcom.hu 99 Nagykutasi Viktor kertész továbbra is várja kérdéseiket kertesz@ lapcom.hu (30/214-9414) Kora tavaszi növényvédelem a dísznövényeinken Ma már téves az a felfogás, miszerint a díszkertben nem kell növényvédelmet folytatni. Sok horrorfilm és tévhit főszereplői a madárpókok. Ugyanakkor nem mindenkinek jelent ideális háziállatot, hiszen nem lehet sétálni vinni, nem hozza vissza a labdát és nem lehet dögönyözni sem. Olykor a terráriumban felmutatott munkássága unalmasnak is tűnhet. HÁZI KEDVENC KÁNTOR KRISZTA De miért is érdemes madárpókot tartani? Kevés gondozást igényelnek, kis helyen elférnek és egy szépen karbantartott terrárium a lakás dísze lehet. Amellett, hogy egyedi háziállatok, szagtalanok, nem zajosak, nem kell olyan gyakran takarítani a helyüket, mint például egy rágcsáló esetében. Az első fajt 1758-ban írták le Aranea avicularia néven egy híres metszet alapján, melyen egy falakó madárpók zsákmányát, egy kolibrit fogyasztja. Ezen művészeti alkotás alapján indult hírhedt „madárevő" karrierjük, Így a tarantulákat a világ különböző tájain elnevezték madárpóknak. A terrárium mérete fajta függvénye kell hogy legyen, de általánosságban elmondható, hogy egy 20x30x20 cm nagyságú, biztonságosan zárható tetejű vivárium elegendő a közepes méretű fajták tartásához. Talaja mohatőzeg, kókuszrost, de akár virágföld is lehet. Szükség lesz még itatóra, ami a páratartalmat is biztosítja egyben. Ezeken túl gondoskodni kell a megfelelő táplálásról, fény- és hőmérsékleti viszonyokról. Fiatal vagy kifejlett példány? A fiatal állatoknak jóval kedvezményesebb ára van, mint a már kifejlett példányoknak, de ugyanakkor több gondoskodást igényelnek a táplálékban, talajban, és nem utolsósorban érzékenyebbek és rosszabbul reagálnak a talajban kifejlődő penészgombákra. A természetben a madárpókok menüje rovarokból, kisemlősökből, kétéltűekből áll, de nem vetik meg a kisebb denevéreket, madarakat sem. Háziállatként tartva általában tücskök, lárvák, újszülött egér, kisebb halak kerülnek terítékre. Zsákmányukba mérget fecskendeznek, majd emésztőfolyadékot engednek rájuk, miközben hatalmas, akár több centiméter hosszúságú rágóikkal szétmetélik. Ezután felszívják az áldozat értékes tápanyagokat tartalmazó testnedveit. Az elejtett eleségből végül csupán egy száraz golyócska marad vissza, mely a madárpókok számára emészthetetlen anyagokat tartalmazza. Túletetni sok más állattal ellentétben nem lehet őket. A héten a televízió is hírt adott róla, hogy megérkezett az első gólya Magyarországra, majd olvashattuk, hogy itt vannak a barázdabillegetők. Ezek a hírek azt jelentik, hogy megkezdődött a költöző madaraink hazatérése, illetve az északabbra költő fajok átvonulása. KÖLTÖZŐ MADARAK ALEXAY ZOLTÁN A madárvonulás jelensége régtől izgatta az emberek fantáziáját, rengeteg kérdés merül fel ennek kapcsán: pl. honnan tudják, mikor kell indulni, hogyan tájékozódnak, miért éppen oda mennek, ahol telelnek, hogyan találnak vissza a költőhelyre? A kérdések zömére a kutatások már megadták a választ, a rendszeres megfigyelés, a madárgyűrűzés alapján szerzett adatok sok mindent tisztáztak. Az egyik izgalmas kérdés, hogy a szubtrópusi-trópusi telelőhelyeken tartózkodó madarakat mi készteti arra, hogy elinduljanak. Valószínű, hogy a fény erősödésének, a nappalok hosszabbodásának hatására beinduló hormonális változásoknak is szerepük van ebben, de befolyásolhatja az indulást az időjárás is (rossz időben nem indulnak el). Persze előfordulhatnak végzetes tévedések, amikor márciusban újra visszatérnek a fagyok - ilyenkor táplálék híján sok éppen megérkezett vízimadár pusztul el. A vonulók különböző magasságban repülnek, kihasználják a felszálló meleg légáramlatokat (termikeket), ezek segítségével emelkednek. Pl. a fehér gólyák közel 5000 méter magasra, s innen vitorlázva, energiatakarékosan siklanak nagy távolságokra. Ezt a lehetőséget a nappal vonuló fajok tudják kihasználni. Az éjszaka repülőket a szél segítheti, de vannak olyan madarak, amelyek éjjel és nappal egyaránt vándorolnak és hosszú utakat tesznek meg pihenés nélkül. Elsőként általában az idős hímek érkeznek meg, őket követik a tojók és a fiatalok. Márciusban már nagyon népes a nagy kék országút, szinte naponta jelenik meg egy-egy újabb madár. Az említett gólya kivétel, társai március második felében szoktak megérkezni. Itt van már a mezei pacsirta, várhatók a kék galambok, seregélyek, örvös galambok, a bíbicek, a tőlünk ősszel délre vonuló tőkés récék, szárcsák és számos más faj érkezése. A vonuló madarakat sok veszély fenyegeti. A kedvezőtlen időjárás a tenger felett repülők számára gyakran tragikus. A dél-európai országokban évente több ezer madarat fognak el vagy lőnek le. Sokszor csak szórakozásból, máskor azért, mert elfogyasztják őket. Szomorú tény, hogy amikor az Európai Unió szigorú törvényekkel védi az élőhelyek csökkenése miatt egyébként is veszélyeztetett fajokat, másutt válogatás nélkül pusztítják a tömegben vonuló, kifáradt állatokat. El-el lehet tűnődni azon, akkor mit is ér a védelemre szánt pénz, munka, energia? NÖVÉNYVÉDELEM NAGYKUTASI VIKTOR Nagyon sok dísznövényen (pl. kecskerágófélék, gyöngyvessző, orgona) áttelelnek a kártevők, amelyek tavasszal az anyanövényt és a környezetében élő más dísz- és haszonnövényeket is viszszafertőzik. Ezt megelőzhetjük a fertőzött növényi részek metszésével, majd elégetésével. Ha gyengébb a fertőzés, növényvédő szerek használatával is megoldható, enyhe, fagymentes időben lemosó permetezés (olajos szerrel) a legjobb és leghatásosabb. Tuja- és fenyőféléken kívül minden dísznövényre használhatjuk. Örökzöldeknél legjobb, ha specifikus szereket használunk, mert így elkerülhető az esetleges károsítás, perzselés (bordói lé+kén, rézkénlé). Lombhullató fáknál, cserjéknél érdemes a koronát, ágakat átnézni és a moníliával vagy hernyófészkekkel fertőzött részeket eltávolítani, majd itt is permetezést végezni. A díszkert tápanyag-utánpótlásáról se feledkezzünk meg. Lágyszárú évelőinknél csak tartós hatású műtrágyát vagy érett komposztföTdet, egyéb fás és örökzöld növényeknél érett szerves trágyát és komposztot is használhatunk. Fagymentes napokon megkezdhetjük a lombhullató sövények metszését. Ha hidegben metszünk, vigyázzunk, a veszszők ugyanis ilyenkor merevek és törékenyek. Egyébként is csak néhány díszcserjét, a fagyalt, a gyertyánt, vagyis a sövénynek ültetett cserjéket alakítsuk, idomítsuk. Ha alulról kiritkultak, ifjítsunk. Ilyenkor általában a növény felső kétharmadát el kell távolítani. A kora tavasszal virágzó díszcserjéket metszéssel ne háborgassuk, ezen munkát virágzás után végezzük el. Az erkélyre, pergolára futtatott növények közül a sűrű növésűeket ritkíthatjuk, különösen, ha felkopaszodtak. Azokat a virágzó cserjéket, amelyek bimbóikat már az előző tenyészidőben kifejlesztették - például az orgonát, lilaakácot, aranyesőt, japán birset -, ilyenkor ne metsszük, mert sok virágzó részt is eltávolítanánk. Ha valamely okból mégis metszeni, ritkítani kellene közülük akármelyiket, csak virágzás után tegyük. Az egyéves vesszőkből fejlődő hajtásokon virágzókat, például a gyöngyvesszőt, labdarózsát, rózsaloncot Ha ilyen szép, a képen látható hortenziát szeretnénk, most nem kell szívbajosnak lenni a visszavágásnál. egyébként is időnként azért kurtítjuk, nehogy felkopaszodjanak. A rózsát, nyári orgonát, hortenziát viszont - tehát azokat, amelyek virágai majd az új hajtásokon nyílnak - erősebben vissza kell metszeni. A ritkításból kikerülő vesszőket ne dobjuk el, vigyük be a lakásba és vázában virágoztassuk ki. Sok örömünk lesz bennük. Ha meleg vízzel töltött vázába tesszük, hamarabb és biztosabban kinyiinak a virágbimbók. A szobapáfrány is akkor lesz ilyen dús, ha visszavágással megfiatalítjuk. A fehér gólyák közel 5000 méter magasra emelkednek fel. ami s?inte hihetetlen, s innen vitorlázva, energiatakarékosan siklanak nagy távolságokra. így térnek vissza hozzánk régi fészkeikre.