Délmagyarország, 2010. március (100. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-29 / 73. szám

8 KAMARAI MÉRLEGEN A GAZDASÁG - MEGÉRJE DOLGOZNI, ÉS NE ÉRJE MEG NEM DOLGOZNI - AGRÁR-, ÉLELMISZERIPAR ÉS KUTATÁS-FEJLESZTÉS Levegőért kapkodnak a vállalkozások Kampány van, nagy a csatazaj a pártok háza táján, ennek ellenére (vagy éppen ezért) a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (CSMKIK) is megszólalt, a maga szokásos racionális hangján igyekszik felerősíteni a gazdasági szereplők - az ország boldogulása szempontjából is meghatározó - érveit. A vállalkozók szemléletváltást, cselekvő figyelmet sürgetnek, és új lehetőségeket javasolnak. A gazdaságfejlesztési elképzelésekről Nemesi Pált, a kamara elnökét kérdeztük. CSONGRÁD MEGYE ŐRFI FERENC - Elnök úr, gazdaságfejlesztésről ezerféle megközelítésben lehet beszélni, ön mit tenne első helyre? - Talán a munkahelyteremtést. Hogy miképpen lehet minél több embert megtartani, illetve visszaterelni a munka világába. Lehetetlen helyzet, hogy kétmillió aktív munkavállaló tartsa el az országot. Elkerülhetetlen, hogy a minimálbér eltávolodjon a segélyektől és egyéb juttatásoktól. Magyarul, megérje dolgozni, és ne érje meg nem dolgozni. Komolyabb munkahelyteremtést pénzügyileg kiszáradt, forráshiányos, agyonterhelt vállalkozásoktól remélni dőreség, tehát elengedhetetlen a kis- és közepes vállalkozások versenyképességének megerősítése. Ugyanakkor a közmunkaprogramok célját és értelmét is át kell gondolni. Olyan jellegű munkáltatásban vagyunk érdekeltek elsősorban, amely a gazdasági infrastruktúrát fejleszti, és a helyi környezet élhetőségét javítja. - Ha jól értettem, a vállalkozások versenyképességét tekinti a gazdaság achillesi sarkának. Mik a legfőbb gondok ezen a téren? - Levegőért kapkodnak a vállalkozások. Mint már említettem, legtöbbjük tőkeszegénységben szenved, rendkívül nehéz a forráshoz jutás; még mindig magasak az élő munkára rakodó terhek, még mindig túl sok az adminisztráció, a bonyolult, drága, gyakran fölösleges bürokrácia. El kellene érni Brüsszelben, hogy az európai uniós pályázati pénzek lényegesen nagyobb arányát lehessen gazdaságfejlesztésre fordítani. A legkiszolgáltatottabb helyzetben kis- és közepes vállalkozások vannak. Versenyképességet befolyásoló tényező az oktatás, szakképzés helyzete, színvonala is. Hol vagyunk már attól, amikor a kvalifikált munkaerő magas aránya versenyelőnynek számított Magyarországon. Most újra kapaszkodhatunk. - Megszorításokkal terhelt nehéz időkben, pengeélen táncoló költségvetési egyensúly mellett, honnét lesz pénz a versenyképesség erősítésére? - Nem minden a pénz. Ha újra sorra vennénk, amiről eddig beszéltünk, nagy részéről kiderülne, hogy a változtatás elsősorban szemléletváltás és elhatározás kérdése. Az persze igaz, hogy az ország jelenlegi teljesítNemesi Pál: A legfontosabb a kiszámíthatóság. FOTÓ: KARNOK CSABA ménye alapján, a nagy elosztórendszerek reformjainak szakszerű kidolgozása és következetes végigvitele nélkül nehéz elképzelni, hogyan és mikor fogjuk utolérni a fejlett nyugati államok színvonalát. Miközben ugyanis rendkívüli áldozatok árán a kilencvenes években átalakultak a piaci struktúrák, a nem versenyképes cégek sorra tönkrementek, a gazdaságon kívüli nagy ellátórendszerek, mint például az oktatás, az egészségügy, a nyugdíj-, illetve a szociális ellátórendszer, az államigazgatás stb. ha nem is változatlan formában, de a régi struktúrában él tovább. Ám bárki nyúljon bármihez is, a legfontosabb a kiszámíthatóság, a változtatási irányok világos megfogalmazása, a tervezhetőség. És: érdemi párbeszéd és együttműködés a társadalomban és a politikai pártok között is. - Mit lehet mindehhez hozzátenni helyben? - Például a bürokratikus terhek csökkentését, az ügyintézés gyorsítását, vállalkozóbarátabbá tételét. Célszerű további olyan helyi beszállítói hálózatokat szervezni és segíteni, amelyek jó eséllyel indulhatnak városok különféle beszerzésein. Nem kell többet tenni, csak amennyit a nyugat-európai országok is megtesznek a saját vállalkozóikkal - nemzeti és helyi szinten egyaránt. Kedvezményes helyi hitelekkel is lehet segíteni és megtartani a vállalkozókat, javasoljuk például, hogy az építményadóból származó bevételekből hozzanak létre olyan alapot, amire munkahely-teremtési céllal pályázhatnának a vállalkozók. Speciális adottsága Csongrád megyének a hármas határ nyújtotta lehetőség. Nem használjuk ki kellőképpen, mint ahogy a testvérvárosi kepcsolatokat sem. - Ha önnek kellene elhelyeznie Csongrád megyét Európa, illetve Magyarország gazdasági térképén, hová tenné a hangsúlyokat? - Járműipari nagyhatalomsemmiképpen nem leszünk. De lehetünk agrár- és élelmiszeripari nagyhatalom, kutatás-fejlesztési nagyhatalom, de termálvizeinkben is nagy lehetőségek rejlenek. Kevés olyan ország van a világon, amelyik méretéhez viszonyítva ilyen nagy mennyiségű és ilyen jó minőségű termőfölddel rendelkezne, mint mi. Hollandiában fele akkora a termőföld nagysága, mint a miénk, éves szinten mégis 36-38 milliárd euró értékű mezőgazdasági értéket állít elő, a magyar 4 milliárddal szemben, vagyis közel tízszer annyit mint mi, fele akkora területen. Van tehát hová fejlődni. Csongrád megyében minden feltétel adott ahhoz, hogy nagyra törő álmokat dédelgessünk az agrár- és élelmiszergazdaságot illetően. - Kutatás-fejlesztést említett - a tudásipart már valóban önálló iparágnak tekinthetjük Szegeden? - A megye kutató-fejlesztő helyein közel két és fél ezer kutató dolgozik, amivel Csongrád megye vezeti a megyék rangsorát. Legyen szó az élettudományokról, a gyógyszervegyészetről, szoftveriparról, a Szegeden dolgozó kutatók a világ élvonalában dolgoznak. Sokunk feladata, hogy a nagy iparvállalatok fejlesztő részlegeit minden eszközzel segítsük idetelepíteni. Erősíteni kell a vállalkozások innovációs felkészítését, valamint a szabadalmak mielőbbi megvalósulását. És akkor még nem beszéltünk a szuperlézerről. Mint közismert, itt épülhet meg az Európai Unió egyik gigaberuházása, a föld legnagyobb teljesítményű lézerközpontja 2011 és 2015 között. A 200 millió eurónyi - több mint 50 milliárd forintos - létesítményben 300 nemzetközi kutató dolgozik majd, munkájukat mintegy 600 fős kiszolgálószemélyzet segíti - vagyis a szuperlézer munkahelyteremtő beruházásnak sem utolsó. Mindenkinek azt javaslom, várja szeretettel és ideális feltételekkel! Présüzem és hőerőmű épül Hódmezővásárhelyen Több mint három év előkészületi munka után hamarosan elkezdi építeni olajosmag-présüzemét és hőerőművét a Hód Ipari Parkban a CEBH Kft. Ezzel mintegy 100 munkahelyet teremtenek. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY KOROM ANDRÁS A rendszerváltás utáni első zöldmezős beruházásként tavasszal elkezdi építeni a Hód Ipari Parkban az évi 500 ezer tonna kapacitású olajosmag-présüzemét a Central EU Biofuels Hungary Kft. A napraforgót és repcét feldolgozó olajosmag-présüzem mellé egy 49,9 megawatt bemenő hőteljesítményü, a kipréselt maghéjból 10,8 megawatt zöldenergiát előállító erőmű is épül. - Hamarosan megkezdjük az építkezést. A beruházás összköltsége 32 milliárd forint - tudtuk meg Tóth-Makra Beátától, a CEBH Kft. képviselőjétől. A Vásárhelyre tervezett présüzemnek az eredeti tervek szerint már tavaly óta működnie kellene, s idén már az ehhez kapcsolódó hőerőműnek is. A két modern, automatizált üzemmel mintegy 100 új munkahely létrehozását ígérik, s közvetve további 3200 mezőgazdasági munkahelyet őriznek meg, hiszen a napraforgót és a repcét a város 200 kilométeres körzetéből, így a magyarokon kívül román és szerb termelőktől vásárolnák fel. A beruházásról még 2007 jaA vásárhelyi ipari park ma még üres területén áll majd a présüzem és a hőerőmű. FOTÓ: FRANK YVETTE nuárjában írt alá megállapodást a vásárhelyi városházán Lázár János polgármester és Dávid Messina, az akkor még az ausztrál Agri Energy Limited leányvállalataként alapított CEBH Kft. vezérigazgatója. Akkor még úgy tervezték, hogy a kipréselt növényi olajat az első időkben Ausztriában, majd később egy Vásárhelyen felépítendő finomítóban dolgoznák át biodízellé. Ez utóbbi üzemet azonban nem építik fel. A város azt vállalta, hogy térítésmentesen átadja az üzemépítéshez szükséges területet, több mint tíz hektárt, és megépíti az ipari parkhoz vezető közutat, illetve a vasúti csatlakozást. Az előbbi már elkészült, míg az utóbbira megnyerte a város a megépítéséhez szükséges 250 millió forintos támogatást. Erre azért van szükség, mert a présüzembe a szóját és napraforgót közúton és vasúton hozzák, míg a készterméket, azaz a préspogácsát és a kisajtolt olajat vasúton szállítják majd el. Az üzemépítés megindítását nemcsak a pénzügyi válság, de az is késleltette, hogy az ausztrál tulajdonos 2008 szeptemberében teljes egészében eladta magyar leányvállalatát. A présüzem és hőerőmű építésében egy magyar vezetésű nemzetközi befektetőcsoport látott fantáziát, az vásárolta meg a CEBH Kft.-t, amely már elkészítette a terveket, és megszerezte az építési engedélyt. A tervek szerint 2012-től indítanák a termelést az olajosmag-présüzemben. Vészesen öregszünk Egy friss felmérés szerint az Unióban ma a nyugdíjaskorhoz közeledők, illetve nyugdíjba vonulók közei 220 ezerrel vannak többen, mint azok a fiatalok, akik most valamilyen oktatási intézményben végeznek. Ha ez a tendencia folytatódik, 2030-ra komoly problémákkal kell szembenézni - Csongrád megyében is. CSONGRÁD MEGYE FEKETE KLÁRA Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerint jelenleg mintegy 28,6 millió 15-20 év közötti fiatal él az Unióban, kétharmaduk az iskoláit befejezve álláskeresőként jelenik meg a munkaerőpiacon. Az EU-ban 28,8 millió a 60-65 éves lakosok száma, vagyis a nyugdíjaskorhoz közeledők, illetve nyugdíjba vonulók közel 220 ezerrel többen vannak, mint az ugyanebben az évben valamilyen oktatási intézményből kikerülők. Ez a különbség 2030-ig elérheti a 8,3 milliót is. A G20-tagállamok közül most Japán küzd ugyanezzel a problémával: ott körülbelül 6 millió 15-20 év közötti fiatal él, szemben a 10 millió 60-64 éves lakossal. Az évtized végére azonban Oroszországban, Kanadában, Dél-Koreában és Kínában a pályakezdők száma kis mértékben ugyan, de szintén kevesebb lesz, mint a nyugdíjba vonulóké. Mindez azt jelenti, hogy az EU-ban és az érintett államokban csökken a gazdaságilag aktív, keresőképes, 15-64 évesek aránya. Az USA kedvezőbb helyzetben van, ott növekszik a munkaképes korúak száma: egyrészt azért, mert az ország vonzó bevándorlási célpont, másrészt 1980 óta 1,8-ról 2,l-re nőtt az egy nőre eső születések száma. Amennyiben hoszszú távon ezzel a születési és a bevándorlási rátával számolunk, akkor az USA-ban a munkaképes korúak száma 2030-ra eléri a 18 milliót, míg az Európai Unióban legalább 13 millióval csökken. A demográfiai változások több szempontból nézve is kihívást jelentenek: a társadalmak elöregszenek, ami olyan problémákat vet fel, mint például a hosszú ideig tartó gondozás, s nagy feladat előtt állnak a nyugdíjpénztárak is. A bevándorlás azonban nem old meg minden problémát, mivel a demográfiai változások következtében fellépő munkaerőhiány túl nagy lesz ahhoz, hogy azt sok országban az integrációs prograőreg megye A statisztikusok úgynevezett öregedési indexet -10 gyerekkorúra jutó idősek száma - is felállítanak minden évben. Csongrád megye 2009-ben az egyik legöregebb megyének számított régiós társaival, Bács-Kiskunnak és Békéssel együtt. 100 gyerekkorúra a térségben 120 öreg jutott, ugyanez az érték például az Észak-Alföldön 90.1980-ban még 100 fő 0-14 éves korú fiatalra 71 főnyi 65 évesnél idősebb ember jutott. mokkái kezelni lehessen. A munkanélküliség problémája egyedül a munkaerő továbbképzése és oktatása, valamit a nyugdíjkorhatár megemelése révén orvosolható. Az EU-ban a 60-64 évesek közel kétharmada még mindig dolgozik. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO statisztikája szerint Magyarország 13,3 százalékkal ezen lista alján helyezkedik el, míg Svédország 63 százalékos aránnyal vezet. • Az érettség korral jár. ILLUSZTRÁCIÓ: SEGESVÁRI CSABA