Délmagyarország, 2010. március (100. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-27 / 72. szám

Minőség. Ez a kulcsszava Galambos Gábor jövővel kapcsolatos elképzeléseinek. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA tünk értékeinkben, és nyitottunk. A felsőfokú szakképzés és a pedagógusképzés lehetőségeire támaszkodva mára az SZTE 12 kara közül a legszélesebb képzési portfolióval rendelkezünk. Több mint 30 felsőfokú szakképzési irány, 13 saját jogú alapképzés, 3 mesterképzés, 13 tanárképzési szakirány, továbbá 17-18 szakirányú továbbképzés jelenti a kínálatot - készít leltárt a dékán. - Meggyőződésem: hibás az a szemlélet, amely ilyen mértékű tömegképzés mellett a tudósképzést tekinti a felsőoktatás első számú feladatának. A körülöttünk lévő világ elvárásaira sokkal jobban kell figyelni. A munkaerőpiac és a felsőoktatás intézményes együttműködésének magasiskolája jött létre a JGYPK-n. A bolognai folyamat elveinek megfelelő, rövid ciklusú képzés igazodik a munkáltatók változó igényeihez, miközben 30 kreditpontjával belépőt jelenthet az alapszakokra is. Ez utóbbi lehetőséggel a felsőfokú szakképzésbe bekapcsolódó fiatalok 10-15 százaléka él. A kari struktúra 40-40 százalékát teszi ki a felsőfokú szakképzés és az alapszakos oktatás, 20 százalékot pedig a mesterképzés. - Piaci alapon működik a kar - mint egy vállalat. Sőt: minden tanszék külön költségvetéssel rendelkezik, így az oktatók jól látják a bevétel és a kiadás alakulását - jelzi a szemléletbeli fordulatot a dékán. Hangsúlyozza: az úgynevezett kutatás-fejlesztésben és innovációban részt vesznek például az informatika terén. De a munkaerőpiaccal való kapcsolatuknak köszönhetően tavaly 48 millió forint szakképzési támogatást kaptak a cégektől. E bevételt azonban nem élték föl, hanem a kari infrastruktúra fejlesztésére fordították. Minőség - ez a kulcsszava Galambos Gábor jövővel kapcsolatos elképzeléseinek. Az egyik legstabilabb, évi 3,2 milliárd forintos költségvetésű kar vezetője szerint a kurzus meghirdetésétől a vizsgajegy beírásáig minden fázisban fejleszthető a minőség. Ugyanakkor saját jogú doktori iskola alapítását is fontosnak tartja ahhoz, hogy a JGYPK méltó helyét elfoglalhassa az SZTE kari struktúrájában. Tanárképzés. - A Bologna-folyamat híve vagyok, de a tanárképzést rosszul „rakták össze" Magyarországon - rögzíti álláspontját Galambos Gábor. - Hiba volt összevonni a tudós- és tanárképzést, mint ahogy tévedés a kétszakosság megszüntetése is. Az SZTE JGYPK régi szakjai közül csak a művészetközvetítő tanár szakokat tarthatta meg, miközben megalapította az óvodapedagógus-, a tanító- és a gyógypedagógus-képzést. Ha az eddigi tapasztalatok nyomán külön bemenetűvé alakítják a tanárképzést, akkor mindenképpen át kell gondolni a képzés helyzetét az SZTE-n is. Ahogy a fizikának a TTIK-n, a magyarnak a BTK-n, úgy a tanárképzésnek is azon a karon van a természetes helye, ahol nyolc évtizedig kiváló színvonalon végezték ezt a munkát. FELSŐOKTATÁS ÉS TUDOMÁNY GALAMBOS GÁBORT NEGYEDIK CIKLUSRA VÁLASZTOTTÁK A JGYPK DÉKÁNJÁVÁ Megújult az óvoda SZEGED. 50 millió forintból újították fel a Batthyány utcai egyetemi óvoda épületét. Elkészült az udvari lépcsőház, egy új csoportszobát is kialakítottak. Ez lesz a Bölcs bagoly csoport otthona, ahova azok a gyerekek járhatnak, akik május 31. után töltik be a 6. életévüket, de még nem mennek iskolába tudtuk meg Madarászná Szász Éva óvodavezetőtől. A tornatermet szigetelték, szemináriumi helyiséggel és a hallgatók számára kialakított öltözővel bővült a létesítmény. Ugyanis a családias légkörű, 96 gyermeket fogadó intézmény az óvodapedagógus, illetve pedagógia Az udvarról az új lépcsőházon keresztül kísérik az ovi felújított épületébe a gyerekéket az óvodapeda- szakos hallgatók gyakorlati gógusok - köztük Madarászná Szász Éva óvodavezető. FOTÓ: VERÉB SIMON képzését is szolgálja. SZERKESZTI: ÚJSZÁSZI ILONA A tanárok tanára: Dombi József Piaci alapon működő kar IIIIHIWMIHIWMMX—l MllHM.I ttnilBWWtelMMM^teWMXIMMIMlWHIi'liaMÜWréHMIilte^ Akadémikusokat, professzorokat is oktatott egykor a fizikaprofesszor: Dombi József. A szegedi egyetem optikai és kvantumelektronikai tanszékének 90 éves oktatója, a szegedi lézeres kutatások elindítója szinte egész életét a természettudományi és informatikai karon töltötte. A jubiláló tanárt a fizika szépségeiről, neves tanítványokról is kérdeztük. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke; Ormos Pál, az SZBK főigazgatója; Szabó Gábor fizikaprofesszor és akadémikus; Szatmári Sándor fizikaprofesszor; Maróti Péter biofizika-professzor; a Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének szinte minden oktatója... A sor hosszan folytatható, mert olyan sok fiatalt oktatott a fizika szépségeire Dombi József. „Ha hármas sorokba állítanánk diákjait, 15 kilométeresnél is hosszabb lenne az oszlop" - érzékeltette az idén 90 éves professzor körüli „iskola" méreteit Bor Zsolt tanszékvezető. - A szegedi egyetem matematika-fizika* szakára 1938-ban iratkoztam be. Dunántúli, pontosabban zalaegerszegi létemre a Klebelsberg által alapított Eötvös-kollégium miatt választottam a Tisza-parti univerzitást, 30 pengő ösztöndíjat kaptam emlékezik Dombi tanár úr, akit hírneves matematikusok - például Riesz Frigyes, Kalmár László - és fizikusok köztük Frölich Pál - vezettek be a tudomány és a tanítás tanításának birodalmába. A KEAC, vagyis a Kolozsvári Egyetemi Atlétikai Club hoszszútávfutójaként a szegedi egyetem kolozsvári gyökereihez is kötődik Dombi tanár úr, aki oktatói pályafutását 1941-ben „díjtalan gyakornokként" kezdte, majd „díjas gyakornokként", „díjtalan", aztán „díjas" tanársegédként folytatta, majd - a Baross Gábor gyakorló gimnáziumban tett kitérő után - véglegesítették. - Hobbim a tanítás. Türelemmel kell foglalkozni a hallgatókkal - jelenti ki Dombi József, aki szerint a fizika népszerűségének változásán is lemérhető a mindennapi jelenségekkel is bemutatható tudomány oktatásának fontossága. A tanár úr szerint ugyanis a kísérletekkel illusztrált tanóra döntő szerepet játszik a fizika, illetve a természettudományok népszerűsítésében. Tanítványból lett kolléga - A tanár szakos és a fizikushallgatók számára is érdekes előadásokat, gyakorlatokat tartott Dombi József - jelenti ki a volt diákból lett kolléga, Horvát Zoltán. - Nem csak szakmai szempontból közelítette a tárgyalt témát: például amikor a hangrögzítésről esett szó, akkor zenét hallgattunk. A vizsgákon is oldotta a légkört, miközben az általános műveltség jelentőségére irányította a figyelmet, mikor irodalmi vagy történelmi kérdéseket kötött a természettudományhoz. A szegedi lézeres kutatások 1966-ban kezdődtek - Dombi József javaslatára. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Csúcstartó lett Galambos Gábor: negyedik ciklusban tölthet be vezetői feladatot: ellenszavazat nélkül választották a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Juhász Gyula Pedagógusképző Kar (JGYPK) dékánjává. Leltárra és tervei vázolására kértük. SZEGED ÚJSZÁSZI ILONA - Büszke vagyok a kari tanács egyhangú döntésére is, de számomra igazi értékmérő az összdolgozói értekezlet szavazása, amelyen 169 kollégám közül 160 igennel voksolt dékáni pályázatomra! Ez azért a 3 nem és 6 tartózkodás mellett - már nevezhető „szignifikáns többségnek" - fogalmaz Galambos Gábor, a JGYPK dékánja. Az elmúlt 12 évben nem amortizálódott Galambos Gábor szava, pedig az intézmény élére kerülése óta nagy váltásokat élt át a felsőoktatás, s a szegedi integráció sem nevezhető a JGYPK diadalmenetének, aztán pedig a bolognai folyamattal átalakult tanárképzés is veszteséget hozott: tanár szakok más karra kerülésével a JGYPK elvesztette képzéseinek közel 60 százalékát. - Veszélybe került ugyan 2006-ban a kar léte, de mi hitÉvek és voksok Első vezetői ciklusát - mint a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola főigazgatója - 8:7 arányú szavazattal nyerte Galambos Gábor. A második vezetői korszaka startjánál nem kellett ellenjelöltet leküzdenie, míg a harmadik ciklusban a másik jelölt a tanári testület véleményét megismerve visszalépett. A felsőoktatási törvény változása tette lehetővé, hogy a korábbi „kari főigazgató" már mint dékán a negyedik vezetői időszakra is pályázhatott.