Délmagyarország, 2010. március (100. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-27 / 72. szám

Szakszerűtlenül és gyenge minőségben elkészített földmű - mondja a mérnök. FOTO: SEGESVÁRI CSABA KOPÁNCS, HÓDMEZŐVÁSÁRHELY FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL „Szakszerűtlenül és gyenge minőségben elkészített föld­mű" - így fogalmazott Keleti Imre útépítő mérnök. Szerinte az a víztelenítési megoldás, amely megfelel egy kétpályás útnak, nem elég egy négypá­lyásnak. Valószínűleg a terve­zésnél nem számoltak a meg­növekedett útfelülettel. Hi­ányzik a vízvezető szegély a pályaszélről. „Gondatlan a közútkezelő is, mert ilyen ál­lapotok miatt a szélső forgal­mi sávot balesetveszélyes padka és rézsűk miatt le kel­lett volna zárni addig, amíg a padka- és rézsúromlásokat helyre nem állítják, és ki nem építik pótlólag azt a vízelveze­tő rendszert, amit ez a négy forgalmi sávos út igényel" - közölte a szakember. Gádzser Gábor, a Magyar Közútkezelő Forgalomtechni­kai és Kezelői Osztály vezetője érdeklődésünkre elmondta, felvették a kapcsolatot a beru­házó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.-vel, és kez­deményezték, hogy a kivitele­zővel közösen tartsanak egy területbejárást. A közútkezelő munkatársa szerint a helyszí­ni szemle során fel tudják tár­ni az összes garanciális prob­lémát, és megállapodnak a munkálatok elvégzéséről is. A NIF arról tájékoztatott, hogy a jövő héten lesz a helyszíni be­járás, ezt követően tudják megmondani a garanciális ja­vítások pontos idejét és idő­tartamát. rVovábbi FOTÓK LJ a neten! www.delmagyar.hu Nem nő a fű. Jani Zsolt, a kivitelező MOTA-ENGIL Magyarország Beru­házási és Építőipari Zrt. egykori munkatársa elmondta: az útépítések­nél elfogadott folyamat, hogy a rézsűn kimosások keletkeznek, ugyanis amíg a fű ki nem nő, nincs, ami a lefolyó víztől megvédje a humuszte­rítést. A szakember hozzátette, meredekebb rézsűknél gyepnemezzel, ráccsal, textíliával vagy kőzúzalékkal lehet szilárddá tenni a rézsűt, de ezt a technológiát normál útépítés, minta 47-es, nem indokolta. HOLLÓSI ZSOLT hollosi.zsolt@delmagyar.hu „Minden napnak színházi világnapnak kellene lennie, mert a mi felelősségünk, hogy fenntartsuk a közönség szórakoztatását, nevelését és épülését szolgáló hagyo­mányt" - írja ünnepi üzenetében az idei köszöntő meg­fogalmazására felkért híresség, Judi Dench Oscar-díjas angol színésznő. Van itthon mit ünnepelnünk? - teszi fel a jogos kér­dést az egyik legtekintélyesebb hazai színikritikifs, Kol­tai Tamás a friss Élet és Irodalomban. Szegeden is meg­szívlelendő, kolumnás írása tanulságos olvasmány ­nem csak szakmabelieknek. „A mai színház kevés kivé­teltől eltekintve elkerüli, hogy a mai magyar valóságról beszéljen. Legföljebb körülírva, metaforák­ban. Ahhoz, hogy bár­milyen műformában, lélektani drámában, dokumentumdrámá­ban, posztdramatikus szövegekben közvet­lenül, de didaxis nélkül, kritikusan szóljon a társadal­mi illúziókról, hazugságokról, traumákról, a történelmi múlt vagy az aktuális jelen kérdéseiről (...), bátorságra lenne szükség." A napokban tizennégy friss „színdarabot" kellett el­olvasnom - nem remekműveket, nem profik munkáit, az egyetem drámapályázatára küldték be írásaikat a hallgatók. Miközben többségük teli volt dramaturgiai, nyelvi, stiláris hibákkal, némelyik bátrabb, őszintébb, aktuálisabb volt, mint bármelyik darab, amit az utóbbi évtizedben szegedi színpadon láttam. Öngyilkos hídug­rásra készülő egyetemista lélektani drámája; egzotikus látlelet a szegedi paneldzsungelbői; álmaikat London­ban kergető, bizonytalan pályakezdők szappanoperá­ja; áthallásos-belterjes színházi krimi; groteszk törté­nelmi fricska - rutinos dramaturg bármelyiket könnye­dén stúdió-előadás alapanyagává pofozhatná. Persze zűr is lehetne belőlük, túl szegediek, tűi aktuálisak - kockázatosak. Klasszikusokba, zenésbe, balettbe ke­vésbé köthetnek bele. A másik út nem olyan göröngyös, így a közpénzekből finanszírozott színház is lohol a kö­zönsége után, bulvárosodásban lassan versenyt fut a piacról élő, kárhoztatott médiával. Szegeden az évadban egyetlen igazi kortárs dráma sem szerepel az alaprepertoáron - lehet persze a kis­színházban ma este is látható Tirami su című vendég­produkcióval védekezni. Szerencsére Barnák Lászlóék nem férnek a bőrükbe, a Hal a zacskóban után - ami ne­kem hibáival együtt is a legüdítőbb szegedi előadás ­újabb stúdióbemutatót terveznek; a számítógépfüggő fiú sztorija hasonló érdeklődésre számíthat. Sok teátrum felismeri: a publikumot szenvedélyesen érdekli a hétköznapi emberek izgalmas története. Ha ez hiánycikk, akkor színházi világnapon is nézhetjük a ki­rályokat: a Hamletet élőben a New York-i Metből - a Belvárosi moziban. X ff A publikumot szenvedélyesen érdekli a hétköznapi emberek izgalmas története. 2010. MÁRCIUS 27., SZOMBAT AKTUALIS LYUKAK A 47-ES ÚJ SZAKASZÁT TARTÓ TÖLTÉS OLDALÁBAN Kimosta a földet az eső Kezdődik a nyári időszámítás MANCS-ÜGY: A BAROMFI TERMEKTANACS KIVÁR Együtt perelnének az új kormánnyal Egy értékes órát most elveszítünk... FOTÓ: FRANK YVETTE Megvárja a választásokat, és az új kormánnyal közösen sze­retne pert indítani a Négy Mancs ellen a Baromfi Termék­tanács. Az érdekvédő szervezet hitelrontás miatt akarja bíróság elé citálni az állatvédőket. SZENTES BAKOS ANDRÁS A Baromfi Terméktanács ed­dig csak ijesztgette a Négy Mancs Alapítványt. Az osztrák székhelyű állatvédő szervezet kampányaival jelentős veszte­ségeket okozott a magyar élel­miszeripari cégeknek tavaly. Többek között kinyilvánította, a magyar libamáj állatkínzás terméke, és a magyar baromfi­ipar beteg jószágok húsával eteti a német fogyasztót. A kampányok hatottak a vásárlókra, például a szentesi Hungerit áruit jó ideig bojkot­tálták egyes áruházláncok. A magyar baromfiipar érdekeit képviselő terméktanács elő­ször úgy döntött, Ausztriában és Németországban perli be az alapítványt. Aztán kiderült, hogy a kártérítési pernek na­gyobb lenne a költsége, mint a nyeresége. Ezután született tavaly ősszel az a határozat, hogy itthon, hitelrontás cí­mén indul per a Négy Mancs ellen. Az alapítvány akkor la­punknak úgy reagált, hogy ha kell, bizoriyítékokkal tudja igazolni, valósak az állításai. Bárány László, a termékta­nács vezetője most lapunknak azt mondta, nem tettek le a tervükről, de szerették volna elérni, hogy a magyar kor­mány velük együtt perelje be az állatvédő szervezetet. - Az­zal ugyanis, amit a Négy Mancs állított, nemcsak a ter­melőket sértette meg, hanem az állat-egészségügyi hatósá­got is - érvel Bárány. A mostani kormánytól már értelmetlen azt kérni, vállalja föl a pert, ezért a termékta­nács úgy döntött, megvárja a választásokat, és az új kor­mánnyal tárgyal a keresetről. Vasárnap hajnalban elkezdődik Magyarországon a nyári idő­számítás. Az óramutatókat haj­nali 2-ről 3-ra kell állítani. MAGYARORSZÁG MUNKATÁRSUNKTÓL Vasárnap kezdődik a nyári időszámítás Magyarországon, amikor az óramutatókat hajna­li 2 órakor 3 órára kell állítani. Sok ember szervezete nehe­zen viseli az átállást. A nyári időszámítás bevezetése utáni napokban általában megugrik a halálos közúti balesetek szá­ma, mert az elvesztett óra miatt sokan kialvatlanok. Bár az idő­zónákon átívelő repülős utak tapasztalatai alapján az egy óra eltérést nagyjából egy nap alatt megszokja a szervezet, a nyári időszámításra való átállás kö­vetkeztében sokan rosszkedvet, levertséget tapasztalnak. Mexikóban például arra panaszkodnak a férfiak, hogy sokkal rosszabbul teljesítenek az ágyban, amióta 1998-ban náluk is használják a nyári időszámítást. Az óraállítást 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban, hogy ezzel 300 ezer tonna kőolaj­nak megfelelő energiát taka­rítsanak meg. Hazai adatok szerint a nálunk 1980-tól al­Buszok, vonatok A Tisza Volán tájékoztatja az utasokat, hogy az óraátállítás a társaság helyi, helyközi, tá­volsági és nemzetközi autó­buszjáratainak közlekedteté­sét nem befolyásolja. A kettő és három óra között közleke­dő belföldi személyvonatokat a vonatindító állomásokról csak az óraigazítás után, leg­korábban hajnali háromkor in­dítják el. Az átállás Csongrád megyei vonatókat nem érint. kalmazott átállással egy na­gyobb város egész évi fo­gyasztásának megfelelő ener­giát lehet spórolni. Léteznek azonban olyan kutatások, amelyek kétségbe vonják ezeket az adatokat, mondván, az este megspórolt energiát a reggeli fogyasztás kiegyenlíti, vagyis az egész­nek nem sok értelme van. Ha közvetlen gazdasági hatásai nem is bizonyíthatók, közve­tett azért akad: ha hosszabbak a nappalok, könnyebben kap­csolódunk ki, ezért a nyári időszámítás kedvező hatással van a turizmusra.

Next

/
Thumbnails
Contents