Délmagyarország, 2010. március (100. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-23 / 68. szám

2010. MÁRCIUS 24., SZERDA 23 - Amíg Szegeden laktam, szinte nem is ismertem a szomszédaimat. Itt mindenki köszön mindenkinek. Nagyon jó a közösség, amiben csak tudunk, segítünk egymásnak jellemezte lakóhelyét Kolcsár Csaba, aki 14 éve él a Sándorfalva melletti Kővágó-dűlőn. Hozzá hasonlóan sokan döntöttek úgy, hogy szegedi panellakásukat víkendházra cserélik, mások Sándorfalváról költöztek ide. Jelenleg 247-en laknak egész évben a „zárt kertek"-nek minősített területen. Van, akit a természet közelsége késztetett a költözésre, sokan azonban Mihály Attila kilenc éve lakik a 45 négyzetméteres takaros házikójában Kővágó-dűlőn - most szándékozik nagyobb méretűbe költözni, FOTÓ: SCHMIDT ANDREA ugyanis akár 20-25 ezer forintból is ki lehet jönni havonta. Nyáron pedig még kevesebb a „rezsi". Díszburkolatos sétány. - Milyen fejlesztéseket terveznek a területen? - kérdeztük Kakas Bélától. Sándorfalva polgármestere elmondta: a bányatóhoz vezető dűlő aszfaltozására adtak be pályázatot, amely elbírálás alatt áll. Hamarosan pedig elkezdik építeni az erdőn keresztül azt az 1,1 kilométer hosszú, díszburkolatos sétányt, amely a városból vezet majd ki a kiskertekhez. Igazi nagy változást azonban a szabadidőpark kialakítása jelentene. Akkor a környéken lakók helyben is dolgozhatnának az új turisztikai szolgáltatásnak köszönhetően. E terv megvalósítása azonban még várat magára. kedvezőtlen anyagi helyzetük miatt bútoroztak a dűlőre, ott A rendkívül keskeny és hosszú, úgynevezett nadrágszíjtelkek nincsenek közművesítve, egyelőre az áramot vezették ki. Az ottaniak fával fűtenek, fúrt kútból nyerik a vizet a mosáshoz és a fürdéshez, az ivóvizet pedig vagy palackozva veszik, vagy a bányató sarkán álló kútról hozzák. Mindössze az áram, a tűzifa és a kommunális adó kifizetéséből áll a rezsi. - Amikor 12 évvel ezelőtt kiköltöztünk ide Sándorfalváról, még csak heten-nyolcan laktunk az utcában. Mára majdnem minden házban állandó lakók élnek - mondta el lapunknak Gonda Istvánná. A környéken több házra is kitették az eladó táblát. Mihály Attila például kilenc évig „Fúrt kútból nyerik a vizet a mosáshoz és a fürdéshez, az ivóvizet pedig vagy palackozva veszik, vagy a bányató sarkán álló kútról hozzák." élt a 45 négyzetméteres takaros, kétszintes kis házikójában, amit most közel 7 millió forintért árul. Szeretett itt lakni, de most már telik egy nagyobb házra is - Sándorfalván, a városban. Szegeden életforma a korzózás 1900-as évek eleje, hetvenes évek és napjaink - csak az évjáratok, az emberek és az utcaképek változnak a Széchenyi téren és a Kárász utcán, a szegediek korzózási kedve nem. FOTÓK: DM/DV, KARNOK CSABA Minden városnak megvan a maga korzója, ahol sikk rendszeresen megjelenni, és ráérősen sétálgatni. Szegeden a Kárász utca a korzó - immáron két évszázada. SZEGED FEKETE KLÁRA Szeged korzója a Kárász utca: mindössze 278 méter hosszú, helyenként 14, másutt 15 méter széles. Ezen a rövid, dizájnosan kikövezett sétálóutcán hömpölyög a nép kora reggeltől késő estig. A Kárász utcán különböző tengelyek vezetnek át, ahogy azt az építészek mondják, amelyek a Széchenyi, az Aradi vértanúk tere és a Dóm tér felé vezetik el a népet. De ezeken a helyeken messze nem olyan sikk sétálni, mint a korzón. Tegnap, a hirtelen jött tavaszban is azt vettük észre, hogy az emberek „másképp" mennek a Kárászon, mint a többi, szintén gyönyörű belvárosi utcán. Itt korzózás közben szemlátomást lelassulnak ff Korzózás közben szemlátomást lelassulnak a mozdulatok, mindenki jobbra-balra néz, az emberek azt figyelik, látnak-e ismerőst. a mozdulatok, mindenki jobbra-balra néz, az emberek azt figyelik, látnak-e ismerőst, kinek köszönhetnek, és ki köszön nekik. - A korzózás életforma mondja Szilvia, az egyik kávéház pincérnője. - Ismerek híres szegedi művészeket, egyetemi oktatókat, akik mindennap végigmennek a Kárász utcán. Mértük az időt: a Kárász utcán sétálva 8 perc alatt lehet az egyik végéről a másikra eljutni. Ez idő alatt megfigyelhettünk az oroszlános kútnál ülő, fagyizó lányokat, láttunk a Kossuth-szobornál a március 15-i koszorúkkal fényképezkedő turistákat, és fogadtuk a köszönését Domonkos Andrásnak, a Lombard Lízing Zrt. vezérigazgatójának, aki fagyit vett a sarki cukrászdában. Majd találkoztunk Székhelyi József exszínidirektorral, akivel beszédbe is elegyedtünk: megkérdeztük, szokott-e korzózni. Azt válaszolta, állandó sétálóhelye a Kárász utca. Ha nem is mindennap, de sűrűn megfordul itt. A korzózás már az 1800-as évek elején divatba jött a Tisza-parti városban, az évszázadok alatt a szegediek életformájává vált. Az egyik padon ülő lánykoszorú tagjai - Anita, Adrién, Zsuzsa, Cintia, Evelin azt árulták el magukról, hogy a Kossuth Zsuzsába járnak, és messziről, az Északi városrészből jönnek be mindennap a korzóra. Kihagyhatatlan program: órákat korzóznak, még télen is, a hidegben. Beszéltünk egy szendvicsemberrel, Faragó Dáviddal, aki pénzért korzózik reklámtáblákkal a mellén és a hátán. 10 perc alatt tesz meg egy kört, naponta 36-szor megy végig a Kárászon, a munkaideje ugyanis 11-től 17 óráig tart. Negyedéves fizikushallgató, diákmunkában szendvicsember. Sokan innen, a korzóról ismerik, a buszon is leszólítják: szeret itt sétálni? - A hőmérséklet növekedéGrasszálhatnak Budapesten a Váci utca és a Duna korzó a „korzó", Pécs sétálóutcája a Király - a múlt rendszerbeli Kossuth Lajos utca. A debreceniek a hosszú Piac, a miskolciak a Széchenyi, a győriek a Baross úton grasszálhatnak. Vásárhely korzója az Andrássy út, Makóé a Széchenyi tér, Csongrádé a Fő utca. Szentesen a sétálóutcát Nagy Ferencről nevezték el. sével hatványozottan fokozódik a séta élvezeti értéke - válaszolta, utalva arra, hogy a lányok egyre több ruhát dobnak le magukról. SPOROLNAK A LAKOK A KIKÖLTÖZÉSSEL A SANDORFALVA MELLETTI K0VAG0-DUL0 TELKEIN 20-25 ezer forintból ki lehet jönni Indul a nemzetközi zongoraverseny SZEGED. Negyedszer rendezi meg a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kara a Nemzetközi Bartók Béla Zongoraversenyt. A mától vasárnapig tartó viadal célja, hogy a zongora szakos hallgatók és ifjú művészek Bartók Béla szülővárosa, Nagyszentmiklós közelében, Szegeden bemutatkozhassanak; a tehetséggondozáson túl pódiumlehetőséghez is kívánják juttatni az arra legméltóbb muzsikusokat. A verseny fővédnöke Hiller István oktatási és kulturális miniszter, a zsűri elnöke Csiky Boldizsár Erkel-díjas zeneszerző, a Marosvásárhelyi Egyetem Művészeti Fakultásának tanára. Olaszországtól Japánig 8 ország TI fiatal pianistája küzd a Onczay Csaba Japánban SZEGED, JAPÁN. A Szegedről indult Onczay Csaba Kossuth-díjas csellóművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professzora március 23-ától április 1-jéig Japánban vendégszerepel Vigh Andrea Liszt-díjas hárfaművésszel, a Zeneakadémia tanszékvezető tanárával. Onczay 16 éve visszatérő vendége Japán koncerttermeinek, mesterkurzusokat is tart a szigetországban. Hét nap alatt öt koncertet adnak. „A műsor különlegessége a cselló és a hárfa páratlan hangzása" - fogalmaz Onczay Csaba. fődíjért, a másfél millió forintot érő Kawai K-2 ATX pianínóért, amit a Budapest Zongoraszalon ajánlott fel a győztesnek. A verseny ma délelőtt 11 órakor Kerek Ferenc DLA zongoraművésznek, az SZTE ZFK dékánjának, a zsűri tagjának köszöntőjével indul; a megnyitón közreműködik Báli Dávid zongoraművész, a 2004-es, első szegedi nemzetközi zongoraverseny győztese. Ma 14 órakor kezdődnek az elődöntők a zeneművészeti kar Fricsay Ferenc Hangversenytermében, ahol minden fordulóra várják a közönséget is. További információk és a verseny részletes programja az interneten: www.music.u-szeged.hu. Boross Csilla díja SZEGED, PRÁGA. Brnói Pillangókisasszony-alakításáért cseh színházi díjat kapott Boross Csilla. A múlt évadban Tosca szerepében Szegeden is többször nagy sikerrel vendégszerepelt magyar szoprán a Cena Thalie művészeti elismerést kapta meg opera kategóriában. Egy cseh szakmai testület egy éven át figyeli a különböző előadó-művészeti ágakban a teljesítményeket, majd ennek alapján jelölik a díjra az arra érdemeseket. Boross Csilla jelenleg Mozart Idomeneo című operájának női főszerepét próbálja Prágában; a brnói Janácek Operának már két éve társulati tagja. Van, aki a természet közelsége miatt cserélte le szegedi panellakását víkendházra, másokat az alacsony rezsiköltség csalt a Sándorfalva melletti Kővágó-dűlőre. Jelenleg 247-en laknak a „zárt kertek"-nek minősített részen, ahol akár 20-25 ezer forintból is kijönnek egy hónapban. SÁNDORFALVA BOBKÓ ANNA Széchényi-téri „Cor«v