Délmagyarország, 2010. március (100. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-22 / 67. szám

2010. MÁRCIUS 22., HÉTFŐ 9 BÚCSÚ AZ ALKALMI MUNKAVÁLLALÓI KÉK KÖNYVTŐL Vége a trükközésnek is p — Minden közmű adva van, mégsem épül az Öthatom lakópark. A SZERZŐ FELVÉTELE 2 év alatt felére esett a lakásépítések száma Jót tett a piacnak a válság. A szakemberek egyöntetűen állítják, a válság jót tett a piacnak, bár kicsit átestek a ló túloldalára. Kiszóródtak a veszélyes vizeken evező ügynökök és finanszírozók, illetve az ügyes­kedő építtetők is. Számításaik szerint 1-2 éven belül már ingatlanhi­áiíyról fogunk beszélni, és akkor újabb építkezési roham indulhat. Kivonják április 1-jétől a forga­lomból az alkalmi munkavállalói könyvet. A kék könyv helyett az egyszerűsített munkát és annak elektronikus bejelentését veze­tik be. A megyében közkedvelt az egyszerűsített foglalkoztatás, de sokan trükköztek vele. CSONGRÁD MEGYE FEKETE KLÁRA Megszűnik az alkalmi munka­vállalói, úgynevezett kék könyv április l-jétől. A régie­ket július 31-éig kell leadni, az egyszerűsített munkavállalást pedig elektronikus úton kell bejelenteni. A munkáltató ezt a központi elektronikus szol­gáltató rendszeren keresztül telefonon és interneten is megteheti. A változtatás célja egyebek mellett az volt, hogy az új rendszer tehermentesít­se a munkaügyi központokat és a munkavállalókat is, mivel nem kell kiváltani a munka­vállalói könyvet. A jövőben tehát egyszerűsí­tett adminisztrációval lehet foglalkoztatni munkavállalókat valódi alkalmi munkára, a me­zőgazdasági és idegenforgalmi idény-, valamint a magánsze­mély háztartásában végzett munkára. Ez létkérdés a vállal­kozóknak, hiszen szezonmun­kánál, a 2-3 hónapos csúcsok idejére kell jelentősen bővíteni­ük a létszámot. Gyuris László, a szegedi A Cappella cukrászda tulajdonosa korábbi cikkünk­ben úgy nyilatkozott: azért bo­nyolult a főállású munkavi­szony létesítése, mert nem is a dolgozók bejelentése, hanem a kijelentésük jár temérdek prob­lémával. Sok alkalmazott egyik napról a másikra „felszívódik", nem írják alá még a munkaszer­ződés felbontását sem. Az egyszerűsített foglalkoz­tatás keretében alkalmazott munkavállaló után a munkál­tató a nettó bér 30 százalékos közterhét fizeti meg. Ha az egyszerűsített munka nem ha­ladja meg az 5 napot - nö­vénytermesztési idénymunká­nál a 31 napot a munkaadó­nak nem kell szerződést köt­nie az eseti munkát végzővel, elegendő jelenléti ívet vezetni. Hány napot lehet egyszerű­sített foglalkoztatással dol­gozni? A szabályok a követke­zők: legfeljebb 5 egymást kö­vető naptári napig; egy hóna­pon belül legfeljebb 15 napig; egy naptári éven belül legfel­jebb 90 napig. A munkaválla­ló több munkáltatónál egy naptári évben összesen 120 napot tölthet az alkalmi fog­lalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban. A mostani szabályok sze­rint megvásárolt és ez év vé­géig fel nem használt közte­herjegyeket a jövő év végéig a posta visszaváltja. A pénzügyi válság 2009-ben küldte padlóra az építőipart. Szegeden 2007-ben 1288, 2008-ban 1075,2009-ben már csak 653 lakásépítési enge­délyt adtak ki az önkormányzat építési irodáján. Szakemberek szerint a hitelezés visszaszoru­lása is hatalmas probléma. SZEGED SEGESVÁRI CSABA Szegeden már nyoma sincs annak az építési boomnak, amit 2004-től figyelhettünk meg. Rengeteg üres telek várja a jobb időket, csak egy-két tő­keerős vállalkozó építkezik. Míg 2004-ben 1648 lakásépíté­si kérelmet hagytak jóvá az építési irodán, addig 2009-ben már csak 653-at. Ha a 2007-2009 közötti időszakot vizsgáljuk, a csökkenés 49 százalékos. A pénzügyi válság a hitelezés visszaszorulását eredményezte, 2008-ban még működött a hitelkihelyezés, 2009-ben ötven százalékkal csökkent a lakáshitelek szá­ma. A drasztikus esést a szak­emberek a nemzetközi pénzpi­acokra jellemző óvatossággal és a félelemmel magyarázták. - Az építési engedélyek 5 évig érvényesek, de az építte­tők igyekeznek legfeljebb 2-3 év alatt befejezni a beruházást - nyilatkozta lapunknak Ko­vács Béla, a szegedi önkor­mányzat építési irodájának vezetője. Kifejtette: a csökke­nő gazdasági aktivitásra vo­natkozó adatok csak késéssel jelennek meg a statisztikák­ban, ami a 2-3 éves építési ciklusoknak is köszönhető. - Azok az építtetők jártak jól, akik tőkeerősek, akkor is be tudták fejezni a lakásokat, ha azok még nincsenek eladva. Az építési iroda vezetője hozzátette: a Tisza Palota „to építési engedélyek 5 évig érvényesek, de az építtetők igyekeznek legfeljebb 2-3 év alatt befejezni a beruházást." Kovács Béla 2007-ben kapott építési enge­délyt 265 lakásra, ez is jelen­tősen javította a 2007-es ada­tokat. A válság ellenére néhány építtető nem adta fel a harcot, igaz, mint megtudtuk, tervrajz­ról már nem lehet lakást eladni. - A vásárlókedv nem csökkent, bármilyen meglepő is, ellenben a hitelfelvételi lehetőségek be­szűkültek - mondta Lengyel Gábor, a Készfészek Kft. ügyve­zetője. - Eddig a szocpol jelen­tette legtöbb esetben az önerőt, miután ez megszűnt, sokan kezdőrészlet nélkül maradtak. Az ingatlanpiacot a bizalmat­lanság is sújtja - nem egy épít­kezés bedőlt Szegeden, és aki egyszer elvesztette összegyűj­tött pénzét, többször nem fog tervrajzról lakást vásárolni ­vázolta a helyzetet Lengyel Gá­bor. A szegedi vállalkozó el­árulta, nem álltak le teljesen az építkezésekkel, de a házak fel­húzásához tőke kell, amit egyre nehezebb beszerezni. A bankok nem adnak hitelt építőipari cé­geknek. - A választások után, őszre várunk fellendülést. Ta­lán addigra megnyugszanak a kedélyek, és bátrabban fognak vásárolni az emberek - nyilat­kozott Lengyel. Még hozzátette: megjelentek a készpénzes ve­vők, ám számuk elenyésző. Az egész egy kicsit a róka fogta csuka, csuka fogta róka esetéhez hasonlít - a bank nem ad hitelt, nincs vásárló, ezért nem épülnek lakások, és nem épülnek lakások, mert az épít­tetők sem kapnak hitelt. A kulcs a banki hitelezés újrain­dulása lehet. A Lombard ingat­lanfinanszírozás üzletágveze­tője, Nagymihály László is je­lentős visszaesésről számolt be. - Országosan 45 százalék­kal csökkent a kihelyezett jel­záloghitelek összege 2009-ben. Ez a pénzügyi válság egyik kö­vetkezménye, ami csak lassan gyűrűzött be a lakossági szek­torba - mondta Nagymihály László. - Magyarország szeren­csés helyzetben van, nem be­szélhetünk túlfinanszírozott ingatlanokról és ingatlanlufi­ról. A hazai gyakorlat eddig is megkövetelt 25-30 százalékos önrészt - így az ingatlan érté­kénél nagyobb hitelt nem tud­tak felvenni az ügyfelek. A lombardosok idén stagná­lást várnak, fellendüléssel csak jövőre számolnak. - Az új laká­sok mellett lassan megjelennek a hitelcsapdába került ügyfe­lek elárverezett ingatlanjai is, tovább rontva a mostani túlkí­nálati piacot - mondta a Lom­bard szakembere. Az abszolút túlkínálat csak a panelokat és a rosszabb helyen lévő házakat sújtja, de ezeknek a lakások­nak az ára is csak minimálisan, 2-5 százalékkal csökkent. Turpisságok. Mivel tudtak trükközni a foglalkoztatók eddig? A Dél-Al­földi Munkaügyi Felügyelőség igazgatója, Balázs Mihály úgy nyilatko­zott, sok munkáltató azt csinálta, hogy a kék könyv megfelelő rubriká­jába odaírta az egynapi bért, beragasztotta mellé az összeghez tartozó közteherjegyet, de a sor elejére nem írta oda a dátumot. Ha nem ka­pott ellenőrzést, az egy sorral napokig ellavírozhatott. Most majd elektronikusan kell mindent bejelenteni a kezdőnaptól. Tavaly az egész magyar sajtó arról cikkezett, hogy az M6-os építkezésén hőre fakuló tintával írták be a kiskönyvekbe a dátumot. A munkások reggel felme­legítették a lapot a könyvükben, és amikor eltűnt a dátum, beírták a helyére az újat. Egy férfi például 90 napot dolgozott úgy, hogy 3 napot regisztráltak neki hivatalosan. Egyszerűsödik az adminisztráció: nem kell többet pecsételni az alkal­mi munkavállalói kiskönyvbe sem. ARCHÍV FOTÓ: SCHMIDT ANDREA CSONGRÁD MEGYE: 151 EZER FORINT FIXSZEL VICCELÜNK Álláskeresők: kevesebbel is beérik 2008 végéig folyamatosan egyre több pénzt kértek az állásinter­júkon a munkát keresők, 2009-ben azonban megfordult a trend: az átlagos 182 ezer forintos elvárt kereset helyett ma már 166 ezer 700 forinttal is megelégednének. Csongrád megyében ennél is kevesebbel érnék be az emberek - átlagosan. CSONGRÁD MEGYE MUNKATÁRSUNKTÓL A workania.hu internetes ál­lásportál legújabb kutatása alapján 2007 első negyedévé­től 2008 végéig folyamatosan nőtt az elvárt bérek átlaga, 154 ezer forintról 182 ezerre. Azóta azonban csökkenés ta­pasztalható: az elvárt bérek átlaga 2010 első negyed­évében 166 ezer 700 forintra esett vissza. A földrajzi régiókat vizs­gálva is találunk néhány ér­dekes eredményt. 2009-ben leginkább Baranya megyé­ben csökkentek az igények az előző évhez képest: itt 11 százalékkal, 169 ezer forint­ról 151 ezer forintra esett vissza az álláskeresők által elvárt átlagbér. Akárcsak Csongrád megyében: ma 151 ezer 400 forintot kérnek az állásban reménykedők, igaz, a visszaesés mértéke csak 1 százalék. Ez azt jelenti, hogy korábban még a szintén ff Csongrád megyében ma 151 ezer 400 forintot kérnek az állásban reménykedők. munkanélküliséggel sújtott Baranyához képest is alacso­nyabbak voltak a munkát ke­resők elvárásai. A legmagasabb átlagbért természetesen Pest megyében kérték korábban: 2009-ben a főváros kör­nyékén 7 szá­zalékos volt a csökkenés 2008-hoz ké­pest, 200 ezer­ről 185 ezer forintra, hasonló­an Budapesthez, ahol 199 ezer forintról 185 ezerre estek az igények. Workanla.hu A szlovákiai Workania interne­tes állásbörze (www.worka­nia.hu) a lapjainkat is kiadó Lapcom Kft. tulajdonában van. A site 2006-ban jelent meg a munkaközvetítők hazai mező­nyében, s havi 270 ezres láto­gatottságával mára a magyar piac egyik meghatározó sze­replőjévé vált: 2007 januárja óta a hirdetések száma csak­nem 400 százalékkal nőtt. A társaság szlovák testvéroldala - a www.profesia.sk - hazájá­ban szintén piacvezető. A Workania kéthetente ad közre kutatási adatokat.

Next

/
Thumbnails
Contents