Délmagyarország, 2010. március (100. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-22 / 67. szám

2010. MÁRCIUS 22., SZERDA AKTUALIS A DEL-ALFOLD 5 LEGNAGYOBB PROJEKTJEBOL 3 CSONGRÁD MEGYEHEZ KAPCSOLODIK 6 év alatt 55 milliárd forint I EGY FŐRE JUTÓ TÁMOGATÁS WSSSSmmBBKKmm. Lakosok száma (fő) Egy főre jutó ősszeg (Ft) Csongrádi 26000 581192 Hódmezővásárhelyi 60000 246383 Kisteleki 20 000 561450 Makói 53 000 357773 Mórahsrimi 16700 704 431 Szegedi 203000 1200931 Srentesi 45300 192052 Forrást NFti OM-GWIKA » A Nemzeti Fejlesztési Tervben és az Új Magyarország Fejlesztési Tervben megítélt, egészében még ki nem fizetett összeg. megyeszékhely elektromos közösségi közlekedésének fejlesztésére elnyert 25 milli­árdos tétel az összesített rangsor 2. helyezettje, a 3. pe­dig a békéscsabai szennyvíz­és csatornaprojekt, 15 milli­árddal. Hasonló célra Makó és térsége (Kiszombor, Ma­roslele, Földeák, Apátfalva, Magyarcsanád) is nyert, még­pedig 11,515 milliárdot - ez a régió 5. legnagyobb uniós tá­mogatású beruházása. A me­gyei rangsorban a 3. helyet foglalja el, és a Szegedi Tudo­mányegyetem két projektje követi: az egészségpólusok infrastruktúra-fejlesztésére kiírt pályázaton megítélt 11 milliárd, illetve a mérnök­képzésre, tudássétányra, mű­szaki-természettudományos „Az uniós pénzre operatív programokon keresztül lehet pályázni a különféle fejlesztési elképzelések pályázati kiírásokhoz igazításával." fejlesztésre nyert 6,424 milli­árd forint. Mint megírtuk, Makó für­dőfejlesztésre 1,6 milliárdot, városrehabilitációra 900 mil­liót nyert. Szentesen is megje­lent utóbbi két cél, a település például egymilliárdból szé­pült meg, de fontos az ipari park fejlesztése is. A kistér­ségben figyelemre méltó De­rekegyház 484 milliós pályá­zata a község szennyvízkeze­lésének fejlesztésére, s hason­ló összegből fejlesztik a Dr. Bugyi István Kórház sürgőssé­gi betegellátását is. Vásárhely a 47-es út szélesítése mellett a Petőfi Sándor Művelődési Központra költhetett legtöb­bet, 1,2 milliárdot, a fürdőre pedig 888 milliót. A Csongrá­di kistérségben a várost elke­rülő út a legnagyobb projekt (az NFÜ 3,6 milliárdról ír). Dé­lebbre Kistelek 665 milliós vá­rosrehabilitációja a kistérség csúcstartója, de közel ennyit tartalmaz az Ópusztaszert és Pusztaszert összekötő út pá­lyázata is. Mórahalom például a Colosseum Szállodával és a kistérségi járóbeteg-szakellá­tó központtal került fel a kis­térségi topberuházások listá­jára. Ebben a mikrorégióban jut a szegedi (1 millió 200 ezer) után a legtöbb megítélt (de jórészt még ki nem fize­tett) pályázati összeg egy főre: 704 ezer 431 forint. A megyei dobogóra még a Csongrádi kistérség fér fel ebben az ösz­szehasonlításban (581 ezer 192), leghátul pedig a vásár­helyit (246 ezer 383) és a szen­tesit (192 ezer) találjuk. CSONGRÁD MEGYE FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL 2362 pályázatot nyert uniós csatlakozásunk óta a megye 60 települése, 7 kistérsége, számos vállalkozása és a Sze­gedi Tudományegyetem (a dél-alföldi régió összesen 6073-at). Az NFÜ nyilvántartá­sa szerint összesen 552 milli­árd 506 millió forint támoga­tást ítéltek meg régiónknak ­ebből 128 milliárd 830 milliót már ki is fizettek a pályázók­nak. Ennek majdnem fele, 55 milliárd 150 millió jutott Csongrád megyének - ebből az összegből kalkuláltuk a cikk elején szereplő, egy főre lebontott adatot. Az uniós pénzre operatív programokon keresztül lehet pályázni - a különféle fejlesz­tési elképzelések pályázati ki­írásokhoz igazításával. Va­gyis: a települések arra pá­lyáznak, amire lehetőségük van. Iparipark-bővítés, fürdő­beruházás, városközpont-re­habilitáció, infrastruktúra-fej­lesztés - ezekre a célokra kap­ták a legtöbbet. A Dél-Alföld 5 legnagyobb projektjéből 3 megyénkhez kapcsolódik: az első az M43-as építése, amelyre a Nemzeti Infrastruktúra Fej­lesztő Zrt. pályázott, de az NFÜ Szegedhez kapcsolja. A •MNMMMMMMMMMMMNHMHMMMHHMHMMMM KIVONULNI KÉSZÜL A SOLE-MIZO MAKÓRÓL - VEVŐK A LÁTHATÁRON 54 ember kerülhet utcára a tejüzemből együtt mintegy ezer ember dolgozik. Makón jórészt bal­káni és arab országokba irá­nyuló exportra készítenek krémfehérsajtot, amely a gö­rög feta sajt tehéntejből ké­szült magyar változata, ezt is sólében érlelik. Itt most 54-en dolgoznak. Az elmúlt időszakban az üzem nem tu­dott megfelelni a tulajdonos elvárásainak. Információink szerint a makói dolgozók és a szak­szervezet már egy évvel ez­előtt tisztába jött azzal, hogy bizonytalanná vált a jövő. A városi sakkszakosztály is tudja már, hogy nem számít­hat többé a tejüzem szponzo­ri segítségére. A bezárásról szóló hivatalos döntés - tu­domásunk szerint - azért nem született még meg, mert közben akadt két vásárló az üzemre, és a vezetés is kere­sett esetleges vevőt, part­nert, és velük tárgyal. Meg­történhet, hogy ha sikerül üzletet kötni, az új tulajdo­nos folytatja a termelést, és foglalkoztatja a dolgozókat is - ezt azonban nem lehet készpénznek venni. Ha nem oldódik meg a helyzet, akkor a dolgozók „eltolhatják" a kerékpárjukat, FOTÓ: SZABÓ IMRE Várhatóan bezárja makói tej­üzemét, és elküldi 54 ottani dolgozóját a Sole-Mizo Zrt. A dolgozók egy éve tudják, hogy a jövő bizonytalan. Időközben viszont akadt néhány érdeklő­dő a gyárra, ezért nincs még hivatalos döntés. MAKÓ BAKOS ANDRÁS Városszerte beszélik, hogy a Sole-Mizo Zrt. már be is zárta a makói tejüzemét, és elbo­csátotta ottani dolgozóit. Ez azonban még nem történt meg, az emberek ma is dol­goznak. A regionális munka­ügyi központ arról tájékozta­tott, idén eddig egyetlen élel­miszeripari cég sem közölte velük, hogy csoportos elbo­csátást tervezne Csongrád me­gyében. Pedig a leépítés előtt 30 nappal be kell jelenteni, ha a foglalkoztatott létszámnak legalább 10 százalékát elbo­csátják. Hivatalos döntés egyelőre nincs - erről tájékoztatott a Sole-Mizo Zrt. vezérigazgató­ja, Gerbrant Redmer de Boer személyesen a szegedi köz­pontban. A Sole-Mizo Zrt. magyar tu­lajdonú cég: a Bonafarm Cso­porthoz tartozik, ahová töb­bek között a Pick, a Délhús, a Bábolna Takarmány és a Rin­ga. Ez Csányi Sándor érdekelt­sége. Az üzletember 2004-ben vette meg az Űj-MiZo Rt.-t, és 2006-ban a Sole Rt.-t. A két vállalat egyesítésével a ma­gyar tejipar legnagyobb cége született meg, amely nem volt nyereséges, de a tulajdonos jó ideig finanszírozta a vesztesé­get, hogy időt adjon az átszer­vezésre. A Sole-Mizo Zrt.-nek négy tejüzeme van: a szegedi Kö­zép-Európa talán legna­gyobb ilyen gyára. Ebben, valamint a bácsbokodi, a csornai és a makói üzemben Állóháború A tejipari cégek veszteségé­nek oka a szakma szerint a kereskedelem és a feldolgo­zók közötti érdekellentét. A multinacionális láncok a ha­szon nélkül továbbadott im­port tejtermékekkel lent tart­ják az árakat. Közben a hazai tejre nagy árrést szabnak meg, mert tudják, hogy a ma­gyar terméket választó tuda­tos vásárlók megfizetik az im­porton keletkező veszteséget. Dől a pénz FEKETE KLÁRA fekete@delmagyar.hu A mögöttünk álló szinte nyárias hétvégén fél Szeged a belvárosban nyüzsgött: felébredtek az emberek a téli álmukból, és élvezték azt, amit egy már korábban újjá­született belváros a lakóinak nyújthat. A rendezett kör­nyezetet, a teraszokat, a parkok virágzó árvácskáit. So­kan elmentek a Reök-palota előtti térre is, hogy körbe­járják az építkezést. A saját fülemmel hallottam, amint egy ember a másiktól azt kérdezte: te még emlékszel rá, hol is állt a lovas szobor? Mert nekem már fogalmam sincs... így múlik el a világ dicsősége, így felejtődik el, mi­csoda ribillió, meg nem értés kísérte ezt az uniós beru­házást is. Holott pusz­39 Miért nem munkahelyeket hozunk létre ebből a kazal pénzből, miért nem üzemeket? tán arról volt szó, ha már teret építünk, ak­kor az építészet, tér­rendezés szabályai szerint a szobor nem maradhat a régi he­lyen. Az uniós forrásból megszépülő Reök-palota előtti tér arra jó példa, hogy semminek sem lehet maradéktala­nul örülni. Hiába dől a pénz, mindig lesznek, akiknek nem tetszik az a cél, amire elköltik a milliárdokat. Sok-sok milliárd forintról van szó, lapunk kiszámolta: 6 év alatt 55 milliárd forint érkezett a megyébe. Miközben minden uniós beruházást - ez alól talán egyedül az M43-as autópálya a kivétel - kétkedés, meg nem értés, kisebb-nagyobb botrány kísért. Miért nem munkahelyeket hozunk létre ebből a ka­zal pénzből, miért nem üzemek épülnek, amelyek a csa­ládok megélhetését biztosíthatnák? A legtöbb kritikát ilyen megközelítésből kapták a térrendező, belváros- és fürdőépítő, ipari parkokat körbekerítő önkormányza­tok. Meg arról az oldalról, amelyik azt fújta: miért villa­mosra költünk, miért betonozunk be a szegedi sugár­utakba tíz milliárd forintokat, amikor ezer más helye lenne a pénznek. A válasz mindig az volt, és ma is az: mert erre ad pénzt az Unió. Élhető környezetre, infra­struktúrára, turizmusra. A munkahelyek létrehozását pedig ránk, magyarokra bízza. A megyébe pumpált 55 milliárd forintból megvaló­sult legnagyobb beruházások lassan elérhető közelség­be kerülnek: ezen a héten átadják a szegedi élményfür­dőt, egy hét múlva pedig egy kis darabot az M43-asból. Több településen az utolsó, szocializmusból itt maradt jellegzetes padot - betontartón egykoron piros deszka­lapok - is elbontják. És megérhetjük, hogy még a szege­di villamos is elindul az új pályáján. 20 milliós fogás RÖSZKE. Több mint 20 millió fo­rint értékű jó minőségű mari­huánát találtak a röszkei vám­hivatal munkatársai szombat délután egy montenegrói rend­számú autó ellenőrzése során ­közölte a Vám- és Pénzügyőr­ség Országos Parancsnoksága. A pénzügyőröknek több körül­mény is felkeltette a figyelmét, ezért tételes vámvizsgálat mel­lett döntöttek. A gépkocsi kö­zépső kipufogódobjából és a hátsó átalakított lökhárító mö­götti üregből összesen 10 kilo­gramm jó minőségű marihuá­na került elő. A vámhatóság a 20 millió forint értéket meghaladó kábí­tószer-szállítmányt és a gépjár­művet lefoglalta, az autó veze­tőjét, egy montenegrói férfit őrizetbe vette, ellene vissza­élés kábítószerrel bűncselek­mény megalapozott gyanúja miatt eljárást indított. Minden fillért fognak Működési költségük 10 száza­lékát kell megtakarítaniuk idén a vásárhelyi kulturális és okta­tási intézményeknek, amelyek leginkább a dologi kiadásokon spórolnak. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY KOROM ANDRÁS Takarékoskodnak a vásárhe­lyi kulturális és oktatási in­tézmények. Idén a tavalyi­hoz képest 10 százalékkal csökkentik kiadásaikat. A Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ a ta­valyinál körülbelül 60 millió forinttal kevesebből, 213 mil­lió forintból gazdálkodhat. Gulyás Csaba gazdasági igazgatóhelyettes elmondta: a 2007-es intézmény-össze­vonásokból származó megta­karításoknak most láthatók leginkább a gazdasági ered­ményei. - Elsősorban a dologi ki­adásokon tudunk takarékos­kodni - mondta Gulyás Csaba. - Megfelelő munkaszerve­zéssel próbálunk takarékos­kodni. így például azon va­gyunk, hogy elkerüljük a túl­órákat, ezzel is csökkentve ki­adásainkat. A dologi költsége­ket is visszafogjuk, ami azt je­lenti, hogy a fűtési rendszer a hétvégén alapjáraton műkö­dik, de takarékoskodunk az árammal is - mondta lapunk­nak Tóthné Kecskeméti Kata­lin, az idén 126 millió forint­ból gazdálkodó Varga Tamás Általános Iskola igazgatója. Hozzátette: minden pályázati lehetőséget megragadnak, így évek óta ezek segítségével fi­nanszírozzák a pedagógus-to­vábbképzéseket is.

Next

/
Thumbnails
Contents