Délmagyarország, 2010. március (100. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-20 / 66. szám

A DÉLMAGYARORSZÁG/DÉLVILÁG MELLÉKLETE » NAPRÓL NAPRA MINDIG MAS Hol vannak a sztárok a kampányban? Miért nem hívnak a hazai pártok külföldi sztárokat választási kampányuk támogatására és milyen hozadéka van a hazai celebek szerepvállalásának? - erről kérdeztük László Róbertet, a Political Capital választási szakértőjét. Hétfő Kalendárium, A hét témája, Lakberendezés Kedd Gyógy-ír Szerda Légy-ott Csütörtök Bizalmasan Péntek Délmadár ^^m Szieszta veo POLITIKA HANCZ GÁBOR - Időről időre előfordul, hogy kül­földi sztárok kampányolnak poli­tikusok mellett. Az ilyen esemé­nyeknek van voksokban mérhető hozadéka? - Jobban megragadja a vá­lasztók figyelmét, ha nemcsak a jelölt vagy egy szélesebb kör­ben ismert politikus jelenik meg egy rendezvényen, hanem egy úgynevezett sztár is. A kül­földi nagy nevek szerepelteté­se arra biztosan alkalmas, hogy sokan odafigyeljenek a kampányeseményre, de ennél csak akkor jelenthet többet, ha jól illeszkedik az egész kam­pányba. Egy kampány egyes elemei önmagukban nem vált­hatók voksokra. - Magyarországon emlékszik ilyen esetre? - Relatív, hogy kit tekin­tünk sztárnak. Ismert európai politikusok többször is megje­lentek magyar kampányese­ményeken, zenészek, színé­szek nemigen. - Miért? - Közepes vagy kis sztáro­kat nem érdemes idehívni, az igazán nagyok pedig megfi­zethetetlenek a hazai pártok­nak. Hogy egy szélsőséges példát mondjak: mennyire valószínű, hogy a jogvédő és szegényeket támogató tevé­kenységéről is közismert Bo­no eljönne Magyarországra kampányolni, amikor lassan húsz éve nem sikerül elérni, hogy együttese, a U2 Buda­pesten koncertezzen? Most a külföldi sztárok szerepelteté­se egyébként azért lehetne visszás, mert a válság miatt a pártok igyekeznek azt han­goztatni, hogy olcsó kam­pányt folytatnak. - Ahogy említette, nagynevű po­litikusok viszont többször részt vettek valamelyik magyar párt kampányában. Helmut Kohl egy­kori német kancellár a 2002-es országgyűlési és a 2004-es európai parlamenti választások előtt egyaránt Orbán Viktor mel­lett korteskedett Győrött. Gyur­csány Ferencnek 2006-ban Tony Blair brit miniszterelnök segített be. Az ilyen látogatásoknak mi­lyen hozadéka lehet? - Két tényező meghatározó ilyenkor: az azonos pártcsa­ládba tartozás, illetve a ven­dég ismertsége, népszerűsége. A stratégák általában abban bíznak, hogy az utóbbi átsu­gárzik a pártra vagy annak ve­zetőire, valójában azonban egy nagy név megjelenése in­kább csak nagyobb médiafi­gyelmet generálhat, illetve a már meglévő szavazóbázis el­kötelezettségét erősítheti. A kampány hátralévő szakaszá­ban pedig jó hivatkozási alap lehet a politikus sztár támoga­tása. - Ha egy hazai párt tanácsadó­ként azt kérdezné öntől, ki lenne az a külföldi sztár, akit érdemes lenne meghívni, mert jelenléte voksokat hozna, kit javasolna? - Nevet nem akarok monda­ni, mert az függ a párttól, an­nak politikai céljaitól, kampá­nyának stratégiájától, illetve a kampányesemény jellegétől. Például ha egy párt a szolidari­tás jelszavával kampányol és politikáját valóban a leszaka­dók felemelése határozza meg, akkor egy olyan sztár szerepel­tetése hiteles, akiről közis­mert, hogy hasonló célokért küzd. - Miként látja, az elmúlt húsz év­ben hogyan változott a sztárok szerepvállalása a pártok kampá­nyaiban? Kevesebben vagy töb­ben mártóznak meg ebben a me­dencében? - A rendszerváltás után 2002-ben vettek részt a legna­gyobb számban sportolók, énekesek, színészek a pártok kampányaiban. Abban az idő­szakban korábban nem látott éles politikai ellentétek ösztö­nözték az ismertebb művésze­ket és közszereplőket az egyes pártok értékrendje melletti ki­állásra. Akkoriban tűnt fel a Fi­desz támogatójaként Kokó, Ákos, Demjén Ferenc, Eperjes Károly, Egerszegi Krisztina, az MSZP környékén pedig Sas Jó­zsef, a Benkó Dixieland Band és Dévényi Tibor. 2006 ősze, az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése és az utcai megmoz­dulások óta tartó folyamat ha­tására a választókra egyre in­kább a politikai apátia lett jel­lemző és ez valamelyest távol tartja a közéleti szereplőket is a politikai állásfoglalásoktól. Nem véletlen, hogy azóta el­enyésző számban tűntek fel új sztárok a két nagy párt holdud­varában. - Attól félnek, hogy hátrányuk származik belőle? - Igen. A művészeket köny­nyen beskatulyázzák a válasz­tók és a továbbiakban előadói tevékenységüket is pártszim­pátia alapján ítélhetik meg. - Van-e hozadéka egy párt szem­pontjából annak, ha egy hazai is­mert ember nyilvánvalóvá teszi szimpátiáját? - Másképp kedvelünk egy művészt vagy egy sportolót, mint egy politikust; a pártok tehát abban bíznak, hogy pél­dául egy színész iránt érzett ro­konszenv átragadhat az általa támogatott pártra is. A kisebb pártok ismertségük növelésére is használhatják a más terüle­ten már bizonyított embereket. Erre példa mondjuk a Lehet Más a Politika 2009-es európai parlamenti listája, amelyen szerepelt Lovasi András, a Kis­pál és a Borz frontembere vagy a színész Cserhalmi György és Fullajtár Andrea. A másik ol­dalról ez kockázatot is jelent­het: egyáltalán nem biztos, hogy a művész valóban olyan népszerű, mint azt a pártveze­tők hiszik, így a nem megfelelő László Róbert ember kiválasztása akár még távolíthatja is a párttól a vá­lasztót. - A német választási rendszert és kampányokat nagyon jól ismeri. Van-e különbség ebből a szem­pontból az ottani és a magyar gyakorlat között? - Legfeljebb annyi, hogy ott már sokkal inkább hozzászok­tak ehhez s a választók jobban el tudják választani a művé­szek szakmai és politikai sze­repvállalását. PÁLFFY ISTVÁN FIDESZ­KDNP-S JELÖLT A keresz­ténydemok­raták irányá­ba orientáló­dott, de nyil­ván ismert­sége járult hozzá ahhoz, hogy jelölt válhatott be­lőle. Nem biztos, hogy Pálffy István annyira nép­szerű, amennyire a pártja gon­dolja róla. Bono. Nem valószínű, hogy a jogvédő és szegényeket támogató tevékenységéről is közismert Bono eljönne Magyarországra kampányolni, amikor lassan húsz éve nem sikerül elérni, hogy együttese, a U2 Budapesten koncertezzen. m , i f • vy. 'Él r 1998-ban Vladimír Meciar szlovák miniszterelnököt Gérard Dépardieu francia színész is népszerűsítette. Művészlavina Obama mellett Az Egyesült Államokban több évtizedes hagyománya van annak, hogy ismert művészek nyíltan megvallják, melyik elnökjelöltet támogatják. Barack Obamát 2008-as kampá­nyában rockerek és hollywoodi színészek egész lavinája biztosította támogatásáról. László Róbert szerint az USA-ban ez teljesen természetes. Mindenesetre tény, hogy a demokrata párti elnökjelölt ebben a csatában is legyőzte republikánus riválisát. A fekete sztárok (Halle Berry, Jamie Foxx, Morgan Freeman, Danny Glover, Sámuel L. Jackson, Eddie Murphy, Sidney Poitier, Chris Rock, Will Smith, Chris Tucker, Denzel Washington és Forest Whi­taker) egységesen mellette álltak ki. Tom Hanks saját My Space-oldalára elhelyezett házi videóján beszélt részlete­sen arról, hogy szerinte Obama Franklin D. Roosevelthez, Kennedyhez vagy Reaganhez hasonlóan egyesíteni tud ná a nemzetet. Nem titkolta voksát Róbert de Niro, Ben Affleck, Ben Stiller, Leonardo DiCaprio, Matt Dámon, I Brad Pitt, George Clooney, Meryl Streep, Jennifer Anis- ' ton és Scarlett Johansson sem. A zenészek között is Obama volt a népszerűbb, Neil Young még dalt is írt hoz­zá, de Bruce Spingsteentől az R. E. M.-en át 50 Centig tartott a támogatói kör. Sőt, a leendő elnököt olyanok is segítették, akik - lévén, nem amerikai állam­polgárok m nem is szavaz­, w hattak, példá­H ul az ír U2 tag­1 jai. M V Halle Berry és Beyoncé pólón népszerűsítette az elnököt, George Clooney személyes jelenlétévet támogatta.

Next

/
Thumbnails
Contents