Délmagyarország, 2010. március (100. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-20 / 66. szám

9 Gálvölgyi a My Fair Lady-ben Gálvölgyi János a Dóm téren lép fel 2010-ben: Pickering ezredest alakítja a Nóvák Eszter rendezésében színre kerülő My Fair Lady-ben, olyan partnerekkel, mint Tompos Kátya, Bezerédi Zoltán és Széles László. BUDAPEST, SZEGED Amikor megkapta a felkérést, hogy ő játssza Pickeringet a szabadtéri idei első bemutatójában, a My Fair Ladyben, Gálvölgyi János nemcsak a színészi lehetőségnek örült meg, hanem annak is, hogy visszatérhet a városba. - Az első gondolatom az volt: jaj, de jó..., Szeged! lelkesedik az ország egyik közönségkedvence. - Nagyszerű emlékek fűznek a városhoz, egyszerűen odavagyok Szegedért, az emberekért, a Tisza-partért, az éttermekért és a Dóm térért. A Kossuth-díjas színművész 2007-ben a Macskák című musicallel szerepelt a csillagtetős színpadon. Remekül érezte magát a nyári fellépések során: próbák és előadások után kellemes baráti beszélgetésekkel múlatták az időt színésztársaival, nappal feleségével és unokájával, Danival töltötte a szabad perceket, strandoltak, fagylaltoztak. - Amikor először léptem a Dóm téri deszkákra, kicsit megrettentem: az a hatalGálvölgyi János feleségével, Gálvölgyi Judittal. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA mas színpad és a fantasztikus nézőtér nagy kihívás a színész számára. Mégis minden percét szerettem. Idén egy olyan rendezővel dolgozik együtt, akivel még nem volt lehetősége: Nóvák Eszterrel. A My Fair Lady szerepei közül Gálvölgyi alakította már Higgins professzort és Doolittle-t is, igaz, csak a főiskolán, vizsgaelőadásokban. - A színésztársakra is kíváncsi vagyok, hiszen eddig csupán Bezerédi Zoltánnal játszottam együtt. Tompos Kátyának ismerem a munkáit, és lenyűgözően tehetségesnek tartom. Hasonlóan izgatottan várom a többieket, Széles Lászlót, Venczel Verát, Szabó Kimmel Tamást - mondja Gálvölgyi, aki azt is kiemeli: öröm, hogy olyan csapattal dolgozhat, amelyik más körülmények között nem jöhetne össze. A sztárszereposztást azok is élvezhetik, akik jegyet váltanak a július 2-án, 3-án, 9-én, 10-én és 11-én színre kerülő produkcióra. A belépők megvásárolhatók a REÖK-ben található jegyirodán - akár üdülési csekkel is valamint a jegyrendeles@szegediszabadteri.hu e-mail címen. (X) Radnóti-est a SZESZ-szel A Szegedi Egyetemi Színház Radnóti-estjére várja a REÖK a nézőket március 29-én, hétfőn 19 órakor. A Czene Zoltán rendezte előadás során a SZESZ előadói dokumentumok és versek alapján emlékeznek meg a költőről. A nézőket pedig arra ösztönzik, hogy vegyenek részt - akár kedvenc Radnóti-versükkel is - ebben az irodalmi utazásban. A teljes árú jegy 600, a kedvezményes 500 Ft-ba kerül. Liverpooli bordélytól Petőfi Sándorig MIKLÓSA ERIKA ÉNEKLI ADÉLÉ SZEREPÉT A KISSZÍNHÁZBAN Ory grófja - sztárszopránnal Hajdú Szabolcs szerint a Filmszemle fődíja új filmje kezdőtőkéje miatt fontos. FOTÓ: KARNOK CSABA Miklósa Erika Adélé és Horváth István Ory gróf szerepében. FOTÓ: VERÉB SIMON A világhírű koloratúrszoprán, Miklósa Erika énekli ma Adélé szerepét az Ory grófjában az operatársulattal a kisszínházban. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL A Szegedi Nemzeti Színház és a Budapesti Tavaszi Fesztivál együttműködésének köszönhető, hogy ma este 7 órától Miklósa Erika alakítja Rossini vígoperájának, az Ory grófjának női főszerepét a kisszínházban. A világ legnagyobb operaházainak ünnepelt koloratúrszopránja most énekli először Adélé de Formoutiers grófné szerepét, s mint az előadásról tartott sajtóbeszélgetésen elárulta: nem ismerte korábban a ritkán játszott operát. A mostani szegedi és a március 27-i budapesti, Thália színházbeli fellépést azonban jó lehetőségnek tekintette egy újabb szerep megtanulására. Az Anger Ferenc rendezte vígopera tele van humorral; az egyik próbán Miklósa Erika és szegedi kollégái annyira nevettek, hogy rövid időre le kellett állniuk. Mivel az Ory grófját a következő szezonban a Metropolitan Opera is műsorára tűzi, a díva - aki már évek óta a New York-i dalszínház első számú Éj királynőjének számít - valószínűnek tartja, hogy ott is bemutatkozhat majd Adélé szerepében. Miklósa Erika szegedi kötődése közismert: karrierjé tulajdonképpen a kisszínházban kezdődött, amikor 1989-ben a főiskolások vizsgaelőadásában Mozart egyfelvonásos operájában, A színigazgatóban Madame Herz szerepét énekelte a mai előadást is dirigáló Pál Tamás vezényletével. 1991-ben pedig A varázsfuvola szerepeire kiírt énekverseny egyik győztese volt Éj királynőjeként Szegeden, s később a nagyszínházban többször is elénekelte a nehéz szerepet, ami azóta világszerte névjegyévé vált. Miklósa Erika lapunknak elmondta: szabadidejében is feltalálta magát Szegeden. Sokat sétált, az ebédidőt pedig általában Anger Ferenc édesanyjának konyhájában töltötte. Milliók nézik a YouTube-on Miklósa Erika a legkeresettebb magyar operaénekes a legnagyobb videomegosztó portálon, a YouTube-on. A Wiedemann Bernadettel énekelt Lakmé-duettjét közel 800 ezren, az Éj királynőjének áriáját több mint félmillióan, a Zámbó Jimmyvel énekelt Time To Say Goodbye című slágert 200 ezren töltötték le. Unisono - bemutatóra készül a balett BEETHOVEN IX. SZIMFÓNIÁJÁNAK KÖZPONTI TÉMÁJA, a nemzeti, vallási, kulturális különbségeket áthidaló egyetemes szellemiség ihlette a Szegedi Kortárs Balett Unisono című új darabját, amelyet március 26-án mutatnak be a nagyszínházban - mondta a tegnapi sajtótájékoztatón a kétfelvonásos produkció rendező-koreográfusa, Juronics Tamás és olasz társkoreográfusa, Mauro Astolfi. Szegediek tárlata Újlipótvárosban A HÁM MŰVÉSZETI EGYESÜLETNEK - amelynek neves szegedi képzőművészek, többek között Darázs József, Huszár Imre, Pataki Ferenc, Popovics Lőrinc és Sejben Lajos is tagjai - Kapocs címmel az újlipótvárosi Klub Galériában (Budapest, Tátra utca 20/b) nyílt kiállítása. A március 26-áig, hétköznaponként 14-től 20 óráig látható tárlatot P. Szabó Ernő művészettörténész nyitotta meg. Barkós Bea és Simon Miklós tárlata BUDAPESTEN, A PRIMART GALÉRIÁJÁBAN (V. kerület, Falk Miksa utca 3.) ma 17 órakor Koczor György Ybl-díjas építész nyitja meg két szegedi képzőművész, Barkós Bea és Simon Miklós festmény- és tűzzománc-kiállítását. A tárlat hétköznapokon 12-19, szombatonként 11-16 óra között tekinthető meg. A filmrendezői lét a lehetséges kiszolgáltatottságok legkiszolgáltatottabbika - állítja Hajdú Szabolcs, a Filmszemle fődíjas Bibliotheque Pascal rendezője. A szegedi bemutatón arról is beszélt, hogy filmje miért csak 2014-ben lesz teljes. SZEGED GONDA ZSUZSANNA - Jól látom, hogy kedvelt filmtémája a kiszolgáltatottság? - Igen, az utóbbi 3 filmben nagyjából erről van szó. A Fehér tenyérben, az Off-Hollywoodban és ebben is. De nem tudatosult bennem, hogy éppen erről fogok filmet csinálni. Valószínűleg ez egy állandó, általam is megélt állapot, és ezt vetítem bele a filmekbe. Én is sokszor éreztem magam életem során kiszolgáltatottnak. - Például? - Egy kisgyerek kiszolgáltatott az agresszív edzői terror alatt, én 4 éves koromtól kezdve versenytornászként éltem a gyerekkoromat. Kiszolgáltatott az ember színészként, aztán a filmrendezői lét a lehetséges kiszolgáltatottságok legkiszolgáltatottabbika. Az ember függ a pénztől, az időjárástól, a gazdasági helyzettől. Ezekhez képest hozod meg folyamatosan a kompromisszumokat. Soha, de soha nem tudsz egy filmet úgy megcsinálni, ahogy szeretnéd. És ez elkeserítő. - A Filmszemle fődíj ezen nem változtat? Akkor mire jó a fődíj? - Pénz. Arra nagyon jó. Helyzetbe hozza a következő filmet. Jár vele 25 millió forint normatív támogatás, amit a következő filmre lehet költeni, a kezdőtőkéje lehet. Illetve a rendezőnek jár 2 millió forint, amiből a forgatás alatt felgyülemlett adósságaimat próbálom fizetni. Meg persze a presztízs, amely azonban semmiért nem kárpótol, amit egy filmkészítés alatt az ember elszenved. Se díj, se presztízs nem kárpótol. A pénz az kárpótol, de az nincs elég. - Segít megfejteni a Bibliotheque Pascal címet? - Francia eredetű, azt jelenti, hogy Pascal könyvtára vagy Pascal-könyvtár. Egy könyvtárnak álcázott liverpooli luxusbordély neve, ahol Kelet-Európából „importált" prostituáltak vannak irodalmi alakoknak öltöztetve, és dolgoznak szexrabszolgaként. A megcsömörlött, kiüresedett, viszont szeretetre is éhes nyugat-európai elitet szolgálják ki. - Durva kellék ebben a vákuumágy. Ilyen tényleg van? - Természetesen, ezt nem tudtuk volna legyártatni. Egy dokumentumfilmben láttam először, és amikor a filmmel elkezdtem foglalkozni, rákerestem az interneten. A megcsömörlöttség legtökéletesebb képi megfogalmazását láttam benne. Egy olyan metaforát, amelynél számomra semmi nem fejezi ki jobban egy kultúra állapotát, irányát. - A szeretethiányt ebben azért elég nehéz felfedezni. - Sajnos pont azt a jelenetsort, a Kisherceg történetét, amely ezt megerősítette volna, ki kellett vennünk a filmből szerzői jogi problémák miatt. A Exupery-szövegek, a rókával vagy a kígyóval való beszélgetés kizárólag erről szólnak. A jeleneteket leforgattuk, de a francia örökös nem adott engedélyt, mert nem merte vállalni. 2014-ben járnak le a szerzői jogok, valószínűleg akkor vissza fogom tenni a filmbe. - Tényleg Petőfi életrajzi filmet szeretne forgatni? - Igen. Évek óta tervezem, mert azt gondolom, hogy egy ilyen száraz és teljesen érdekek mentén mozduló világban óriási szükség van a költőkre, a földönfutókra. Azokra, akik érdek nélkül kommunikálnak. Most azt látom: sokan nem ezért nyúlnak a tollhoz, nem ezért veszik a kezükbe a kamerát, hanem profitot remélnek. Egyre kevesebb az olyan ember, akiről azt érzem, hogy telítve van, azért akar mesélni.