Délmagyarország, 2010. március (100. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-18 / 64. szám

SPORT 2010. MÁRCIUS 18., CSÜTÖRTÖK SZERKESZTI: szabó csilla A mese: Olyan történet, amiben népi figurák szerepelnek, mint tündérek, koboldok, manók, szörnyek, óriások, beszélő állatok és gyakran varázslatok is. AZ IGAZI SZEMPILLA Fájjon-e a szülés? DARVASI LÁSZLÓ TÁRCA A minap egy közösségi hírportál lázas, intelligens társal­gásába botlottunk, megjegyezzük, kellően koedukált be­szélgetés volt, a szülésről szólt. Arról folyt a diskurzus, mit jelent császárral szülni. Mit je­lent fájdalommal szülni! Mert bizonyos anyukák, akik átél­ték a vajúdás olykor fél napig is elhúzódó, szemöldökszag­gató tortúráját, minden ideiglenesen nagy hasú kolléganő­jüknek erősen ajánlják ugyanezt. Úgy az igazi, ha fájdalmas. Nem korrekt szülés a császáros, még ha elkerülhetetlen, ha orvosilag javallott, akkor sem. Ha elapad a tej, az mentális probléma, belülről tömi be a bimbó tejcsapját a silány anyai lélek. Jaj, a tápszerben már nemcsak tartósító, de vodkás ar­zén is van! Állami zöldségtől a gyerek előbb fölpuffad, aztán megőrül, majd lassan, már holtan, a játszótér homokozójá­ba dől. Nem jó anyukák azok, akik nagymamát, bébicsőszt és egyéb életkönnyítő haderőket alkalmaznak. Szóval nem könnyű. De lám, ezt is meg lehet beszélni. Ül­dögéltünk egy helyes szakadék szélén, s a lábúnkat lógázva arra gondoltunk, ez éppen olyan, mint amikor a magyar férfi a magyar ég alatt azt hörgi, én is szívtam, jó ecsém, szívtam, mint a torkos borz, akkor neked miért derogálna egy kis tör­ténelmi, gazdasági, családi szivattyú, he?! A szülés fájdalma a Biblia szerűit az Isten büntetése, a paradicsomi kihágás, almaevés, mindentudás miatt. Rend­ben. De az Ószövetség egyik jegyzője sem masnis kislány volt, úgy értjük, ha nő lett volna a jegyző, a Tízparancsolat talán másképpen nézne ki. Például: jut eszünkbe, Jézus le­hetne nő? Vagy amikor szül, császár, nem császár, nem vi­lágmegváltó?! Miközben ez is olyan, mint a ruhaméretek, S, M, XXL. Olyik kismama bírja a szülési fájdalmat. Olyik nem. Vagy nem kívánja bírni. És nem az lenne a szeretetteljes lényeg, ez különben benne volt a beszélgetésben, hogy a készülődő élet hibátlanul, épen, egészségesen, foggal és hat ujjal ér­kezzen a vüági nyüzsgésbe?! Nem. Kell fájni, mert a fájdalom erősebb, tartósabb, mé­lyebb viszonyt teremt szülő és gyermeke között! így van? Mi ezt nyilván soha nem fogjuk megtudni. De azért ha olykor mamás blogokra és beszélgetős portálokra látogatunk, látni véljük a küzdelem tétjét. Ez pedig nem lenne más, mint meggyőzni egymást arról, hogy a szülést is sokféleképpen lehet csinálni. Az élet, a világ, ha bír is általános törvények­kel, mindig személyre szabott. És éppenséggel férfiú hozzászóló volt, aki megadta a be­szélgetés végső csinnadrattáját. Mesélte, a múltkor egy tár­saságban valaki azt ecsetelte lelkesen, hogy a császárral született gyermekek kisebbek, butábbak, mint a vagina vi­dámparki csúszdáján leérkezők. Kis csend, las­san föltette a kezét egy anyuka. Neki két szekrény nagyságú, ret­tenetesen okos kisfia van, mindketten császárral érkez­tek. És minden ál­talánosítást kö­szönnek szépen. > j Babahoroszkóp Babahoroszkóp rovatunkba várjuk olvasóink 0-3 éves korú gyermekeinek, unokáinak portréfotóit, illetve születési ada­tait a születési hely, év, hónap, nap, óra és perc pontos meg­adásával, hogy segítségükkel elkészítsük a picik rövid aszt­rológiai elemzését. Vér Hermina, Győr, 2008. május 2., 8 óra 28 perc Végre egy igazi NŐ! Az egész lényét átjárja a gyöngédség, a befogadás és az érzelem. Ösztönös, ragaszkodó, hű­séges. Szereti élvezni az életet, jókat és nagyokat enni. Ragaszkodik a meg- j szokott és megismert éte­lekhez, nem szívesen próbál ki újdonságo­kat. Nem szereti, ha belenyúlnak a tá­nyérjába, bár ő szí­vesen torkoskodik s a máséból. Képze- ! : lóereje bámula­tos, szeret álmodozni. Akaratá­ban is a hirtelen bevillanó ér­zései irányítják. Gondol egyet, és máris cselekszik, de előfor­dulhat, hogy a következő pilla­*§íiatban pont az ellenkező irányba indul el. A szülők fel­)) " ' VÖ"V ff) adata, hogy megtanítsák neki a határozott véleménynyilvá­nítást, és ha valamit egyszer elhatároz, akkor azt vigye is véghez. Szereti a szépet úgy önmagán, mint a környe­zetében. Szívesen tölti idejét a természetben, örömmel gondozza a kert sarkában a számára elkerített kertrészt. Ott­honában szüksége van egy saját zugra, ami ne legyen tá­, gas, mert a beszű­kítés biztonságot jelent számára és nem korlátokat. Jelentkezzen! A kan­csart@lapcom.hu-ra várjuk a je­lentkezéseket. Az elemzéseket Sári Marian okleveles asztroló­gus készíti el, elérhető a 70/380-0002-es számon. CO C3J CO cu Fontos, hogy a gyere­kek gyerekkorban meg­kapják azokat a mesei tanításokat, amelyek segítségével később az egész életben boldogul­nak. A népmesék meg­adják ezt a tudást, ki­emelnek egy-egy szele­tet az életből és megol­dási sémákat kínálnak - mindezt szórakozta­tó formában. Divatban a hercegnők GERONIMO STILTON A regény fő­hőse, Geroni­mo Stilton egerl liában szüle­tett, diploma­munkáját a rágcsálóiro­dalom topo­nímiájából és összehasonlí­tó ősegéri fi­lozófiából ír­ta. Húsz éve a Rágcsáló Hírek főszer­kesztője, ez Rágcsálja leg­olvasottabb napilapja. HAGYOMÁ­nyos mese Hagyományos mesének te­kinthető tehát minden olyan fejlemény, amely a kár­okozástól vagy hiánytól különféle köz­beeső funk­ciókon keresz­tül a házassá­gig, meggaz­dagodásig vagy más megoldás ér­tékű funkcióig vezet. GYERMEKVILÁG NYEMCSOK ÉVA Az utóbbi években a könyvpiacot el­özönlötték a sorozatok: egy egész polcot megtöltenek Thomas Brezina, Geronimo Stilton és Francesca Si­mon könyvei. Kulcsár Mariann, a szegedi Somo­gyi-könyvtár gyermekkönyvtárosa azt mondta: a gyerekeknek sokat számít a külcsín, gyakran a borító alapján választanak olvasnivalót. Hogy mit visznek haza a könyvtár­ból, azt az is befolyásolja, hogy ép­pen milyen sorozat megy a tévében, a mesecsatornákon. ELCSÁBULT GYEREKEK. - Ezek a me­sék sokszor képileg és szövegileg is elnagyoltak, ezt én könyvtárosként nem feltétlenül ajánlanám a kisisko­lásoknak, de a gyerekek szívesen el­csábulnak - fogalmazott Kulcsár Mariann. - A lányok körében még mindig a tündérekről, hercegnőkről szóló könyvek a legnépszerűbbek, ezek között vannak gyönyörű, képi­leg és szövegileg egyaránt színvona­lasan kivitelezett kötetek. Kedvelik még a lovas témájú könyveket. Néhány évtizeddel ezelőtt még népmeséket olvastak a gyerekek, aztán rögtön jöttek a kötelező olvasmányok: a Vuk, a Tüskevár, az Egri csillagok. Manapság viszont az olvasás szeretetét megkönnyítik a könnyedebb hangvételű, rajzokkal bőven ellátott történetek. A P gyereknek sikerélménye lesz, így bátrabban, nagyobb kedvvel vág neki a komolyabb irodalmi műveknek. A FIUK VALOGATNAK. A fiúk már vál­tozatosabban válogatnak, ők nem maradnak sokáig a mesék világá­ban. Inkább az ismeretterjesztő könyveket választják autókról, kaló­zokról, dinoszauruszokról. A fiúk és a lányok egyaránt szívesen kölcsön­zik ki Berg Judit könyveit, Francesca Simon Rosszcsont Peti-történeteit és Geronimo Stilton könyveit - utóbbi esetében a főhős egy egér. Ezek ara­nyos, ötletes, sok képet tartalmazó, játékos kötetek, nagyon jók arra, hogy a második, harmadik osztályos kisgyerek megszeresse az olvasást. MESE ÉS KÖTELEZŐ IRODALOM. A nagy választék az olvasási szokások­nak is kedvez. Régen a mese után rögtön a kötelező irodalomra ugrot­tak a gyerekek - Kincskereső kis­ködmön, Vuk, Lassie -, ezeket az írásokat első könyvként kicsit nehéz volt elolvasni. Most viszont megvan az átmenet: a fentebb felsorolt szer­zők könnyedebb történetei átmene­tet biztosítanak, a gyerekeknek si­kerélményt nyújtanak és így köny­nyebben megteszik a következő lé­pést a tartalmasabb, komolyabb könyvek felé. A VISSZATÜKRÖZÖTT VILÁG. Kulcsár Mariann könyvtáros szerint az a jó mese, amelyik a gyerek szintjén tük­rözi számára vissza a világot, hogy eligazodjon benne. Fontos, hogy a gyerekek gyerekkorban megkapják azokat a mesei tanításokat, amelyek segítségével később az egész életben TÖRTÉNETEK GYEREKEKNEK ÉS FELNŐTTEKNEK IS Boldizsár Ildikó nemcsak írja, kutatja is a meséket. Történetei a gyerekek mellett a felnőtteknek is szólnak, utóbbiakat igyekszik emlékeztetni arra, hogy egyszer ők is voltak gye­rekek. Úgy véli: minden kislány király­lánynak születik, a tündérek megáldják az újszülöttet, akik ezeket a jókívánságokat a szívükben őrzik - ám az évek múlásával megfeledkeznek róluk. Az írónő szerint a jó mesék - szóljanak életrőL halálról vagy akár szerelemről - nem azt mutatják be, ami jól működik, hanem azt, amit rendbe kell hozni. A jó mese hőse tisztában van azzal hogy személyes erőfeszítés nélkül a boldogság nem érhető eL s hogy a küzdelem előbb-utóbb meghozza jutalmát. DARVASI LÁSZLÓ SZERINT A MESE... Lapunk publicistája, az egyik legnépszerűbb mesekönyv, a Trapiti szerzője, Darvasi László író azt mondja: szép, tradicionális mesevilágunkról - be­leértve a cigány meséket is - nem szabad elfeledkezni, s nem szabad negligálni sem. Tény, hogy ez a mesevilág többnyire már nem „kom­patibilis" azokkal a kérdésekkel, amelyek a mai gyerekeket izgatják. A világokat viszont lehet kombinálni. „Mondok egy példát. Öreg ví­ruskirálynak három fia van, és arra hagyja a birodalmat, aki le­győzi a vírusölő sárkányt vagy elhoz valamilyen értéket, progra­mot. Az első két fiú kudarcot vall, a legkisebb víruskirályfi azon­ban megküzd a sárkánnyal, akiről kiderül, hogy nem is sárkány, hanem Éviké a harmadik béből és titokban netezik. Megszeretik egymást és összedolgoznak. A vírusbirodalom átalakul jósá­gos programországgá..." - válaszolta kérdésünkre. Úgy látja: rengeteg lehetőség van jó mesék írására. Csodálatosan ked­ves munkának tartja Varró Dani Túl a maszathegyen című verses meseregényét. Darvasi azt is felvetette: kérdés, hogy a Kincskereső kisködmönből megérti-e a gyerek a mai sze­génységet, a hajlék nélküliek tragikus világát. boldogulnak. A népmesék megad­ják ezt a tudást, kiemelnek egy-egy szeletet az életből és megoldási sé­mákat kínálnak - mindezt szóra­koztató formában. A tanmesét a mai gyerekek sem szívesen olvas­sák, ráadásul ha nagyon elvont a történet, nem tudják a saját életük­re érvényes következtetéseket le­vonni. Persze ezek sem rosszak, csak kevésbé érik el céljukat. A tfz legnépszerűbb szerző. A Somogyi-könyvtár gyermekrészlegében az alábbi szerzők köteteit kölcsönzik ki a leggyakrabban a kisiskolások: Geroni­mo Stilton, Francesca Simon, Thomas Brezina, Sarah Bosse, Jean-Jacques Sempé, René Goscinny, Elisabetta Gnone, Diana Kimpton, Joachim Masan­nek, James Gelsey, Berg Judit.

Next

/
Thumbnails
Contents