Délmagyarország, 2010. március (100. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-16 / 62. szám

8 T — 2010. MÁRCIUS 16., KEDD Kisszínházi gondok. Gyüdi Sándortól tudjuk: annak ellenére, hogy szinte új az épület, a kisszínház sem problémamentes. Tavaly elromlott a klímaberendezés - akkor nem volt szükséges a mintegy félmillió forintba kerülő javítást rögtön elvégeztetni, most viszont, a tavasz közeledtével erre is sort kell keríteni. Ráadásul a lapos tetőn összegyűlt 30-40 centis hó és a kemény fagyok miatt február elején kicsit beázott a kisszínház: épp a színpad fölött csöpögött be a hólé. Krizsán István szerint jégdugó keletkezhetett a lefolyókban, és a nagy nyomás hatására találhatott a víz egy hajszálrepedést a tetőn. Keresik a hibát; azóta már volt normál eső, az már nem okozott problémát. Ha nem számolták volna fel jogutód nélkül az épület kivitelezőjét, a Délépítő Kft.-t, a tetőkre szokásosan adott - általában 5-10 éves - garanciát most érvényesíttethetnék. Jobb a szegedi teátrum helyzete a pécsinél A Szegedi Nemzeti Színházat nem fenyegeti olyan veszély, mint a pécsiek hasonló korú teátrumát, ahol az utóbbi időben a technika többször is felmondta a szolgálatot. A kedvezőbb helyzet az elmúlt évek kisebb-nagyobb fejlesztéseinek is köszönhető. SZEGED HOLLÓSI ZSOLT Az elmúlt hetek hírei arról szóltak: katasztrofális műszaki állapotban van a Pécsi Nemzeti Színház, amelynek nagy felújítását épp akkor kezdték meg, amikor 1986-ban a szegedi nagyszínházat az elhúzódó rekonstrukció után végre megnyitották. Fellner és Helmer szegedi palotája felett sem telt el nyomtalanul az elmúlt negyedszázad. Négy-öt éve nagy ijedelmet okozott, amikor egy próbán az előszínpad fölötti mennyezetről az egyik stukkó angyalka kézfeje a nézőtérre esett. Senki sem sérült meg, de más lett volna a helyzet, ha a 15 dekás gipszdarab 13-14 méter magasból valakinek a fejére pottyan. - Alaposan ellenőrizték, végignézték az eset után az összes hasonló helyet, repedéseket nem találtak. Ilyesmi nem történt azóta, biztonságban vannak a nézőink és a munkatársaink is mondja Gyüdi Sándor. A teá trum főigazgatója azt is hozPécsett megadta magát a technika Több balesetveszélyes helyzet adódott mostanában a pécsi színházban: először a Pletykák előadásán esett le az egyik lámpa egy méter átmérőjű lencséje, amely sérülést is okozhatott volna, de egyik színészt sem találta el a színpadon. Két nap múlva egy másik előadáson a díszletet mozgató technika adta meg magát, majd az 1987-ben gyártott vezérlőpult is meghibásodott. Krizsán István műszaki igazgató a szegedi színház „hőközpontját" mutatja. FOTÓ: VERÉB SIMON záteszi: bár veszély nincs, több minden elavult, különösen a fűtési, a légtechnikai és az elektromos rendszer. Előbbi kettőre létezik egy uniós pályázat, amin el is indult a város. Ha sikerül nyerni, a tervbe vett átalakítás nagy részét az EU finanszírozásával a következő években több lépcsőben elvégzik. Krizsán István műszaki igazgató szerint különösen a fűtéskorszerűsítés sürgető, mert jelenleg a szomszédos bíróság udvarán üzemelő kazánokból kapják a fűtésre használt gőzt. Rugalmasabban szabályozható és sokkal gazdaságosabb saját rendszerre lenne szükség. A légkondicionálást is takarékos módon tervezik: nem az egész épületet hűtenék egyszerre. Az üzemi területeket munkaidőben, a színpadot és a nézőteret pedig az előadások idejére hűtenék. A színháztechnika modernizálásával előrébb járnak a szegediek - a pécsi teátrum szakemberei épp a napokban jártak itt tapasztalatokat szerezni. 2006-ban a nagyszínházban kicserélték a színpad padlózatát, a forgószínpadot mozgató görgőket, modern, számítógépes vezérlőpult állt szolgálatba, új a ponthúzórendszer lelke és a nagyfüggöny is. Napirend a Fekete-iskolában 7.45 és 8.30 között beszélgetőkör, a gyerekek és a tanító körben ülnek egy szőnyegen, s elmesélik az őket ért élményeket, ráhangolódnak egymásra, a munkára. 8.30 és 12 között intenzív tanulás, az ismeretek feldolgozása, készségfejlesztés. 12.00-12.30: értékelő beszélgetés. 12.30-13.30: szabad sáv (egyéni fejlesztések, művészeti foglalkozások fakultatív módon). 13.30-15.00: ismétlősáv (gyakorlás, elmélyült tanulás, a nap lezárása, értékelés). 15.00-16.30: játék, művészeti foglalkozások fakultatív módon. nyos helyzetű gyerekek felzárkóztatására. Hápi, a mi barátunk, Frakk, a macskák réme - tele gyermekrajzokkal, színes farsangi álarcokkal a szegedi Fekete István Általános Iskola folyosója. - A gyerekek kreatívkodnak, ez azt jelenti, kinyílt a személyiségük - magyarázza Kónyáné Farkas Hedvig, aki 20 éve egyedülálló módszert dolgozott ki az intézményben. Lapunk is bemutatta már a MESÉM-programot (Munka- és Ellenőrzőkártyás Speciális Értékteremtő Modell), amely az egész napos foglalkoztatáson alapszik. A gyerekek nem tantárgyakat, szemléletet tanulnak a feladatkártyák segítségével, saját, nem a tanár diktálta tempóban. A modell hívószavai: rugalmas tanrend, egyéni tanulásra épülő, „személyközpontú" iskola, a kommunikációs és matematikai képességek fejlesztése. - Minél tovább marad iskolában a gyermek, annál jobb. A lehetőségek hiányában sok családban - mint Déva várát lerombolják, amit egész nap építettünk - fogalmazott Kónyáné Farkas Hedvig. Minden párt ért a „gátvédelemhez" Nagykoalíció születne Magyarországon, ha most a belvíz lenne az egyetlen megoldandó probléma: mindegyik párt hosszú távra szóló, gondos árvízvédelmi tervet, tározókat követel és ígér. A szakma örülne, ha ez a lelkesedés nem fogyna el a választások után és a felszín alá is nézne a politika. CSONGRÁD MEGYE BAKOS ANDRÁS A mezőgazdaság eredményessége nálunk jobban függ az időjárástól, mint Nyugat-Európában. Biztonságosabbá kell tenni a termelést, amenynyire lehet, ehhez pedig jó belvízelvezető rendszer kell, és tározók, amelyek megtartják az öntözéshez szükséges vizet - mondta lapunknak Mágori Józsefné, a Fidesz Makó térségi országgyűlésiképviselő-jelöltje. Ez a párt elképzelését is tükrözi, de ő tapasztalatból is bgszél, családi vállalkozásuk fokhagymát termel. A vízről a többieknek is van mondanivalójuk. A Lehet Más a Politika képviselőjelöltje, Szabó Rebeka szerint, aki bölcsen használja a tájat, az figyelembe veszi a természeti adottságokat: nem kell mindent fölszántani, s az ártereket is lehet használni - gyümölcsösnek, legelőnek. Komplex nemzeti vízgazdálkodási stratégiát sürget a párt. Az MDF szakpolitikusa, Makay Zsolt úgy fogalmazott: egy okos állam a vízgazdálkodásban is hosszú távra tervez, vezérelve a kiszámíthatóság, a kapkodás helyett, s a Kárpát-medencén végigzúduló víztömeg amekkora gondot, ugyanakkora lehetőséget is jelent, élni kellene vele. A Jobbik új vízközműtörvényt kezdeményezne, komplex hasznosítású tározókban, a vizes élőhelyek helyreállításában gondolkodik - és a vízben élőről is van mondanivalója: harcolna az orvhalászat ellen. Ám az MSZP is látja a Homokhátság elsivatagosodását, a belvizet is, és szintén hosszú távra tervez. Tabajdi Csaba, a párt uniós delegációjának vezetője nemrég arról beszélt, hogy „átfogó, uniós szintű vízgazdálkodási politikára van szükségünk, amely hatékonyan kezeli a vízhiányt, az áradások, a takarékos öntözés, a vízszennyezés problémáját... A 2011-ben induló magyar EU-elnökség ezért is tekinti kiemelt feladatának az uniós vízpolitika megújítását". Az tényleg jó lenne, ha a vízgazdálkodás rendszereinek tökéletesítésére minél több „Ha ma nyugaton egy parcella öntözhetővé válik, értéke megtízszereződik." Balla Iván ügyvezető igazgató uniós forrás érkezne ide, hiszen ha ma nyugaton egy parcella öntözhetővé válik, értéke megtízszereződik - véli Balla Iván, a Tisza-Maros szögi Vízgazdálkodási Társulat ügyvezető igazgatója. A szakember ugyanakkor arra emlékeztet, hogy hiába szerették volna újból üzembe helyezni a valamikori nagy téesztáblákon még meglévő lineáröntözőket, a parcellák mai tulajdonosait nem lehet közös nevezőre hozni. SOK SZÜLŐ LEROMBOLJA, AMIT A PEDAGÓGUS FELÉPÍTETT Egész napon át iskolában Minél tovább marad iskolában a gyerek, annál jobb. FOTÖ: KARNOK CSABA Ne csavarogjon a gyerek, töltse a délutánt is az iskolában - ez a célja az egész napos oktatás programjának, amelynek bevezetését a kampányban a Fidesz és az MDF is szorgalmazza. Több megyei iskolában is található hasonló modell. Ez nem napközi: tanítás és fejlesztés, késő délutánig. CSONGRÁD MEGYE R. TÓTH GÁBOR Szűrje ki a szülői ház „káros ideológiai hatásait" - kutatók szerint erre szánták a Szovjetunióban az egész napos oktatás koncepcióját, amelyet hazánkban a 60-as évek végétől vezettek be néhol, a hátrányos helyzetű tanulók lemaradásának csökkentése érdekében - de a gyakorlatban nem hozta a várt eredményeket, ezért a 80-as években elhalt. Az ötletet most a kampányban a Fidesz vetette fel újra - állami támogatással ösztönözné az iskolatípus elterjedését. Az MDF a programja szerint egyenesen kötelezővé tenné. Európa több országában, így Németországban is népszerű az egész napos oktatás. A szülők elfoglaltak, a módszer pedig garantálja, hogy a gyerekek a délutánt is tanulással töltik - nem csavarognak vagy számítógépeznek. Az Ec-Pec Alapítvány Lépésről lépésre programja révén több magyar iskolában alkalmazzák a módszert - Páll Viktória szakmai vezető tájékoztatása szerint így tanítanak a pécsi Csokonai, Budai-Városkapu, a kaposvári II. Rákóczi Ferenc és a budapesti Budenz József Általános Iskolában is. - Az iskolaotthonos oktatást most is ismeri a közoktatási törvény - hívja fel a figyelmet a modell egy létező változatára Németh Szilvia oktatáskutató. Működik ilyen például a szegedi Karolina Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Gimnázium és Diákotthonban, ahol - az intézmény honlapja szerint - különösen sokat foglalkoznak a gyermekek egyéni fejlesztésével: az alsós diákoknak úszásoktatást, színjátszást, cserkészetet, énekkart, sportszakköröket kínálnak. Iskolaotthonos rendszer van a csongrádi kistérség csanyteleki Szent László Általános Iskolájában és a makói Szikszai György Református Általános Iskolában is. - A gyerekeket egyenlő módon terhelik délelőtt és délután, tehát nem olyan, mint a napközi. Mintegy két óra tanulás után egy-egy óra a szabad foglalkozás: így megoszlik a terhelés. Egyedül pénteken viszik haza néhány könyvüket a tanulók. Két, teljesen egyenrangú tanítónő foglalkozik velük - mutatta be a módszert az oktatáskutató a közrádióban. Szerinte ez önmagában nem elég a hátrá-