Délmagyarország, 2010. március (100. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-12 / 60. szám

2010. MÁRCIUS 12., PÉNTEK MEGYEI TÜKÖR | 11 MAGYARORSZÁGI KÖZÉPISKOLA 500 VÉGZŐSÉVEL KÉSZÜLT FELMÉRÉS - AZ ÉRETTSÉGIZŐK KÉTHARMADA PESSZIMISTÁN LÁTJA A JÖVŐT fontos 6728 Szeged Zápor út 4. Tel.: (06-62) 564-500 SARIKA NÉNI VELETLENUL LETT NEPTANCOKTATO Pontyszelet Pontyfiié Rama tégla 500 g (598 Ft/kg) Élő ponty B. Szűcs Istvánná a párizsi út emlékeit rejtő albummal. A díjakat az együttes őrzi. FOTÓ: FRANK YVETTE 48 esztendővel ezelőtt alapí­totta meg a legutóbbi díszköz­gyűlésen Bessenyei-díjat ka­pott Kankalin néptáncegyüt­test B. Szűcs Istvánné. Sárika néni sportolóból véletlenül lett néptáncoktató. lánygimnázium átalakult pe­dagógiai gimnáziummá, majd tanítóképzővé, így tanítónő­ként végeztem - mesélt nép­tánc előtti korszakáról Sárika néni. Pedagógusként a Szent István utcai általános iskolá­ban helyezkedett el, és nyug­díjba vonulásáig, 45 éven ke­resztül ott dolgozott. - Teljesen véletlenül sod­ródtam a néptáncoktatásba. Az iskolában a gyerekekkel ritmikus tánccal, gimnaszti­kai gyakorlatokkal kezdtünk foglalkozni, majd ezekkel részt vettünk az iskolai ün­nepségeken, később a külön­féle kulturális seregszemlé­ken. Itt figyeltek fel ránk a szakemberek. Sárika nem sokkal később már a budapesti Népművelési Intézetben zajló országos nép­táncoktatói tanfolyamon sajá­títhatta el a ismereteket Peso­vár Ernőtől és Martin György­től, aki rendszerbe foglalta a néptáncokat, és Szentpál Má­riától, a táncírás és mozdulat­elemzés szakértőjétől. - 1962-ben felkértek az út­törőház és a városi szövetke­zeti bizottság néptánccsoport­ja vezetésére. Szép eredmé­nyeinknek köszönhetően 1979-ben a nemzetközi gyer­mekév alkalmából Magyaror­szágot mi képviselhettük a pá­rizsi ünnepségen - mondta. Sárika az együttes vezeté­sét 1997-ben adta át utódjá­nak, Gálné Szél Katalinnak. A Kankalint ma Kis-Jakab Péter és Ferenc Tamás vezeti. Finom fonott kalács 1 kg Pápai Parasztkolbász HÓDMEZŐVÁSÁRHELY KOROM ANDRÁS Pápai Parasztsonka legalább 6 hétig érlelt. Hivatalosan 1962-re teszi a Kankalin néptártcegyüttes megalakulását alapítója, B. Szűcs Istvánné Sárika (76), de Edami Sajt „A Testnevelési Főiskolán szerettem volna továbbtanulni, de közbejött a szerelem." B. Szűcs Istvánné Füstölt hálós lapocka Csokinyúl 60 g (1917 Ft/kg) azt mondja, hogy a legutóbbi díszközgyűlésen Bessenyei Ferenc művészeti díjat elnyert együttes története korábbra nyúlik vissza. - A vásárhelyi lánygimná­zium diákjaként olyan jeles pedagógusok szerettették meg velem a sportot, mint Belovai István edző és Vörös Sára test­nevelő tanár. Jó futó és ma­gasugró voltam, tornáztam, és együtt kezdtem vívni Juhász Katival, a későbbi olimpiai és világbajnokkal. Teniszben há­romszor voltam megyei baj­nok. A Testnevelési Főiskolán szerettem volna továbbtanul­ni, de közbejött a szerelem, megismertem a leendő férjem. Miatta maradtam itthon. A CORA SZEGED NYITVA TARTÁS hétfő-vasárnap 6.30-20.30 Áruházunk március 14-én technikai okok miatt 20.00 órakor bezár, március 15-én ZÁRVA tart. Időnként robbannak a fiatalok Pesszimista a mostani végzős középiskolások zöme az or­szág jövőjét nézve, ugyanak­kor érdekes módon optimis­ta, ha a saját sorsáról kérde­zik - mondja a szegedi ifjú­ságkutató. MAGYARORSZÁG, SZEGED D0MBAI TÜNDE - A fiatalok reálisan értéke­lik a helyzetüket. Tudják, hogy felnőtt életük része lesz a küzdelem, és sok mú­lik azon, milyen gyorsan lá­balnak ki egy bukásból. És bár a felmérés szerint két­harmaduk pesszimistán te­kint környezetére, a saját jö­vőjüket ugyanennyien pozi­tívan látják - összegzi Jan­csák Csaba, a szegedi egye­tem ifjúságkutatója a 11 ma­gyarországi középiskola 500 végzősével készült felmé­rést. A szervezett középiskolai évek után az egyetemen a fiatalok magányos farkasok­ká válhatnak. Szélsőséges esetben a versengés magá­nyos bozótharcosokat ter­mel ki, akik egymás kiját­szásában erősek. A pécsi egyetemi lövöldözés vagy a pesti egyetemi mészárlás előkészítése megmutatta, akkor alakul ki a deviáns vi­selkedésnek ez a fajtája, ha gyengül az egymásra figye­lés, az összetartás. Hogy jut el valaki odáig, hogy a kollégáit vagy isme­retleneket el akarjon pusztí­tani? A legfrissebb kutatá­sok szerint a nagy tömegben egyetemre kerülő fiatalok 40 százalékának volt már olyan problémája, amit nem tudott feldolgozni. Ilyen, ha valaki a második egyes dol­gozat után úgy érzi, nem ké­pes jobbat írni. A sóhajára megkapja törtető társától: Saját erővel a cél érdekében iratkozz ki! Az elutasítás frusztrációt indít el, és ezzel a peremre szorulnak a siker­telenek. Az árnyékos oldal­Szúrópróbaszerűen megkérdeztünk tíz szegedi végzőst, miként lát­ják a maguk és környezetük jövőjét. Gimnazisták és szakközépisko­lások is egyhangúan azt mondták: pesszimisták az ország sorsával kapcsolatban, mert az csöppet sem rózsás, de a saját erejükben bíz­nak. A Vedres-szakközépiskolában érettségiző Bartha Zsóka úgy fo­galmazott: az építőiparban igyekszik megtalálni a számítását. A technikusként végző Beretka Péter azt mondta: azért optimista a saját jövőjét nézve, mert az nagyban rajta múlik, és keményen fog dolgozni, hogy elérje a céljait. ról pedig nehéz a visszaté­rés. A kiszorult ember egy ideig beszél: majd meglátjá­tok, mi lesz, majd visszasír­tok ti még engem! A követ­kező lépés, hogy fantáziál, terveket készít az őt ért igazságtalanságot megtorló cselekvésre, de ebből ele­nyésző számban jutnak el odáig az esetek, hogy meg is teszik, amiről fantáziál­tak. Megoldás az egymásra figyelés, a segítségnyújtás, és nem a beléptetőkapuk felszerelése, biztonsági őrök állítása.

Next

/
Thumbnails
Contents