Délmagyarország, 2010. március (100. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-12 / 60. szám

2010. MÁRCIUS 12., PÉNTEK MEGYEI TÜKÖR | Minden külföldi, aki csak menedékjogot kér hazánkban, a 20 éves békéscsabai befogadóállomáson kezdi pályafutását 15 napra. A legtöbb menedékkérőt a délszláv háború alatt kellett ellátni, most az afgán iakók vannak túlsúlyban. Előfordult, hogy egy egész bosnyák falu táborozott Csongrádon. BÉKÉSCSABA, CSONGRÁD DOMBAI TÜNDE Nem börtön, de zárt és őrzött intézmény a békéscsabai befogadóállomás. Minden hazánkba érkező és menedékjogot kérő külföldi ügyének itt kezdődik az előzetes hatósági vizsgálata, és ezt, valamint a védelmüket garantálni kell. Ezért külső látogatók nem léphetnek be a fallal és kerítéssel körül vett, közel 8700 alapterületű táborba tájékoztatott Veres Annamária, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal menekültügyi igazgatóságának főosztályvezető-helyettese. A menedékkérők élete három jól elkülöníthető fázisra osztódik, aszerint, ahogy a két éve életbe lépett jogszabály szerint a menekültügyi eljárás is tagolódik. Békéscsabán mindenki megfordul 15 napra, ott a legnagyobb a forgás. Ellenőrzik a nyilvántartásokat, elvégzik az egészségügyi szűrővizsgálatokat. Innen ha érdemben vizsgálják az ügyét, a külföldi Debrecenbe kerül. Ott minimum 60 napot, de a jogorvoslati eljárás miatt akár 1-1,5 évet is tölthet. Ha az országban maradhat, menekült vagy - kiegészítő védelemben részesülő - oltalmazott lesz belőle, továbbviszik Bicskére, és ott már ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint a magyar állampolgárok. Hogy telnek a békéscsabai mindennapok? Az egyetlen kötöttség azonkívül, hogy nem mehetnek ki a lakók, az, hogy a hatóság rendelkezésére kell állniuk. Háromszori étkezésük a vallási szokásoknak megfelelően megoldott. Van imaszoba, klubhelyiség, sportpálya, egészségügyi ellátás. Civilszervezetek és önkéntesek biztosítanak gyerekfoglalkozásokat, magyar és angol nyelvtanfolyamot. Az egyedül érkezőket és a családokat elTömegek 4 hullámban. A kilencvenes években a délszláv válság miatt csúcsra jártak a befogadóállomások; az összlétszám a 10 ezret is meghaladta. 1997-ben jelentek meg az afrikai és ázsiai menekültek. 2001-2002-ben főként afgánok, majd irakiak jöttek nagy számban. A rá következő néhány évben jelentősen apadt a menekültek száma, előfordult 1600-as létszám is. 2004-es uniós csatlakozásunk óta lassú, de markáns emelkedés figyelhető meg. 2007-2008-ban a vietnami és kínai kérelmezők hulláma, utána a szomáliaiak, szerbek és koszovóiak, jelenleg az afgánok nagy száma jellemző. Eddig 100 országból fogadtak menedékkérőket a befogadóállomások. különítik, hogy komfortosabban berendezkedhessenek. Nőknek és gyerekeknek fenntartanak egy közös tévészobát. Békéscsaba és Bicske a rendszerváltás óta, Debrecen 15 éve működik változatlan formában. Jelenleg összesen 71 munkatárs dolgozik a három befogadóállomáson, ahol összesen közel 800 menekült tartózkodik. Tavaly az intézmények működésére, valamint a menedékkérők ellátására és támogatására a hivatal 1,1 milliárd forintot költött. Az elmúlt húsz évben 4 nagy hullámban érkeztek menedékkérők az országba. Gornij-Serpak a Tisza-parton. A délszláv háború elől a volt Jugoszláviából tömegesen hazánkba áramló menekültek között az is előfordult, hogy egész falu érkezett együtt. így volt ez a bosnyák Gornij-Serpak lakóival, akiket egy az egyben a nekik nyitott csongrádi altáborba költöztettek. Az 1995-ös békekötés után többen közülük továbbálltak Nyugat-Európába, mások hazatértek. A tábort bezárták, és azóta sem működik hasonló. CSAK KÜLFÖLDIEK LÉPHETNEK BE A BÉKÉSCSABAI ÁLLOMÁSRA Eddig száz országból fogadtak menedékkérőket Vámpírok a könyvtárban Gyerekek rajzolással múlatják az időt a tábor területén. NMNNNHHNHNNMMHMHMMMHMHI^^ Kézről kézre járnak a szegedi Somogyi-könyvtárban a vámpíros könyvek, Marx, Engels és Lenin művei viszont senkinek sem kellenek. Van, aki könyvtári szakácskönyvből főzi a vasárnapi ebédet, a külföldi diákok pedig szinte az egész életüket a TIK-ben töltik. A szegediek könyvtár-látogatási szokásairól kérdeztük az illetékeseket. SZEGED BOBKÓ ANNA Tíz közepes magyar város könyvtárát vizsgálták egy tavalyelőtti felmérésben. Kiderült: a beszerzett könyvek felét soha senki nem kölcsönzi ki. A szegedi Somogyi-könyvtárban nem ilyen lehangoló a helyzet, bár. a fizika és kémia témájú könyvek iránt megcsappant a kereslet az utóbbi időben, és a régebbi kiadású útikönyveket sem emelik le túl gyakran a polcról. Ám a negatív rekorderek Marx, Engels és Lenin művei, amelyek évek óta árválkodnak úgy a Somogyi-könyvtár polcain, hogy maximum csak portalanításkor mozdítják el őket. Viszont kézről kézre járnak, és folyamatosan jegyzik elő a vámpíros könyveket, az Alkonyatot és az Újholdat. A vérszívókra kíváncsiak a gyerekek is: a Könyvmolyképző Kiadó Vörös pöttyös könyvek sorozatában megjelent vámpíros olvasmányokat kölcsönzik leggyakrabban. Népszerűek Ken Follett, Dan Brown és Agatha Christie írásai, valamint Wass Albert, Márai Sándor és Paulo Coelho művei is. Az életmódról, haditechnikáról szóló könyveket is gyakran keresik a látogatók, sokan pedig a könyvtári szakácskönyvekből főznek vasárnapi ebédet a családnak. Magyarország lakosságának mindössze 9 százaléka sorolható napjainkban a könyvtárlátogatók táborába, míg a 80-as években ez a szám még 15 százalék volt. A Somogyi-könyvtárban évek óta stagnál a beiratkozott olvasók száma: 2008-ban és 2009-ben 30-31 ezer „állandó vendéget" regisztráltak. Ám a színes programoknak köszönhetően a könyvtár látogatószáma nagy ütemben nő - tudtuk meg Dobosné Brezovszky Anikótól, a könyvtár olvasószolgálati osztályvezetőjétől, aki elmondta: míg 2008-ban 367 ezren lépték át a Dóm téri épület ajtaját, addig 2009-ben már 376 ezren látogattak el az intézménybe, ahol tavaly 1256 kulturális rendezvényt szerveztek - többek között kiállításokat és író-olvasó találkozókat. A modern technikának köszönhetően a távhasználók száma is évről évre nő. A Somogyi-könyvtárból kivett könyvek kölcsönzését például otthonról is meghosszabbíthatják az interneten. Amíg 2008-ban 730 ezer, addig tavaly már 844 ezer internetes ügyintézést regisztráltak. A könyvtár honlapján egyébként már digitalizált könyveket is olvashatunk. Világháló csábítja az egyetemi könyvtárba látogatókat is, akiknek több mint 300 számítógép áll a rendelkezésére. Mader Bélától, az intézmény főigazgatójától megtudtuk: az elmúlt öt évben évente 700 ezer látogató fordult meg a könyvtárban - legfőképpen az A behajtók házhoz mennek Aki a harmadik felszólítás után sem viszi vissza a Somogyi-könyvtárból kikölcsönzött könyvet, azt az Intrum Justitia nevű behajtócég „veszi kezelésbe". Tagjai akár a látogató lakhelyére is kimennek az elfelejtett könyvekért. A Somogyiban egyébként tavaly 120 olvasó 1 millió 380 ezer forintnyi tartozást halmozott fel. Az összeg magában foglalja a késedelmi díjakat és a kintlévő dokumentumok árát is. Év végéig ennek mindössze 30 százalékát sikerült behajtani. egyetem hallgatói, köztük sokan szinte az Ady téri épületben „élik az életüket". Itt tanulnak, itt készülnek fel a vizsgákra, sőt az elektronikus rendszernek köszönhetően még itt is vizsgáznak. A Somogyi-könyvtárban 120 olvasó 1 millió 380 ezer forintos tartozást halmozott fel. FOTÓ: VERÉB SIMON Nagy sikert aratott a Szegedi Szimfonikus Zenekar Gyüdi Sándorral Budapesten, a Művészetek Palotájában A hazai együttesek Szimfonikus körkép című sorozatában szerda este nagy sikert aratott a Szegedi Szimfonikus Zenekar Budapesten, a Művészetek Palotájában. A szegediek programjában Gyüdi Sándor dirigálásával először Lendvay Kamilló Jazz-szimfóniája csendült fel, amit a Kossuth-díjas komponista az együttes 40 éves jubileumára tavaly írt. Nemcsak a zenekart, a jelen lévő 82 esztendős szerzőt is ünnepelte a közönség. Bartók Béla III. zongoraversenyét a 2008-as szegedi nemzetközi zongoraverseny győztesével, Kaneko Miyuji japán-magyar zongoraművésszel szólaltatták meg a szimfonikusok. A koncertet Richárd Strauss Sinfonia domestica című műve zárta - Gyüdi Sándort, a szimfonikusok művészeti vezetőjét, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatóját és a zenekart ovációval köszöntötte a publikum a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. A koncertre különbuszokat indítottak, így sok szegedi zenebarát is tanúja lehetett a sikernek. A szimfonikusok a Jazz-szimfóniából lemezfelvételt is készítettek. FOTÓ: HOllósi ZSOLT