Délmagyarország, 2010. március (100. évfolyam, 50-75. szám)
2010-03-08 / 56. szám
2010. MÁRCIUS 10., SZERDA 287 Kalendárium SZERKESZTI FÁBIÁN GYÖRGY Mondjon köszönetet nőnapon virágnyelven! Nem minden férfi tudja szemtől szemben elmondani érzelmeit, s ilyenkor általában a szavak nélküli kommunikáció legjobb formáját választják, virágot adnak nőnapon. Nem árt, ha az ember lánya legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezik virágnyelvből, hogy megértse, mit is akar a velünk szemben álló, orchideát, esetleg tulipánt vagy szegfűt kezében tartó erősebbik nem képviselője. ünnepi virágok VARGA ALEXANDRA Bizonyára mindenki tudja azt, hogy a vörös rózsa a szerelem legszebb szószólója, míg a fagyöngy a csókot jelképezi, a nefelejcs a hűség, az el nem felejtés virágba borult szimbóluma. Az viszont már kevésbé ismert, hogy a kála szépséget jelent, a pitypang pedig boldogságot, de aki egy csokor hóvirágot kap - amellett, hogy a szedése tilos annak az illető hűségéről kíván tanúskodni. A VIRÁGOK SZIMBOLIKÁJA A virágnyelvszótárban az árvácska a barátságot, a bazsarózsa a múló örömöt, a búzavirág a reménykedést, a jázmin a dicséretet, a liliom az ártatlanságot, a nárcisz a hiúságot, a napsugár üdvözletét, az orgona a hitkérést, a rozmaring az örök hűséget jelképezi. A sárga tulipánok a reménytelen szerelmet fejezik ki, a vörös szegfű csodálatot jelent, a liliom az ártatlanság mellett a szerelmet jelképezi, bizonyítva egyben azt is, hogy komolyak az illető szándékai. A VIRÁGNYELV TÖBB EZER ÉVES A virágszimbolikának a története több ezer évre nyúlik vissza. A Bibliában, a görög és római mitológiában, az egyiptomi írásokban és a keleti történetekben is egyértelmű utalások vannak Virágnyelvszótár A-tól Z-ig. Amarillisz: büszkeség. Ambrózia: viszonzott szerelem. Aszparágusz: kedvesség. Azálea: Vigyázz magadra! Bazsarózsa: boldog házasság. Begónia: Légy óvatos! Borostyán: házastársi szerelem. Ciklámen: búcsúzás. Eperfa: Te vagy az egyetlen, akit szeretek! Fagyöngy: csók. Gyöngyvirág: Teljessé tetted életemet! Harangvirág: alázatosság, szelídség. Hortenzia: ridegség, szívtetenség. Ibolya: szerénység. írisz: bölcsesség. Jácint: bocsánatkérés. Kaktusz: kitartás, erotika. Kála: szépség. Kamélia: tökéletesség. Kankalin: Nem tudok nélküled élni! Kardvirág: Adj egy kis pihenőidőt! Körömvirág: szomorúság. Krizantém: nyugalom. Krókusz: vidámság. Leander: óvatosság. Liliom: szüzesség, tisztaság. Mirtusz: szerelem, a házasság héber jelképe. Muskátli: butaság, ostobaság. Nárcisz: önimádat. Nefelejcs: Ne felejts el! Orchidea: szerelem, szépség, finomság. Petúnia: zárkózottság. Pipacs: elégedettség. Pitypang: hűség. Rózsa (esküvőkor): boldog szerelem. Rózsa (fehér és vörös együtt): egység. Rózsa (fehér): ártatlanság. Rózsa (sárga): a szerelem csökkenése, féltékenység. Rózsa (vörös): szerelem. Százszorszép: tisztaság. Szegfű: vonzerő, asszonyi szerelem. Szépecske: mindig vidám. Tátika: csalás, bájos hölgy. Tulipán: tökéletes szerető, hírnév, Hollandia jelképe. rá, hogy a virágoknak és sajátos üzenetüknek fontos szerepük volt már azokban az időkben is. A virágnyelv eljutott Európába is, és 1818-ban megszületett az első virágnyelvszótár, a Le Languages des Fleurs több mint 800 virág és növény jelentését magyarázza. A virágnyelv jelentőségét igazából a viktoriánus korban / & ismerték fel. Ebben a prűd, viszszafogott, kifelé szigorúan szabályozott társadalomban a virágküldés hamarosan a romantikus és kevésbé romantikus, de célra törő üzenetek közvetítőjévé vált. AKI VIRÁGOT AD, NEM ROSSZ EMBER Azért e botanikus nyelvjárás nem mindenki számára ismert, így ne haragudjunk meg, ha olyan virágot kapunk ajándékba, amelynek jelentéséről az átadójának még csak sejtelme sem volt. Hiszen egyvalami biztosan közös bennünk - akár kapjuk, akár adjuk -, a rájuk aggatott jelentésüktől függetienül szeretjük a virágokat, és ugye, aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet. Sztárgyümölcs a kivi Sok olvasónk kérdi, érdemes-e kivigondozással próbálkoznia. Hihetetlen, de ez az abszolút nem magyar gyümölcs, a kivi sokakat foglalkoztat, és nem csupán fogyasztóként. Ezért leírom, amit a kivigondozásról érdemes tudni. növényhatározó NAGYKUTASI VIKTOR Áprily Lajos kedves tavaszköszöntő versének, „Somvirágos oldal' első sorát választottam tavaszköszöntő írásom címének, hiszen a február végi közlekedési káoszt okozó nagy hónak már nyoma sincs, és egyre több kora .tavasszal virító növény jelenik meg, színesedik a természet. 99 Dr. Alexay Zoltán, a rovat szakértője várja kérdéseiket: zoldravat @lapcotn.hu tavaszváró ALEXAY ZOLTÁN Az egyik legelső tavaszhírnök a hóvirág. Népünk sok nevet adott ennek a kedves, fehér virágú növénynek, ilyenek a kikeleti hóvirág, árvavirág, fejér tavaszika, gyolcsínka, tejvirág stb. Úgynevezett geofiton növény (a kora tavasziak valamennyien ilyenek), ami azt jelenti, hogy a föld alatt áttelelő szerveikben (hagymában, gyöktörzsben, hagymagumóban) az előző évben felhalmozott táplálékot használják fel, s az idén termelt tartalék tápanyagból majd a jövő évi generáció gazdálkodik. A hóvirág gyakran a hótakaró alól bújik ki, sok helyen elsősorban a ligeterdőkben, a nedves dombés hegyvidéki erdőkben gyakran fehér szőnyegként borítja a talajt. Korábban a nőnapi ünnepélyek kedvelt ajándéka volt a hóvirágcsokor, ma már védett faj, így letépése büntetendő. (Eszmei értéke 10 ezer forint.) A hóvirággal egy időben szintén már a hó alól is kibújó kora tavaszi virágzó növényünk a téltemető. Korai megjelenésére utal a többi magyar neve is, mint a kikeletnyitó, téli hunyor, csillagos téliké. Ritka, éppezért kevésbé ismert növény, ezért részletesebben is bemutatom. Szára egyvirágú, virága aranysárga, hat sziromlevelű. A virágot három szeldelt, örvösen álló világoszöld gallérkalevél veszi körül. Lomblevelei a virágzás után jelennek meg, ujjasan szeldeltek. Tüszőtermésében fejlődő apró magvait a hangyák terjesztik, elvirágzás után gyorsan beérnek és kicsíráznak. Április végén levelei is eltűnnek, és csak a következő év tavaszán jelenik meg ismét a föld felett. Mediterrán eredetű növény, nálunk is úgy honosodott meg, hogy betelepítették. Parkokba ültették a XVII. századtól, innen terjedt el. Egyik legnevezetesebb élőhelye az Ács melletti Herkályi-erdő, de ismert az előfordulása Aszófő térségében, a Bükkben, a Zempléni-hegységben, a Bakonyban, a Mecsek vidékén és a Budai-hegységben is. Elsősorban a humuszos erdőtalajo- § kat kedveli, fényigényes faj. Védett növény, eszmei értéke 5000 forint. 99 Nagykutasi Vik tor kertész továbbra is várja kérdéseiket: kertesz @lapcom.hu (30/214-9414) Napjaink sztárgyümölcse. Nem véletlenül, hiszen tízszer több C-vitamin van benne, mint egy almában. A szőlőhöz hasonló kúszó cserje, ahol a szőlő is megél, ott jó eséllyel a kivi is. Mivel a kivi egy hosszú életű, energikus növekedésű kúszó cserje, akár 6 méter magasra is megnőhet. Fagyérzékenysége a csemegeszőlőkéhez hasonló. A fiatal példányokat erős fagyok esetén célszerű kukoricaszárral vagy náddal takarni, az idősebb példányok teljesen fagyállóak. Az erős széltől érdemes óvni, mert a hajtásait könnyen összetörheti. A talajnak jó vízáteresztő képességűnek kell lennie, hogy pangó víz ne érhesse a gyökereket. Vízigényes növény, a víz hiánya miatt csökkenhet a gyümölcs mérete és a gyümölcs jellemző tulajdonságai, gyengíti a növény ellenálló képességét. A növény igen nagy nitrogénfelhasználó. A termés méretét is jelentősen befolyásolja a tápanyagban lévő nitrogén mennyisége. Jótékony hatású a szerves trágya pótlása, pl. szárított marhatrágya vagy a gondosan adagolt, összetett műtrágya kiszórása. A kivi kúszónövény. Támrendszer mellé ültessük. Robusztus, erőteljes növekedésű, ujjnyi vastag hajtásokkal, tengernyi, kerekded, szőrös levelekkel, bőrszerű, majdnem kör alakú, zöld levelei 15-20 centiméter átmérőjűek. Fiatal leveleit és hajtásait piros szőrzet borítja, míg érett levelei sötétzöldek és szőrtelenek, simák. A virágzási idő május vége felé kezdődik. Ebben az időben a jobb terméskötődés érdekében monília elleni szerrel permetezzük meg a növényeket. Nagy, akár 3 centiméter átmérőjű hófehér virágai vannak. Metszeni főleg az idős töveket - a szőlőhöz hasonlóan kell, permetezni ez idáig nem kell. Nálunk is tökéletesen beérik, mivel utóérő gyümölcs. Az ovális, hosszúkás formájú gyümölcs 5-6 centiméter hosszú, vörösesbarna-barna héj borítja. Az érett gyümölcs húsa tömör, fényes zöld színű. A fiú és női egyedek is hoznak termést, azonban a fiú növényen jelentéktelenebb, kevésbé kívánatos gyümölcsök jelennek meg. Termésérés szeptember végétől várható. A gyümölcsöket hűtőszekrényben öt-hat hónapig tárolhatjuk. Terméseit az erősebb fagyok előtt szedjük le és utóérés után - amikor megpuhul (december elejétől) - fogyaszthatjuk. Egy tő 500 darabot is képes teremni. A saját termésű kivink sokkal édesebb és kellemesebb ízű, mint a boltban vásárolt, mivel érettebben szedjük le. Az ültetést követő harmadik évtől számítsunk termésre. A fiatal növényeket csapra és szálvesszőre érdemes metszeni, míg a termő korban a bokrot tavasszal ritkítani kell. Ilyenkor az elfagyott részeket és az öregebb, tőből induló ágakat vágjuk le. A többi ágat kétharmadára vágjuk vissza és kötözzük fel a kordonhoz.