Délmagyarország, 2010. március (100. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-08 / 56. szám

2010. MÁRCIUS 10., SZERDA 287 Kalendárium SZERKESZTI FÁBIÁN GYÖRGY Mondjon köszönetet nőnapon virágnyelven! Nem minden férfi tudja szemtől szemben elmondani érzelmeit, s ilyenkor általában a szavak nélküli kommunikáció legjobb formáját választják, virágot adnak nőnapon. Nem árt, ha az ember lánya legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezik virágnyelvből, hogy megértse, mit is akar a velünk szemben álló, orchideát, esetleg tulipánt vagy szegfűt kezében tartó erősebbik nem képviselője. ünnepi virágok VARGA ALEXANDRA Bizonyára mindenki tudja azt, hogy a vörös rózsa a szerelem legszebb szószólója, míg a fa­gyöngy a csókot jelképezi, a nefelejcs a hűség, az el nem fe­lejtés virágba borult szimbólu­ma. Az viszont már kevésbé is­mert, hogy a kála szépséget je­lent, a pitypang pedig boldog­ságot, de aki egy csokor hóvi­rágot kap - amellett, hogy a szedése tilos annak az illető hűségéről kíván tanúskodni. A VIRÁGOK SZIMBOLIKÁJA A virágnyelvszótárban az ár­vácska a barátságot, a bazsaró­zsa a múló örömöt, a búzavirág a reménykedést, a jázmin a dicsé­retet, a liliom az ártatlanságot, a nárcisz a hiúságot, a napsugár üdvözletét, az orgona a hitké­rést, a rozmaring az örök hűsé­get jelképezi. A sárga tulipánok a reménytelen szerelmet fejezik ki, a vörös szegfű csodálatot je­lent, a liliom az ártatlanság mel­lett a szerelmet jelképezi, bizo­nyítva egyben azt is, hogy komo­lyak az illető szándékai. A VIRÁGNYELV TÖBB EZER ÉVES A virágszimbolikának a történe­te több ezer évre nyúlik vissza. A Bibliában, a görög és római mitológiában, az egyiptomi írá­sokban és a keleti történetekben is egyértelmű utalások vannak Virágnyelvszótár A-tól Z-ig. Amarillisz: büszkeség. Ambrózia: viszonzott szerelem. Aszparágusz: kedvesség. Azálea: Vigyázz magadra! Bazsarózsa: boldog házasság. Begónia: Légy óvatos! Borostyán: házastársi szerelem. Ciklámen: búcsúzás. Eperfa: Te vagy az egyetlen, akit szeretek! Fagyöngy: csók. Gyöngyvirág: Teljessé tetted életemet! Harangvirág: alázatosság, szelídség. Hortenzia: ridegség, szívtetenség. Ibolya: szerénység. írisz: bölcsesség. Jácint: bocsánatkérés. Kaktusz: kitartás, erotika. Kála: szépség. Kamélia: tökéletesség. Kankalin: Nem tudok nélküled élni! Kardvirág: Adj egy kis pihenőidőt! Körömvirág: szomorúság. Krizantém: nyugalom. Krókusz: vidámság. Leander: óvatosság. Liliom: szüzesség, tisztaság. Mirtusz: szerelem, a házasság héber jelképe. Muskátli: butaság, ostobaság. Nárcisz: önimádat. Nefelejcs: Ne felejts el! Orchidea: szerelem, szépség, finomság. Petúnia: zárkózottság. Pipacs: elégedettség. Pitypang: hűség. Rózsa (esküvőkor): boldog szerelem. Rózsa (fehér és vörös együtt): egység. Rózsa (fehér): ártatlanság. Rózsa (sárga): a szerelem csökkenése, féltékenység. Rózsa (vörös): szerelem. Százszorszép: tisztaság. Szegfű: vonzerő, asszonyi szerelem. Szépecske: mindig vidám. Tátika: csalás, bájos hölgy. Tulipán: tökéletes szerető, hírnév, Hollandia jelképe. rá, hogy a virágoknak és sajátos üzenetüknek fontos szerepük volt már azokban az időkben is. A virágnyelv eljutott Euró­pába is, és 1818-ban megszüle­tett az első virágnyelvszótár, a Le Languages des Fleurs több mint 800 virág és növény jelen­tését magyarázza. A virágnyelv jelentőségét igazából a viktoriánus korban / & ismerték fel. Eb­ben a prűd, visz­szafogott, kifelé szigorúan szabá­lyozott társada­lomban a virágkül­dés hamarosan a romantikus és ke­vésbé romantikus, de célra törő üzenetek közvetítőjévé vált. AKI VIRÁGOT AD, NEM ROSSZ EMBER Azért e botanikus nyelvjárás nem mindenki számára ismert, így ne haragudjunk meg, ha olyan virá­got kapunk ajándékba, amelynek jelentéséről az átadójának még csak sejtelme sem volt. Hiszen egyvalami biztosan közös ben­nünk - akár kapjuk, akár adjuk -, a rájuk aggatott jelentésüktől függetienül szeretjük a virágokat, és ugye, aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet. Sztárgyümölcs a kivi Sok olvasónk kérdi, érdemes-e kivigondozással próbálkoznia. Hihetetlen, de ez az abszolút nem magyar gyümölcs, a kivi sokakat foglalkoztat, és nem csupán fogyasztóként. Ezért leírom, amit a kivigondozásról érdemes tudni. növényhatározó NAGYKUTASI VIKTOR Áprily Lajos kedves tavaszköszöntő versének, „Somvirágos oldal' első sorát választottam tavaszköszöntő írásom címének, hiszen a február végi közlekedési káoszt okozó nagy hónak már nyoma sincs, és egyre több kora .tavasszal virító növény jelenik meg, színesedik a természet. 99 Dr. Alexay Zoltán, a rovat szakértője várja kérdéseiket: zoldravat @lapcotn.hu tavaszváró ALEXAY ZOLTÁN Az egyik legelső tavaszhírnök a hóvirág. Népünk sok nevet adott ennek a kedves, fehér vi­rágú növénynek, ilyenek a ki­keleti hóvirág, árvavirág, fejér tavaszika, gyolcsínka, tejvirág stb. Úgynevezett geofiton nö­vény (a kora tavasziak vala­mennyien ilyenek), ami azt je­lenti, hogy a föld alatt áttelelő szerveikben (hagymában, gyöktörzsben, hagymagumó­ban) az előző évben felhalmo­zott táplálékot használják fel, s az idén termelt tartalék táp­anyagból majd a jövő évi gene­ráció gazdálkodik. A hóvirág gyakran a hótakaró alól bújik ki, sok helyen elsősorban a li­geterdőkben, a nedves domb­és hegyvidéki erdőkben gyak­ran fehér szőnyegként borítja a talajt. Korábban a nőnapi ün­nepélyek kedvelt ajándéka volt a hóvirágcsokor, ma már védett faj, így letépése büntetendő. (Eszmei értéke 10 ezer forint.) A hóvirággal egy időben szintén már a hó alól is kibújó kora tavaszi virágzó növé­nyünk a téltemető. Korai meg­jelenésére utal a többi magyar neve is, mint a kikeletnyitó, té­li hunyor, csillagos téliké. Rit­ka, éppezért kevésbé ismert növény, ezért részletesebben is bemutatom. Szára egyvirágú, virága aranysárga, hat szirom­levelű. A virágot három szel­delt, örvösen álló világoszöld gallérkalevél veszi körül. Lomblevelei a virágzás után je­lennek meg, ujjasan szeldel­tek. Tüszőtermésében fejlődő apró magvait a hangyák ter­jesztik, elvirágzás után gyor­san beérnek és kicsíráznak. Április végén levelei is eltűn­nek, és csak a következő év ta­vaszán jelenik meg ismét a föld felett. Mediterrán eredetű növény, nálunk is úgy honoso­dott meg, hogy betelepítették. Parkokba ültették a XVII. szá­zadtól, innen terjedt el. Egyik legnevezetesebb élőhelye az Ács melletti Herkályi-erdő, de ismert az előfordulása Aszófő térségében, a Bükkben, a Zempléni-hegységben, a Bakonyban, a Mecsek vi­dékén és a Budai-hegy­ségben is. Elsősorban a humuszos erdőtalajo- § kat kedveli, fényigé­nyes faj. Védett növény, eszmei értéke 5000 fo­rint. 99 Nagykutasi Vik tor kertész to­vábbra is várja kérdéseiket: kertesz @lapcom.hu (30/214-9414) Napjaink sztárgyümölcse. Nem véletle­nül, hiszen tízszer több C-vitamin van benne, mint egy almában. A szőlőhöz hasonló kúszó cserje, ahol a szőlő is megél, ott jó eséllyel a kivi is. Mivel a ki­vi egy hosszú életű, energikus növeke­désű kúszó cserje, akár 6 méter magasra is megnőhet. Fagyérzékenysége a cse­megeszőlőkéhez hasonló. A fiatal példá­nyokat erős fagyok esetén célszerű ku­koricaszárral vagy náddal takarni, az idősebb példányok teljesen fagyállóak. Az erős széltől érdemes óvni, mert a haj­tásait könnyen összetörheti. A talajnak jó vízáteresztő képességűnek kell len­nie, hogy pangó víz ne érhesse a gyöke­reket. Vízigényes növény, a víz hiánya miatt csökkenhet a gyümölcs mérete és a gyümölcs jellemző tulajdonságai, gyengíti a növény ellenálló képességét. A növény igen nagy nitrogénfelhaszná­ló. A termés méretét is jelentősen befo­lyásolja a tápanyagban lévő nitrogén mennyisége. Jótékony hatású a szerves trágya pótlása, pl. szárított marhatrágya vagy a gondosan adagolt, összetett műtrágya kiszórása. A kivi kúszónö­vény. Támrendszer mellé ültessük. Robusztus, erőteljes növekedésű, ujjnyi vastag hajtásokkal, tengernyi, kerek­ded, szőrös levelekkel, bőrszerű, majd­nem kör alakú, zöld levelei 15-20 centi­méter átmérőjűek. Fia­tal leveleit és hajtásait piros szőrzet bo­rítja, míg érett levelei sötétzöldek és szőrtelenek, simák. A virágzási idő má­jus vége felé kezdődik. Ebben az időben a jobb terméskötődés érdekében moní­lia elleni szerrel permetezzük meg a nö­vényeket. Nagy, akár 3 centiméter átmé­rőjű hófehér virágai vannak. Metszeni ­főleg az idős töveket - a szőlőhöz hason­lóan kell, permetezni ez idáig nem kell. Nálunk is tökéletesen beérik, mivel utó­érő gyümölcs. Az ovális, hosszúkás for­májú gyümölcs 5-6 centiméter hosszú, vörösesbarna-barna héj borítja. Az érett gyümölcs húsa tömör, fényes zöld szí­nű. A fiú és női egyedek is hoznak ter­mést, azonban a fiú növényen jelenték­telenebb, kevésbé kívánatos gyümöl­csök jelennek meg. Termésérés szeptem­ber végétől várható. A gyümölcsöket hű­tőszekrényben öt-hat hónapig tárolhat­juk. Terméseit az erősebb fagyok előtt szedjük le és utóérés után - amikor megpuhul (december elejétől) - fo­gyaszthatjuk. Egy tő 500 darabot is ké­pes teremni. A saját termésű kivink sok­kal édesebb és kellemesebb ízű, mint a boltban vásárolt, mivel érettebben szed­jük le. Az ültetést követő harmadik évtől számítsunk termésre. A fiatal növénye­ket csapra és szálvesszőre érdemes met­szeni, míg a termő korban a bokrot ta­vasszal ritkítani kell. Ilyenkor az elfa­gyott részeket és az öregebb, tőből indu­ló ágakat vágjuk le. A többi ágat kéthar­madára vágjuk vissza és kötözzük fel a kordonhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents