Délmagyarország, 2010. március (100. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-06 / 55. szám

2010. MÁRCIUS 10., SZERDA PROGRAMPONT - NAPI KULTURÁLIS AJÁNLÓ ÉS TÉVÉMŰSOR 13 Szieszta / szerkeszt: mészely réka, sudár éva ^'"^sbhf ff í Koltay Gábor Nemeskürty Istvánról: Az ő idején készültek a nagy történelmi játékfilmek, amelyek ma is vetíthetők. Évente hatvan-hetven ilyen készült, de ma már nincs történelmifilm-gyártás. O) M CO nCD KOLTAY GÁBOR: MAGYARSÁGTUDATRÓL, FILMGYÁRTÁSRÓL, NEMESKÜRTY ISTVÁNRÓL Banán- és kólaeső Bukarestben KOLTAY GÁBOR Nincs jövőképünk, a lelki, szellemi szétesettség a legnagyobb probléma a Kárpát-medencei magyarok között. Gazdasági felemelkedésre sem lehet számítani, amíg nincs tisztességes, világos és egyértelmű lelkiállapotunk az embereknek. ként üljünk a tévé előtt. Ezekről beszéljünk, ezeken szörnyülködjünk és ne legyenek mélyebb gondolataink - fejtette ki. A 2004-ben forgatott, Trianon című filmről kiderült: miután elkészült, egy forgalmazó sem merte felvállalni. Utolsó ötletként az Uránia moziban próbálkoztak, ahol három napra vállalták a vetítést. Aztán a nagy érdeklődés miatt hosszabbítani kellett, végül hat hónapig ment a film. - Teljes sötétség volt és én a szószéken másfél órán keresztül beszélhettem az összegyűlteknek. Közben Brüsszelbe is eljutott az eset híre. A románok úgy próbálták elsimítani, hogy az egyik kereskedelmi csatornán helyet adtak. Én kértem, hogy utána legyen élő stúdióbeszélgetés. 2005 februárjában Raffay Ernő tanár úrral utaztunk Bukarestbe. Rendőrök kísértek bennünket végig. A filmet rengetegen nézték meg, utána a beszélgetésen négyen ültek velünk szemben. Egyikük feltette a kérdéseket: kinek a nevében készítettem a filmet, hányan gondolják ezt így, ahogy én, hányan állnak mögöttem? Próbáltam válaszolni, hogy a magam nevében, én ezt így gondolom, az én filmem, és azt hiszem, sokan gondolkodnak így. Kikényszerített belőlem egy számot, mondtam, hét-nyolc millióan biztos. Erre ő: 2004. december 5-én volt egy szavazás, ahol másfél millióan szavaztak mindössze igennel. Másnap sajtótájékoztató volt, ahol kólával öntöttek le bennünket, banánnal dobáltak meg. Ilyen hozzáállást tapasztaltunk Bukarestben, és erre egyik magyar televíziós csatorna sem volt kíváncsi - mondta Koltay Gábor. Koltay Gábor filmrendező, operatőr hiányolja a nagy történelmi filmeket, az értékes televíziós műsorokat, a tartalmas vetélkedőket. Ő úgy látja, nem véletlenül nem készülnek ilyenek. Szerinte ennek eredménye lehet az is, hogy minden idők legnézettebb magyar műsora az volt, amiben vaddisznótetemet téptek szét a szájukkal a szereplők. A Trianon című film alkotója munkájáról, „országlátásáról", nemzettudatról, szerencséjéről és Nemeskürty Istvánnal való kapcsolatáról is beszélt. FILM CS. KOVÁCS ATTILA Koltay Gábor építészmérnöknek tanult, aztán filmrendező tanszakon szerzett diplomát. 1986-ban lett a négy szabadtéri színpadot tömörítő Budapesti Művészeti Hetek és Szabadtéri Színpadok igazgatóságának igazgatója. 2004-ig vezette az intézményt. Az elmúlt húsz évet csalódásként élte meg. - Én egy virágzó, jókedvű, demokratikus, az értékekhez visszataláló, a történelmét kiemelten fontosnak tartó országot képzeltem el két évtizede - mondta. - Mostanra pedig eljutottunk oda, hogy már semmin nem csodálkozunk, semmin nem döbbenünk meg. A fiatalok tömegesen hagyják el az országot. Koltay Gábor számára fontos téma Trianon. Mint fogalmazott, régóta tanulmányozta történelmünk e korszakát, próbálta filmekben, színházi előadásokban körbejárni a problémát. - Vissza kell menni a kályháig. Abban, hogy ilyen orbitális igazságtalanság a világban még nem volt, az egész magyar társadalom egyetértett. Vallástól, politikai nézettől függetlenül mindenf 5 Érdekes és veszélyes történet volt a Trianon című filmem romániai, erdélyi bemutatója. A marosvásárhelyi református templomban nagy tömeg gyűlt össze, de a filmet betiltották. A hatóság emberei egyszerűen lekapcsolták az áramot a templomban. Koltay Gábor ki ugyanazt gondolta a kérdésről. Az 1920-as évek elején a magyar közélet valamennyi szereplője, a jeles művészek is, mind egyetértettek, hogy meg kell erősödni lelkileg, erős közösséggé kell válni. Ez az 1930-as évekre sikerült is. A szakadékba lökött ország talpra állt. Van tehát példa előttünk, hogyan lehetne a mostani helyzetünkből is kiemelkedni. Igaz, akkor volt egy fontos dolog, amire lehetett alapozni és ami ma már nincs: az emberek lelke mélyén lévő nemzettudat hiányzik - véli a rendező. Hozzátette: ő szerencsés családba született, mert tanítónő édesanyja nagy hangsúlyt fektetett gyerekei történelmi oktatására. Édesapja szintén, könyvtárában nagyon sok hasznos olvasnivalót talált. A családi indíttatáson kívül Koltay Gábor nagy szerencsének tartja, hogy annak idején találkozott Nemeskürty Istvánnal. A tanár űr a Budapest Filmstúdió vezetője volt és Koltay Gábor egy filmötlettel kopogtatott nála. Ő maga csodálkozott a legjobban, hogy Nemeskürty rábólintott és így született meg a nagy sikerű, A koncert című film az Illés zenekarról. Ezután jött az újabb meglepetés: Nemeskürty egy Szent Istvánról szóló rockopera elkészítésével bízta meg a fiatal szakembert. - Teljesen ismeretlen műfaj volt ez Magyarországon. Ráadásul Szent Istvánról, mindez 1982-ben - emlékezett a rendező. - A bemutató, 1983. augusztus 20-a egy nagy megvilágosodás volt. Tizenötezer emberrel a Király-dombon, akik együtt énekeltek, együtt maradtak az előadás végén is. Tudatosult bennem, hogy az emberekben milyen igény van a történelemmel való igaz, őszinte és átélhető találkozásra. - Helyettük Győzikéket nézünk, őket idézzük, és minden idők legnézettebb műsora az volt, amiben egy vaddisznótetemet a szájukkal téptek szét a szereplők. Ezek persze nem véletlenek, tudatos, megtervezett butítás folyik, mert az a cél, hogy bamba tömegA MAGYAR HARD ROCK ÚTTÖRŐJE, A LÍRAI BALLADÁK MESTERE A magyar rockzene legendás alakja, Balázs Fecó nehezen viseli, hogy manapság bárki sztár lehet zenei képzettség és énekhang nélkül is - azt mondja, ami valaha életérzés volt, ma már csak üzlet. Csendesen él. Jövőre lesz hatvanéves, amit egy új lemezzel és egy nagyszabású koncerttel szeretne ünnepelni. ROCKZENE SZABÓ IMRE - Ön évtizedek óta meghatározó alakja a magyar rockzenének. Hogyan éli meg, hogy a mai sztárok ehhez képest tiszavirág-életűek? - Nagyon rosszul. Amit ma néhány tévészerepléssel, mindenféle zenei képzettség és énektudás nélkül el lehet érni, azért mi tíz-húsz évet dolgoztunk. Bennünket egy életérzés mozgatott. Óriási élmény volt a színpadon olyasmiket kimondani, megmutatni, ami nem egy esetben ellenszegülésnek számított a fennálló hatalommal szemben. Ma már nem életérzésről van szó, hanem üzletről. Azt gondolom azonban, hogy a legnagyobb zsűri az idő. Majd meglátjuk, a most futó sztárok közül lesz-e valaki, akinek a dalaira tíz-húsz év múlva is emlékeznek az emberek. - Azért nem lehet egyszerű eldönteni, miből lesz időtálló nóta Azt olvastan valahol, hogy a Homok a szélben című slágert például nem szerette, pedig máig dúdolja mindenki - Tényleg nem szerettem, de nem azért, mert nem volt jó dal - egyszerűen azért, mert kötelező volt játszani. De ma sem hagyom ki a fellépések programjából. Nagyon sok korosztály szereti és természetesen már jó érzésekkel játszom. Jó látni, hogy nosztalgiázó idősek és tinik egyaránt lelkesen fogadják. De azért az is igaz, hogy ez a mostani rajongás nem ugyanaz már, mint amit annak idején tapasztaltunk. Megváltozott a vüág. Annak idején egy-egy nagyobb koncert, buli idején kiürültek az utcák, de még 1986-ban is, amikor az első sitkei fesztivált rendeztük. Akkor az volt az első olyan vidéki rockfesztivál, amely aztán évről évre megismétíődött. Ma már egymást érik a hasonló rendezvények szerte az országban. - Hogyan él ma a rocksztár, aki - mint a könyvében olvasható - úgy érzi, szinte mindent elért, amit szeretett volna? - Csendesen. Volt egy infarktusom és egy súlyos szívműtétem évekkel ezelőtt, ami után sok minden megváltozott bennem - bár azt gondolom, sosem voltam afféle botrányhős, mindig is igyekeztem úgy élni, hogy senkinek se ártsak, és akinek lehet, segítsek. Ha hívnak, ma is játszom, és tavaly is megjelent egy válogatásalbumom, amelynek egy duett a különlegessége: Cserháti Zsuzsával rögzítettük a halála előtt néhány hónappal, ezt lemezen még sosem lehetett hallani. Névjegy. Az 1951-ben Budapesten született Balázs Fecó 16 éves kora óta muzsikál már a zeneművészeti szakközépiskola zenekarának is tagja volt, de az ország a Neoton együttes tagjaként ismerte meg. 1972-ben Som Lajossal kiléptek a Neotonból, és megalapították az ország első hard rock csapatát, a Taurus XT-t. Ennek feloszlása után egy ideig külföldön dolgozott, később Koncz Zsuzsa kísérőzenésze lett, majd 1978-ban megalapította a Korált. A dallamos hard rockot játszó csapat több máig népszerű albumot adott ki, turnézott szerte Kelet-Európában, őt magát pedig 1979 és 1985 között ötször is az év billentyűsévé választották. 1986-ban indult szólókarrierje. Filmzenéket és rockoratóriumot is komponált, és olyan nemes kezdeményezések fűződnek a nevéhez, mint a sitkei kápolna felújításáért rendezett koncertek - nemrégiben egyébként hasonlóan szép feladatot vállalt: a Vangel Róbert makói sebészorvos emléke előtt tisztelgő esten játszott. Dalai eddig • húsz lemezen hallhatók, a legutóbbi tavaly jelent meg Érints meg még egyszer címmel. Balázs Fecó és a kiürült utcák BALÁZS FECÓ .Jövőre leszek 60 éves. Ezt egy új lemezzel ünneplem, új szerzeményekkel, s természetesen lesz egy nagy koncert is a régi zenésztársakkal, barátokkal, szimfonikus zenekari kísérettel."