Délmagyarország, 2010. február (100. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-06 / 31. szám

2010. FEBRUÁR 6., SZOMBAT 13 I Szieszta TI WERNER KRISZTINA Qé *3r m Jóri András adatvédelmi biztos Felhívta a figyelmet arra. hogy az ajánlószelvények gyűjtése a kelleténél több személyes adat kezelésével jár. és ha egy párt mind a 176 egyéni választókerületben össze akarja gyűjteni a 750 ajánlást, az azt jelenti, hogy több mint 132 ezer személy adatait kezeli. TÉNYEK ÉS TÉVHITEK AZ ORSZÁGGYŰLÉSI VALASZTASOKKAL KAPCSOLATBAN Normális szélkakasság László Róbert választási szak-, értő B i j V POLITOLÓGIA GARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ Kiderült, teljesen normális, hogy sokan négyévente más és más pártban bíznak. A szintén megszólaltatott Nagy Bandó András úgy látja, akárki nyer, olyat kapunk, amilyet megérdemlünk. Sólyom László köztársasági elnök január 22-én bejelentette, április 11-én lesz az idei országgyűlési választások első fordulója. Az 1990 óta megtartott öt szavazás alapján sok minden világossá vált a magyar választói hozzáállásról. MEGTANULTUK VAGY SEM A VÁLASZTÁSI LECKÉT? Az ellenzéki kerekasztalnál megalkotott egyik legbonyolultabb országgyűlésiképviselő-választási rendszer kiállta az idők próbáját. - Pedig úgy tervezték a megalkotói, hogy ennek a segítségével megválasztjuk az 1990-ben megalakuló Országgyűlést, és majd úgyis módosítják a parlamentbe bejutott pártok. Aztán nem így történt, ahogy az alkotmányunk, úgy a választási rendszerünk is ideiglenes, tehát tartós - mondta nevetve László Róbert, a Political Capital választási szakértője. László hozzátette, kétféle nézet él rólunk, választópolgárokról szakértői körökben. Az egyik vélekedés szerint a lehetőségekhez képest megtanultuk a választási leckét, a rendszert, a másik szerint fogalmunk sincs róla. Nagy Bandó András Április 11-én hatodik alkalommal választhatunk országgyűlési képviselőket, határozhatjuk meg a parlament összetételét. Épp ezért egy választási szakértő segítségével „lehetetlenre" vállalkoztunk: megpróbáltuk megfejteni, mi motivál minket, szavazópolgárokat arra, hogy egyik vagy másik pártra és annak jelöltjére adjuk voksunkat. - Akik szerint megtanultuk a rendszert, azzal érvelnek, 1990-ben 777 ezer 777 szavazat, a leadott voksok közel 16 százaléka veszett el, míg 2006-ban már csak 3,22 százalék. Ehhez persze az is hozzájárul, hogy sokkal kisebb az „étlap", kevesebb párt indul. Ugyanakkor - érvel a másik oldal - borzasztóan bonyolult a választási rendszer, egy átlagpolgár képtelen azt átlátni (lásd keretes írásunkat - a szerző), épp ezért rosszul okoskodik jegyezte meg a választási szakértő. László Róbert szerint ugyanis általános vélekedés, hogy a kis pártok egyéni jelöltjeire nem érdemes szavazni, hiszen esélyük sincs a győzelemre, épp ezért csak a listát támogatják. - Ez hibás okfejtés, hiszen ha egy párt átlépi a parlamentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt, akkor az egyéni jelöltre leadott voksok nem vesznek el, hanem felkerülnek az országos listára - oszlatott el egy tévhitet a Political Capital munkatársa. KÖNNYŰ FARKAST KIÁLTANI Hiányos ismereteinkkel visszaélni is könnyű. László Róbert szerint - a tájékozatlanság miatt - aki választási csalást kiált, újraszámolást követel, könnyen célt ér. - A vesztes oldal, különösen szoros eredmény esetén, mindent bevethet azért, hogy elbizonytalanítsa az állampolgárokat, arra apellálva, hogy a választó nem érti, hogyan is lesz a szavazatából mandátum. Azért veszélyes ez, mert az amúgy elég transzparensen működő választási eljárásba vetett bizalmat teszik alaptalanul kockára. Jelentős, a választás eredményét befolyásoló választási csalásról márpedig nincs tudomásunk, hacsak nem számítjuk ide az ajánlószelvényekkel való visszaéléseket. TERMÉSZETES A VÁLTÓGAZDÁLKODÁS Az öt választás alatt egyre erőteljesebb blokkosodás alakult ki. Ez a már említett rossz beidegződésnek köszönhető. Ami egyáltalán nem baj, ahogy a választói szélkakasság sem. László Róbert természetesnek tartja, hogy vannak olyan állampolgárok, akik ide-oda szavaznak, négyévente változik a pártszimpátiájuk. Ilyen szavazó Nagy Bandó András is, aki a jobboldalra éppúgy szavazott már, mint a baloldalra. Bandónak egyébként nem túl rózsás a véleménye a közelgő választásokkal kapcsolatban. - Vallom, 20 év után demokrata polgárrá kell nőnie az elvakult rajongóknak. Amíg két vagy több rajongótábor társul a két vagy több „oldalhoz", mindig szívni fogunk. A rajongó kritikátlan, épp, mert rajong valakiért vagy egy oldalért. A másik oldalnál - pártja segítségével - a szálkát is észreveszi, a sajátjánál a gerendát sem - mondta Bandó. A humorista hozzátette: „Hogy jól válasszak, a politikai elitnek nevezett képződményt csak »külsősként« szemrevételezhetem. Aki a ciklusa alatt leszerepel, nálam nem rúg labdába. Aki jókat tervez és ígér, az igen, de a mandátuma tényleg csak egy ciklusra szól. Ha hazudott, becsapott, nem teljesített, négy év múlva lapáton lesz." Nagy Bandó elmondta azt is, idén először nem figyeli a kamKomolytalan javaslatok. Az utóbbi időben nem hallani, de különösen a Bajnai-kormány megalakulása előtt nagyon népszerű téma volt a kisebb parlament. László Róbert szerint azonban sem az MSZP, sem a Fidesz egy pillanatig nem gondolta komolyan a „reformját". - Az a legkisebb probléma a választási rendszerben, hogy hány képviselő ül a parlamentben. Mégis ezzel, pontosabban a létszámmal a legkönnyebb népszerűvé válni. Azonban az egyik nagy párt nem árulta el, hogyan képzeli a létszámcsökkentést, míg a másik olyan javaslatot dolgozott ki, amelyről tudható volt, hogy a másiknak nem felel meg, s így nem is mehet át a parlamenten, hiszen ennek a törvénynek a megváltoztatásához kétharmados többségre van szükség. KOPOGTATÓCÉDULÁK Hétfőn kezdik kézbesíteni az érintett több mint 8 millió választópolgárnak az áprilisi országgyűlési választásról szóló értesítőt és ajánlószelvényt. A választóknak február 8. és 12. között kell megkapniuk a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítést (a kopogtatócédulát) és az ajánlószelvényt. A RENDSZER HIBÁI A mostani választási rendszernek két komoly hibája van, s bár mindkét esetben alkotmánybírósági kötelezettség hárul a parlamentre, mégsem köszörülik ki a csorbát. Az egyik gond a választókerületi aránytalanság. Veszprém megye 6-os, Veszprém központú körzetében 2006-ban 27 ezer 128, ugyanakkor a szigetszentmiklósi körzetben (Pest megye 12-es választókerülete) 66 ezer 403 szavazópolgár választott meg egy országgyűlési képviselőt. Sérül a külképviseleti szavazás lehetősége is. Külföldön ugyanis egy héttel korábban lehet voksolni, viszont ha valaki a választás előtt mondjuk három nappal utazik el, nincs lehetősége arra, hogy az adott ország nagykövetségén, konzulátusán leadja a szavazatát. Csongrád megyében hasonló aránytalanságok tapasztalhatók, mint Veszprémben, illetve Szigetszentmiklóson. Itt négy évvel ezelőtt a legnépesebb kerület a szegedi központú 2-es körzet, ahol az első fordulóban 60 ezer 779-en szavazhattak. A legkisebb pedig a szentesi székhelyű, 5-ös számú volt, ott „csak" 35 ezer 878-an szerepeltek a választói névjegyzékben. Győr-Moson-Sopron megyében nincsenek aránytalanságok a választókerületek lakosságszáma alapján. Négy évvel ezelőtt a legnépesebb kerület a győri központú l-es körzet volt, ahol az első fordulóban 61 ezer 130-an szavazhattak. A legkisebb pedig a kapuvári székhelyű, 6-os számú volt, ott „csak" 44 ezer 855-en szerepeltek a választói névjegyzékben. Hiányos ismeretek. Négy évvel ezelőtt a Capital Research egy telefonos, reprezentatív, 500 fos mintán mérte föL milyenek a választási ismereteink A megkérdezettek több mint fele (55 százafeka) egyáltalán nem tudta, hány listát állítanak a pártok Mindössze 175-en voltak tisztában azzal hogy van területi, azaz megyei és országos lista Hat százalék úgy gondolta három pártlistára is voksolni keü, míg húszan azt gondolták, a pártoknak csak egy listájuk van A válaszadók közül 395-en jól tudták, hogy az első fordulóban kiderül, mely pártok jutnak be a parlamentbe, ugyanakkor a felhívottak 54 százaléka azt is tudni vélte - hibásan -, hogy az első fordulóban az is eldől melyik pártnak lesz a legtöbb képviselője 310-en pedig azt gondolták az első forduló után az is kiderül ki lesz a miniszterelnök, pedig ez sincs feltétlenül így. pányt. Ugyanis meg van győződve róla, bármilyen lesz, egymás ócsárolásáról és tarthatatlan ígéretekről szól. - Döntésemhez elég lesz az elmúlt négy, illetve nyolc év teljesítménye. Ami befolyásolhat: az őszödi beszédtől elindult folyamat, benne a jéghegy csúcsaként kibukott Zuschlag-üggyel, a pesti ingatlanbotránnyal, a BKV-üggyel és a szabadok le- és mellényúlásaival, a jobbak túlkapásaival és tengerészgyalogságával. Idén ismét a Fidesz tűnik „jobbnak", de ha ez a „jobbság" nem tart ki négy évig, megint bukta lesz. Nyolc éve a Torgyán-féle zsebes társaság vitte a sírba, most az egyházi terjeszkedéstől tartok. Akárki nyer, olyat kapunk, amilyet megérdemlünk - jegyezte meg Nagy Bandó András. PÁRTKASSZA A költségvetési támogatások kifizetése negyedévenként történik. Az állami költségvetésből a pártok támogatására fordítható összeg 25 százalékát - egyenlő arányban - az Országgyűlésben az országos listán mandátumot szerző pártok között kell felosztani. LEGYEN INKÁBB KAUCIÓ! Ahhoz, hogy egy jelölt indulhasson a választáson, 750 ajánlószelvényt kell összegyűjtenie. A nagy pártoknak ez nem szokott gondot okozni, a kicsiknek annál inkább, ám a választási szakértő szerint nem ezért kellene átalakítani a jelöltállítás rendszerét. Veszélyben vannak a személyes adataink, ráadásul a cédulás rendszer megteremtette a maga feketepiacát is. A Political Capital épp ezért azt javasolja, legyen inkább egy néhány tízezer forintos kaució, amit az induló jelölteknek letétbe kellene helyezni. S ha az induló megszerez bizonyos százaléknyi voksot a választáson, visszakapja a kauciót. Ami pénz pedig esetleg bennmaradna, azzal magát a választási eljárást lehetne utólagosan is finanszírozni.