Délmagyarország, 2010. február (100. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-27 / 49. szám

2010. FEBRUÁR 27., SZOMBAT KAPCSOLATOK 17 Az ügyvédi válaszol dr. Juhász György rovata Pénzügyi vita az albérlővel Tisztelt ügyvéd úr! Van egy lakásom, amit kiadtam albérletbe. Teljesen hivatalos írásos szerződés alapján, adózom is utána. Tavaly karácsony előtt költöztek ki az albérlők, akik három évig laktak ott, de a végére nagyon megromlott a viszonyunk. Most kaptam a bíróságtól egy fizetési meghagyást, hogy fizessek nekik százezer forintot, mert ennyiért csináltattak az előszobába egy beépített szekrényt. Én ellentmondással éltem. Úgy tudom, ilyenkor per lesz, és majd el kell mennünk tárgyalásra. Az igazság az, hogy én csak utólag szereztem tudomást a szekrényről, nekem nem volt rá szükségem, nem is tetszett. Ennek ellenére egy havi bérleti díjat elengedtem nekik. Erről persze csak szóban állapodtunk meg. Valójában még ők tartoznak nokem, mivel a gáz-, víz- és villanyóra állásokat nem diktálták be, így most derült ki, hogy közel százezer forintos tartozás van a közműszolgáltatók felé. Ezenkívül még közösköltség- és bérletidíj-elmaradásuk is van, sőt a lakásbiztosítást díj nem fizetése miatt felmondták, pedig mindez az ő kötelezettségük lett volna. Nekem is egy másik eljárásban a bírósághoz kell fordulnom, vagy ebben a perben elbírálható az én igényem is? Tisztelt olvasó! Elsődlegesen azt kell tisztázni, hogy a beépített szekrényért ön köteles-e fizetni. Ha sikerül bizonyítania, hogy azt már korábban elrendezték egymással, akkor nyilván alaptalan a volt bérlő követelése. Ha ezt nem tudja igazolni, akkor azt sajnos el kell számolni. Véleményem szerint viszont nem az a kérdés, hogy mennyibe került a beépítés, hanem, hogy ez által ön mennyivel gazdagodott, azaz a lakása értéke mennyivel emelkedett. Ez az összeg remélhetőleg jóval kevesebb, mint a bekerülési érték. Gyakran előfordul, hogy egy lakásban egymillió forintból felújítjuk a konyhát, fürdőszobát, ugyanakkor az a realizálható piaci értéken legfeljebb pár százezer forintot dob. Önnek tehát szerintem legfeljebb csak az értéknövelő mértéket kell megfizetnie. Ténylegesen persze azt sem, mivel önnek is van követelése a másik féllel szemben. Ezt a felperesi követeléssel szemben beszámíthatja, ha pedig az ön követelése több, mint a másik fél ön által esetleg elismert igénye, akkor az azt meghaladó részt viszontkeresettel követelheti ugyanabban a perben. Miután az eljárás egymillió forint alatti követelésekről szól, ezért a polgári perrendtartásról szóló törvény úgynevezett kis értékű perekre vonatkozó speciális szabályait is alkalmazni fogja a bíróság. Erről majd részletes írásos tájékoztatót fognak kapni. Ezen rendelkezések közül kiemelném, hogy kis értékű perekben a beszámítási kifogást vagy a viszontkeresetet - fő szabályként - csak az első tárgyaláson lehet előterjeszteni. Ezért is fontos, hogy oda már okiratokkal felkészülten menjen el. Általános javaslatom, hogy a közüzemi szerződéseket a lakást ténylegesen használó személy saját nevére kösse meg. Ha szabad egy kekeckedő megjegyzést tennem: albérlőkről akkor beszélünk, ha én magam is bérlem az ingatlant és úgy adom tovább albérletbe. Egyébként ha tulajdonosként adom ki a lakásomat, akkor jogilag helyesen bérlőim vannak, még akkor is, ha a köznyelvben az albérlő, albérlet kifejezések honosodtak meg. Ugyanakkor biztos vagyok benne, hogy én magam ennél nagyobb pontatlanságokat is el szoktam követni, tehát elköszönök, és megpróbálom kivenni a szememből a gerendát. E-MAIL Homo ludens Hurígaricus Játékos ember a magyar. Nevezhetjük kreatívnak is, amikor a legegyszerűbb dolgot is látványosan agyonbonyolítja. Mindez hétköznapjaink része is. Nap mint nap hallom, olvasom, hogy a gázfelhasználóknál pörög az óra, mégis sokan panaszkodnak a nem kellő fűtőkapacitásra. Amíg a gázfogyasztást köbméterben mérik, a számlázás pedig az átlagpolgár számára ellenőrizhetetlen hőérték alapján történik, joggal érezheti a fogyasztó, hogy azért eme barbatrükk, hogy átverhessék, minél jobban megfejjék. Említhetem az építőipari körbetartozásokat, ahol a legkisebb vállalkozón csattan az ostor, míg a fővállalkozók nem egy alkalommal felveszik a megrendelőtől a pénzt, majd csődöt jelentve felszívódnak. Hasonló a bizonytalanság a magánnyugdíjpénztárak, önkéntes nyugdíjpénztárak, valamint az állami nyugdíj táján is. Nem elég, hogy a nyugdíjkorhatár egyre emelkedik, az idősebbek munkaKÖSZÖNET ÚTI BESZÁMOLÓ A Vidám emberek 2008 nyugdíjasklub nevében Mészáros Istvánná köszönetet mond Klonkai László címzetes egyetemi docensnek a Közéleti Kávéház rendezvényének keretei között immár sokadszor megtartott, nagyon színvonalas vetített képes előadásáért. 2010. február 22-én 60 percben Buenos Aires színes világát mutatta be, amely nem nélkülözött fülbemászó zenét, humort és természetesen sok-sok információt. Szívből gratulálnak neki, és várják a további élménybeszámolóit. SMS-EK 20/365-4822: • Gyermekem február 17-én elhagyta a 9-es és 5-ös trolibusz vonalán a diákigazolványát bérlettel együtt, piros-fekete márványmintás tokban. Pálosi Vivien névre szól. Kérjük a becsületes megtalálót, jelentkezzen a fenti számon. 30/214-7881: • Szegeden, a Damjanich utcában találtam egy HEP-694-es rendszámtáblát. A tulajdonos a 20/395-4210-es számon jelentkezhet érte. UTÁNAJÁRTUNK OLVASÓINK KÉRDÉSEINEK HOL FOG A 10-ES BUSZ HELYETTI TROLI JÁRNI A KISKÖRÚTON? Szegedi olvasónk nem tudja elképzelni, hogy akarják trolival kiváltani a 10-es buszt: hol fog a troli járni a Tisza Lajos körúton? A szegedi elektromos tömegközlekedési nagyprojektet irányító Szeged Pólus Kft. projektigazgatója, Tapasztó Sándor válaszolt: mind a 10-es trolibusz, mind a 8-as trolibusz a villamospályán fog haladni a Dugonics tér és a Kálvin tér között. A Tisza Lajos körút felújításakor már kialakították a közös tömegközlekedési sávot a villamospályán. így a közösségi közlekedés függetlenül haladhat majd az autóforgalomtól. VÉDETT FOGYASZTÓ Kántor Lajosné Szegedről 53 ezer forintos áramszámlát kapott, amit mindenképpen ki szeretne fizetni, de nem tudja egy összegben. Szeretett volna részletfizetést kérni, de az volt a válasz: ő nem védett fogyasztó, nem adhatnak. Olvasónk minimálbérből él, férjének rosszindulatú daganata van, ezért leszázalékolták. Ha ők nem számítanak védett fogyasztóknak, ki számít annak? Az EDF Démász Zrt. kommunikációs csoportjától a következő választ kaptuk olvasónk kérdésére: „Védendő fogyasztók lehetnek szociálisan rászorultak és fogyatékkal élők. Szociálisan rászorult fogyasztónak számít, ha az ügyfél vagy a vele egy háztartásban élő személy nevelőszülő vagy hivatásos nevelőszülő, illetve a továbbiakban felsorolt juttatások valamelyikében részesült a támogatás megállapításától számított 3 éven belül: időskorúak járadéka, aktív korúak ellátása, lakásfenntartási támogatás, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, ápolási díj vagy otthonteremtési támogatás. Fogyatékkal élő fogyasztónak minősül az, aki fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, az adott személy, illetve szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül. A nyilvántartásba vételhez és a kedvezmények igénybe vételéhez minden esetben ki kell tölteni az ügyfélszolgálati irodáinkban és a honlapunkon megtalálható kérelmet, amelynek másik oldalát a jogosultságot igazoló igazgatási szervnek (önkormányzatnak) szintén ki kell töltenie és alá kell írnia. A kitöltött nyomtatványok feldolgozása után a szolgáltató írásban értesíti az igénylőt a védett fogyasztói státusz elfogadásáról, vagy az esetlegesen szükséges hiánypótlásról." TALÁLT PÉNZ SORSA Bárdi Istvánné januárban a szegedi Petőfi Sándor sugárúti postán talált nagy összeget a földön. Leadta az alkalmazottaknak, ám nem vettek fel róla jegyzőkönyvet, nem maradt írásos bizonyítéka, hogy olvasónk leadta azt a pénzt. Mindössze elvették, majd ráírták egy utalványra, hogy talált pénz. Olvasónk úgy tudja, ha hat hónapig nem jelentkezik a pénzért senki, azé, aki megtalálta. Ám így nincs rá bizonyítéka, hogy tényleg adott le pénzt. Milyen szabály vonatkozik ezekre az esetekre? A talált belföldi pénzt, ha hovatartozása vagy rendeltetése nem állapítható meg, pénztári többletként kell elszámolni, tájékoztatta rovatunkat Harnos Csaba, a szegedi 1-es posta vezetője. A közönség számára nyitva álló helyiségben talált, és a találó által beszolgáltatott dolog átadásáról másolattal jegyzőkönyvet kell készíteni. Ebben rögzíteni kell többek közt azt is, hogy a találó a dolog tulajdonjogára nem tarthat igényt. képessége csökken, közben nagyon sok fiatal állás nélkül tengődik, már nyugdíjas vagy nyugdíjközeli hozzátartozóit terhelve. A hálapénz megszüntetésének szándéka indította el az egészségügy reformját, amely olyan mértékű megszorításokat eredményezett, hogy sok kórház csődközeli állapotba került, a betegellátás színvonala véletlenül sem javult. A legújabb szenzációs találmány a cafeteriarendszer. Hogy ebben kik és milyen szinten érdekeltek, nyilván nem tudjuk meg, de az össznépi társasjátéknak kiváló teret ad. Kezdetben vala a munkabér és különféle pótlékok. Élelmes gazdasági vezetők kitalálták az adómentes juttatásokat: étkezési jegy, ruhapénz, üdülési csekk. Egyesek rájöttek, hogy ezzel állam bácsi, illetve az adóhatóság van kikerülve, tehát adóbevételt jelenthet ezek megadóztatása. Erre találták ki az adható cafeteriakeretet, melynek elemeit különféle mértékű adóterhekkel teszik „átláthatóbbá". Az elmúlt egy-másfél hét őrületét a melegétel-utalvány körüli hercehurca váltotta ki. Gazdag ország vagyunk. Míg nyugaton régóta betonból épülnek az autópályák, melyek sokkal tartósabbak, mint az állandóan kátyúsodó aszfalt, nálunk még mindig ezt a drágább megoldást részesítik előnyben az arra illetékesek. Most, a választások előtt is - szokás szerint - ígéretekkel van tele a padlás, színtől, pártállástól függetlenül. Mikor lesz végre újra hitele a tisztességnek, becsületnek, kimondott szónak? A korábban fennhangon meghirdetett üvegzseb miért sikerült olyannyira félre, mint amilyen botrányoktól hangos az ország? A lobbizásnak feltüntetett mutyizások helyett mikor lesz végre rend, átláthatóság, ellenőrizhetőség, képviselői számonkérés és visszahívhatóság, tisztességes megélhetés biztosítása a dolgozóknak, átlátható, korszerű egészségügy, kiszámítható nyugdíjrendszer? Meddig játszunk tovább? Gimesi István Miklós, Szeged POSTABONTAS Ráfizetünk Olvasom a hírek között, hogy az állam jelentős támogatást adott a rászorulóknak, hogy a világítást korszerűsítsék, és energiatakarékos izzókra cseréljék a hagyományos égőket. Ez az a bizonyos eset, amikor nem tudja a bal kéz, mit akar a jobb! Arról van szó, hogy a jelenlegi piaci kapitalista energiaszektor egyáltalán nem érdekelt abban, hogy kevesebb energiát fogyasszunk! Jelenleg abban érdekeltek, hogy a minél nagyobb extraprofit érdekében minél nagyobb legyen a fogyasztás! Persze lehet csökkenteni az energiafogyasztást, de ezt a szolgáltató nem nézi jó szemmel. Ha csökken a fogyasztás, csökken a profit is. Ez viszont azt eredményezi, hogy a csökkenő bevételt ellensúlyozandó a szolgáltató árat emel, hogy a profit változatlanul megmaradjon! Elsősorban itt, e területen kellenének olyan szabályok, amelyek a kevesebb energiát felhasználó fogyasztókat jobban védenék. Hézső Bálint, Vásárhely Farsang Dorozsmán Farsangi bált rendezett a kiskundorozsmai Alkony nyugdíjasklub a helyi művelődési házban. A remek hangulatú összejövetelen nagy sikert arattak a jelmezesek produkciói, FOTÓ: TARI GELLÉRT POSTABONTAS Mennyire etikus az etikai kódex? Még mindig értetlenül olvasom a Délmagyarország közleményét, hogy a Postabontás rovatban nem közölnek olyan olvasói leveleket, amelyek egy párt vagy jelölt lejáratására irányulnak. Ezzel én is egyetértek, ne jelenhessen meg tartalmában vagy stílusában nem elfogadható levél. De ki dönti el, hogy hol van a határ? Azok, akik elfogadták a kódexet, a pártok? Mert nem az látszik, hogy ők betartanák. Talán soha nem látott durva kampánycsatározások dúlnak a fejünk felett, amelyben nem riadnak vissza az orvosok és a tanárok lejáratásától sem, nem beszélve a nyugdíjasok lebecsüléséről, akikről azt képzelik, hogy már olyan feledékenyek, hogy néhány forint ígérgetésével megvásárolható a szavazatuk. Miből gondolják, hogy minden nyugdíjast csak a saját sorsa érdekel, és nem érzi saját problémájának a gyermekei, unokái sorsát is? Hogy a pártok és képviselőjelöltek egymásnak és egymásról mit mondanak, arról jobb nem beszélni, amikor egy etikai kódexről van szó. Ezzel a felhívással azonban a Délmagyarország elérte, hogy ezen az oldalon szinte teljes a kampánycsend. A közszolgálati rádióban fizetett hirdetésként óránként lehet hallani: védjük meg a demokráciát együtt, a populista eszméktől stb. Milyen demokráciát akarnak megvédeni és kiktől, ha azok, akiknek a sorsa forog kockán, meg sem szólalhatnak? Milyen demokrácia az, ahol a kisember be kell tartson egy etikai kódexet, ugyanakkor akik létrehozták, mintha nem is hallottak volna róla? Vagy ez csak egyetlen újság egyetlen rovatára vonatkozik? Én azért fizetek elő egy helyi napilapra, mert kíváncsi vagyok a környezetem életére, történéseire, sőt egy kampány időszakában a sorstársaim véleményére is, legyen az megegyező vagy pont ellenkező az enyémmel, mert nem közömbös azok véleménye, akikkel együtt döntünk további sorsunkról. Engem egyáltalán nem érdekel, a kampány idején főleg nem, hogy Madonna hány gyermeket fogadott örökbe, és melyik évben kivel óhajtja felnevelni őket, vagy- hogy milyen magánéleti gondokkal küzdenek a különböző celebek. Erre a célra ott vannak a bulvárlapok. Engem sokkal jobban érdekel a szegediek gondja, baja, öröme és a jövőről alkotott elképzeléseik. Ami a lejáratást illeti, az nem akkor történik, ha beszélünk az elkövetett cselekedetekről, hanem akkor, amikor elkövetik azokat. Szerintem nem az a baj, ha kitudódik valami hiba, rossz tett, hanem az, hogy elkövették. Hallgatással nem oldunk meg semmit. Sőt idézem: „vétkesek közt cinkos aki néma..." Kérdezem ezek után, hogy ilyen körülmények között etikus az etikai kódex? Vagy csak egyszerűen a szabad véleménynyilvánítás megcsonkításáról van szó? És ezek után számíthatok-e arra, hogy a különböző olvasói véleményeket olvashassam a DM oldalain? Átolvastam levelemet, mielőtt elküldtem volna, és semmilyen etikátlan részt nem találtam benne. Ha azonban jelenlegi világunk nem etikus, arról elsősorban nem mi, a kisemberek tehetünk. Szőke Ilona, Szeged (Pártot vagy jelölő szervezetet lejárató levelet nem közlünk, véleményt tartalmazó levelet igen. Hogy hol a határ, szerkesztőségünk dönti el. A szerk.)