Délmagyarország, 2010. február (100. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-25 / 47. szám

2010. FEBRUÁR 25., CSÜTÖRTÖK MEGYEI TŰKOR 50 bódéból árulják a malacságokat 50 kereskedő árulja toros portékáját és pálinkáját a holnap kezdődő I. Szegedi Toros Pálinkafesztiválon, a Széchenyi téren. A10 versenyző csapat faházakban és saját „böllérudvarokban" dolgozhatja föl az alapanyagot. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL Gőzerővel dolgozik az előkészületeken a Délmagyarország csapata a hétvégi I. Szegedi Toros Pálinkafesztivál böllérversenyére. A szervezők a 10 versenyző csapat számára a feldolgozásra váró két fél sertésen kívül a Szé; chenyi téren felállított 32 négyzetméteres faházakat és az eléjük kialakított „böllérudvarokat" biztosítják. A fűszereket és a pálinkát a versenyzők otthonról hozzák: hogy miből mennyit, az legyen meglepetés a fesztivállátogatóknak. Nemcsak nézelődni, vásárolni is lehet a különböző malacságokból a Széchenyi téren! A csapatok bódéi mellett közel 50 faházat állítottak fel a szervezők, ahol a cégek, mangalicások és őstermelők árulják majd füstölt toros termékeiket és pálinkájukat; az érdeklődők akár a húsvéti sonkát is megvásárolhatják a fesztiválon. A térről nem hiányozhatnak a kenyérlángost és kürtöskalácsot kínáló kereskedők sem. Lapunk csapatának, a Délmadárnak - az ellenfelek csapatnevei alapján - nem lesz sétagalopp a böllérverseny. A Vadvirág kompániával, az Ajaki böllérekkel ők lakodalmas műsorral is készülnek a fesztiválra -, a Királyi szakácsokkal, a Bendőtömködők csapatával, a Pick gyöngyszemeivel, a szlovák böllérekkel, a Bereczki és társai böllércsapattal, az erdélyi böllérekkel és az I love Szeged Rádió 88 csapatával kell felvennünk a versenyt. Már javában építik az I. Szegedi Toros Pálinkafesztivál bódéit a Széchenyi téren, FOTÓ: FRANK YVETTE FUT A SZEKÉR A MAGYAR VALLALKOZASOKKAL SZERBIABAN Szegedtől fél órára az ígéret földje Szabadkáról mifelénk manapság azt szokás tudni, hogy ott verik a magyarokat. Eközben a szegedi Elzett-Certa ottani nagykeriizletéről a helybeliek utcát neveznek el, a Fornetti szabadkai süteménygyára pedig Szerbia 77. legnagyobb adózója volt legutóbb. Velük és a Mol, a CBA, az OTP révén Szerbia-szerte terjeszkedik a magyar tőke. SZABADKA BAKOS ANDRÁS Egy évvel azután, hogy a NATO a koszovói albánok elleni atrocitások miatt végigbombázta Szerbiát, Szabadkán üzletet nyitott egy szegedi vállalkozás. - Sokan mondták nekem akkoriban itthon, hogy meggondolatlanság, amit csinálunk, hiszen ott nemrég még háború volt - mondja Török György, a zárakat, lakatokat, pántokat, ajtó- és ablakvasalatokat forgalmazó Elzett-Certa Kft. ügyvezető igazgatója. - Mi voltunk „A szomszédok - szerbek és magyarok is - örültek nekünk, mert megnőtt ingatlanjaik értéke." Török György ügyvezető ott akkor az első külföldi befektető. Valóban látszott a pusztítás nyoma, nem jártak az autók, mert nem volt üzemanyag. Most, tíz évvel később Szabadka belvárosában kora délután szinte mindig bedugul a forgalom, nagyot változott az élet. Az idő minket igazolt. Én sejtettem, hogy így lesz, hiszen a szegedi üzletünkbe már a 90-es években is sok szerbiai vevő járt, és ők panaszkodtak, milyen körülményes hazajutni az áruval, jó lenne elkerülni ezt a tortúrát. Amikor tájékozódtam, készségesen fogadtak, meg is alapítottuk az Elzett-Certa D. 0. O.-t, ez a cég hivatalos neve. Nagyon jutányos áron kaptuk bérbe a kiskerüzlet helyiségét. Nyitottunk egy nagyobb bázist, innen az egész országba viszik az árut: nagyon jó a terjesztőhálózat, az a cég, amellyel dolgoztatunk, a délután felpakolt holmit másnap reggelre elviszi a helyszínre, akár az ország legtávolabbi pontjára is. Megrendelés pedig van, mert mindenütt építkeznek. Az Elzett ugyan egy 120 éves világmárka, és német, francia, svájci cégek állnak a szegedi forgalmazó mögött, a Szabadkán eladott árukat azonban mind magyar kezek szerelik össze, magyarországi üzemekben. Szabadka alig 40 kilométerre van Szegedtől, mégis kevés hír jut el ide a vajdasági városról. Többnyire csak a magyarverésekről szóló tudósítások érik el az olvasó ingerküszöbét. - Én viszont az elmúlt tíz évben egy rossz szót sem hallottam, és nem tapasztaltam olyat, hogy rossz szemmel nézne ránk ott bárki is mondja Török György. - A Pribojska utcában, Szabadka új ipari övezetében építettük föl a nagyobbik központunkat, és nemrég visszahallottam, hogy a helybeliek azóta maguk között Elzett utcának nevezik ezt a sort. A szomszédok - szerbek és magyarok is - örültek nekünk, mert megnőtt ingatlanjaik értéke, s nemrég egy magyar tanítónő azt mondta, Nem lehet csalni az e-naplóval Közel egy éve csak elektronikus naplóval dolgoznak a vásárhelyi Gregus-szakközépben. A tapasztalatok meggyőzték az önkormányzatot: a szakképző központ összes intézményében rendszeresítik az e-naplózást. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY IMREPÉTER A vásárhelyi Gregus Máté Tagintézményben 2008 őszén pár osztályban kísérleti jelleggel kezdték alkalmazni az elektronikus naplózást, majd tavaly tavasztól az egész iskolában bevezették. Jelentős könnyebbség, hogy 550 diákra 350 számítógép jut - mondta el Kurusa József, a középiskola műszaki igazgatóhelyettese. A tanáriban és minden teremben található gép, így a pedagógus azonnal rögzítheti a változásokat: érdemjegyet, hiányzást, késést. A szegedi Németh Tamás által kiépített rendszer naprakész statisztikákkal szolgál. A tanulók teljesítményét a szülők, kollégisták esetében pedig a Cseresnyés nevelőtanárai is figyelemmel kísérhetik. Az adatokhoz kóddal férhetnek hozzá az érintettek. Szabadka főutcája. Jut hely a magyar cégeknek is az üzletsoron. ARCHÍV FOTÓ: SCHMIDT ANDREA nagyon büszkék arra, hogy mi ott vagyunk. A szegedi cégvezető csak azon csodálkozik, hogy a nagyobb magyarországi cégeken kívül mások nem fedezték föl ezt a hatalmas és növekvő piacot. Azok a magyarországi vállalkozások, amelyekhez sok vajdasági vevő jár, még nem vették a lapot. A szegedi cégeknek szerinte érdemes lenne ott próbálkozni, főleg, ha itthon valami miatt nehezebben megy a bolt. - Romániában sok lehetőségünk már nincs, de Szerbiában még van mozgástér. Jól jellemzi a szabadkai viszonyokat, hogy ugyanaz a jogászunk ma is, akivel annak idején az indulást intéztük. Négy-öt nap alatt ma is be lehet jegyeztetni egy céget. Az adózás kedvezőbb, mint itthon, 10 százalékos nyereségadót kell fizetni. Az önkormányzat is korrekt partner, és az áruszállítás sem jelent gondot a határon át. Ugyanannál a könyvelőirodánál dolgoztatunk a kezdetek óta, és a négy ottani alkalmazottunk is bevált: képzettek, dolgosak. A fiúk még legényként jöttek oda, azóta már megnősültek. Mol, OTP, CBA, Fornetti. A szegedi vállalkozás mellett a Vajdaságban más cégek is képviselik a magyar tőkét. Szabadkán működik OTP-fiók, a Mol is jelen van, a CBA-élelmiszerboltlánc szintén. A legérdekesebb mégis a Fornetti nyolcadik éve tartó sikertörténete egy olyan országban, ahol a Balkán leghíresebb pékjei, az albánok is szakmányban sütik a burekjaikat. A magyar péksüteménygyár közvetve csaknem ezer embernek ad munkát, és legutóbb a 77. legnagyobb adózó volt Szerbiában. Az Újvidéki Magyar Szóból kiderül, hogy amikor a Fornetti Mini Péksüteménygyár két éve 9 millió euróból bővítette üzemét, a szabadkai önkormányzat a kialkudottnál negyedével kevesebbet kért egy bizonyos földterületért, hogy hozzájáruljon a munkahelyteremtő beruházáshoz. A Fornetti viszont helybeli klubokat, iskolákat támogat, és a szabadkai kórházat is segíti. Szeged: igen, megye: nem Szegeden a 7 önkormányzati középiskola közül hatban használnak elektronikus naplót, egyben jövőre tervezik bevezetni, míg a 19 általános iskolából jelenleg egyben alkalmazzák, de a többiben is szeretnék rendszeresíteni. A 17 megyei fenntartású intézmény között 12 középiskola van, ezekben nincs e-naplózás, de a Batsányiban - tudtuk meg - szeretnék egy-két éven belül bevezetni. - Nyugodtan állíthatom: mindenki használja, elfogadta, és élvezi az előnyeit az e-naplónak - közölte Kurusa József. - Több szülőtől kaptunk visszajelzést, hogy az inA diákok az iskola aulájában lévő számítógépeken is tájékozódhatnak a jegyeikről. FOTÓK: KARNOK CSABA terneten - akár egy okos mobiltelefon vagy egy PDA segítségével - rendszeresen megnézi gyermeke jegyeit. Ezzel a sumákolás is megszűnt, lejárt Bevált az elektronikus napló, amely a sumákolást is megszüntette. a dupla ellenőrzők kora: értelmetlen külön otthoni használatra is tartani egyet. A szakember még elmondta: az e-napló csalásbiztos. A diákok csak úgy tudnának „betörni" a rendszerbe, ha ellopnák tanáruk jelszavát, kódját. Ha ez sikerülne, a jegyet akkor sem érdemes kozmetikázni: az adatbázist mindennap mentik egy szerverre, és pillanatok alatt kiderülne a hamisítás. Erre még nem volt példa, arra viszont igen - mesélte Kurusa -, hogy a diák jelezte, elfelejtették beírni az osztályzatát. Nem egyest reklamált. - Tetszik, hogy megnézhetem az osztálynaplóba írtakat árulta el a 9. B-s Csapó Péter, aki barátaival, Kecskeméti Csabával és Szabó Bencével böngészte az e-naplót az aulában elhelyezett komputeren. - Hetente kétszer-háromszor megnézem a jegyeimet, a szüleim is használják, képben vannak mindenről, ami velem történik. A kedvező tapasztalatok miatt Vásárhely a közeljövőben az integrált szakképző központ összes intézményében bevezeti az e-naplózást.