Délmagyarország, 2010. február (100. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-24 / 46. szám

2010. FEBRUÁR 25., CSÜTÖRTÖK MEGYEI TŰKOR ELSŐ FOKÚ KÉSZÜLTSÉGÉT RENDELTEK EL CSONGRÁD MEGYE HÁROM TELEPÜLESEN Vízben áll 20 ezer hektárnyi terület Csak eddig több mint 140 millió forintot költött belvízvédelemre az Atikövizig - majdnem 20 ezer hektárnyi terület áll víz alatt Csongrád megyében. Derekegyházon, Hódmezővásárhelyen és Óföldeákon első fokú készültséget rendeltek el. CSONGRÁD MEGYE BOBKÓ ANNA - 19 ezer 700 hektár területet borít belvíz Csongrád megyében. Ebből 8000 hektár vetett termőterület - tudtuk meg Dobi Lászlótól, az Atikövizig igazgatójától. Magyarországon, így megyénkben is a talaj felső egy métere 100 százalékosan telített vízzel, az ebben az időszakban megszokottnál Március végén jöhet az ár Kisebb árhullámokra folyamatosan számítanak a szakemberek, ám ezek egyelőre a készültségi szintet sem érik el a Tiszán. A szegedi szelvényhez tartozó vízgyűjtő hóvízkészlete azonban a sokéves átlag feletti. Ez lehet, hogy márciustól problémát okoz, attól függően, milyen gyorsan olvad el a hó. majd kétszer több csapadék mennyisége miatt. Térségünkben például január óta 88 milliméter csapadék hullott, ez a sokévi átlag kétszerese. A helyzetet tovább rontja, hogy a meteorológusok a napokban további 5 milliméter csapadékot jósolnak. A megyében a torontáli terület a leginkább belvizes, vagyis Deszk, Szőreg, Kübekháza és Kiszombor környéke, ezenkívül pedig Szentes és térsége. Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság területén összesen huszonegy szivattyútelep üzemel, a főgyűjtőkbe átemelt víz mennyisége meghaladja a napi egymillió köbmétert. A szivattyútelepek beindítása miatt három belvízvédelmi szakaszon első, további három szakaszon pedig másodfokú készültséget rendeltek el. A védelemre januártól mostanáig több mint 140 millió forintot költött az Atikövizig. Az első fokú belvízvédelmi készültség eddig három településen - Derekegyházon és Hódmezővásárhelyen, valamint Óföldeákon - indokolt. - A lakott területeket nem veszélyezteti a belvíz. A csatornákból folyamatosan takarítjuk a szemetet, a földet és a gazt - tudtuk meg Hajnal Gábortól, Óföldeák polgármesterétől, aki elmondta: az M43-as út melletti szántóföldeken több száz hektár áll víz alatt. Ezen azonban nem tudnak változtatni: nem engedhetik le a vizet, mert a csatornákban felgyülemlett csapadék idővel eláraszthatná a szomszédos Maroslelét. így csak annyit tehetnek, hogy megvárják, míg a víz magától felszívódik. NNMMMMNMI HUTO, PAPUCS, PALACK AZ USZADÉK FOGSAGABAN Szemétsziget az úszóház körül Több méter széles, és több centi vastag hulladéksziget alakult ki a Szabadság úszóház környékén. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL Ronda. Csúnya. Elszomorító. Miért nem takarítják el? - néhány vélemény azok közül, amelyeket a tegnap délelőtti napsütésben sétáló emberektől hallottunk a Tiszában úszó hordalékról a Szabadság úszóháznál. A látvány önmagáért beszél, és akár már megszokottnak is mondható: egy nagyobb árhullám után több kiló szemét akad fenn az úszóházak alján és oldalán. A Szabadság körül napról napra hízik az uszadéksziget. Volt már rá példa, hogy az árhullám holttestet is hozott magával - tegnap csak hat fél pár műanyag papucsot számoltunk össze a hulladéktengerben. A folyó mintha tudná, hogy mi is az a szelektív szemétgyűjtés: a hulladéksziget egyik oldalára az idesodort legalább 300 PET-palack, a másik részére a különböző gallyak, ágak, méteres fatuskók halmozódtak fel. Az ideiglenes szeméthalom legvastagabb része 30-35 centi, így vígan ugrándozhatnak rajta az eleség után kutató madarak. Tegnap egy feketerigót láttunk kukázni a szeméthegyen, amibe olajoshordó, egy hűtőszekrénydarab és több villanykörte is beékelte magát. A műanyag palackok nagy részének címkéjét lemosta a víz; amin megmaradt, arról lerí, hogy „importáru". A többség még valahol Ukrajnában kerülhetett a folyóba. Klivényi Károly, az úszóházat üzemeltető egyesület elnöke úgy tervezte, hogy még a héten elvontatja az úszóházat, és eltakarítja a szemetet. - Ez most két hétig biztos nem történik meg, hiszen újabb árhullám érkezik a folyón; felesleges lenne nekiállni a takarításnak - mondta az elnök. Sziszifuszi a küzdelem az árral érkező szemét ellen. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Alapozzák a Mars téri nagycsarnokot Laza a talaj a szegedi Mars tér alatt, a nagycsarnok építésén dolgozók ezért erősebb alapokat készítenek. Kiderült: őseink az árvíz után szerves hulladékot is használtak a tér feltöltésekor. SZEGED FEKETE KLÁRA Míg a szegedi Mars teret körülvevő utcákban a port kavarta a szél tegnap, a régi nagysátor helyén a sárral küzdöttek a gépek és az emberek. A cölöpöző berendezések az átázott, ragacsos földet termelték ki többméteres mélységből. A behemót gépek eleinte rá se tudtak menni a területre, ezért egy „döngölt" utat kellett nekik építeni. Azt hallottuk, amikor ott álltunk az elkerített munkaterület mellett, hogy legalább 4 méteres mélységben nagyon laza a talaj, amiből arra következtetnek a szakemberek, hogy 130 évvel ezelőtt, az árvíz után, a város újjáépítésekor jelentős mennyiségű szerves anyaggal, vagyis hulladékkal töltötték fel a teret. A leendő nagycsarnok ezért - információink szerint erősebb alapokat kap majd. A kivitelezőt állítólag nem érte váratlanul a helyzet, mivel a kiscsarnokok építésekor már szembesült a tér adottságaival. A projektet irányító Szeged A laza talajon erősebb alap kell a nagycsarnoknak. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Pólus Nonprofit Kft. projektigazgatója, Máté Tamás elmondta: a közműkiváltások már januárban megtörténtek. Az új nagycsarnok alapozási munkálatait várhatóan márciusban fejezik be, a következő lépés a csarnok vasbeton gerendáinak és lábazatainak elkészítése lesz. Áprilisban pedig már látni lehet a nagycsarNyilatkoznak a kereskedők. A hét végén jár le az első határidő, amikorra a kereskedőknek be kellett adniuk szándéknyilatkozataikat a nagycsarnok üzleteire - tájékoztatott Pusztai Lajos, a Szegedi Vásár és Piac Kft. ügyvezető igazgatója. - Ebben a körben elsőbbséget élveztek azok a vállalkozók, akik a kiscsarnokokból szeretnének a nagyba költözni. Utánuk a régi nagycsarnokban, valamint a P és A pavilonban árusítók jelentkezhetnek. Őket azok követhetik, akik meglévő üzleteik mellé továbbiakat igényelnek. Majd a szegedi, eddig nem a Mars téren árusítók, legvégül pedig a nem szegedi kereskedők kerülnek sorra. Egy 18 négyzetméteres üzlet 25 évre szóló bérleti joga nettó 3,2 millió forintba, havi bérleti díja mintegy 50 ezer forintba kerül. nok palánkok mögül kimagasló szerkezetét. A Kölcsey utcától a Gutenberg utcán át a piacig terjedő felújítás, belváros-rehabilitáció 3,3 milliárd forintba kerül, ehhez a város 2,1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert az Uniótól. A Mars téri piac rekonstrukciójának munkálatait a kiskunhalasi Merkbau Építőipari és Kereskedelmi Kft. végzi el 1,2 milliárd forintért, „Szeged gyomra" 2010 őszére újul meg. A nagycsarnok a régi asztalos piac helyén épül, a két kiscsarnokra merőlegesen. A 4500 négyzetméter alapterületű csarnokban középre tervezték az asztalos piacot mintegy 300 elárusítóhellyel. A szabadban további 200 asztal lesz még az őstermelőknek, amelyeket az U pavilonnal párhuzamosan, két sorban helyeznek el. Szimbolikusan rombolna porig a Jobbik ÖSSZEGYŰJTÖTTE MIND A 7 VÁLASZTÓKERÜLETBEN ÉS LEADTA a jelöltállításhoz szükséges ajánlószelvényeket a jobbik Csongrád megyében; a területi lista összeállítása folyamatban van, és készül az országos is - mondta Tóth Péter a párt városi és megyei elnöke tegnapi sajtótájékozta• tóján. Hozzátette: a választókkal való találkozásról továbbra sem mondanak le, ezért a jövőben is tartanak lakossági fórumot, és standolnak. A múlt pénteki közgyűlés apropóján Tóth kijelentette: egyetértenek a Fidesszel abban, hogy a tervezett újszegedi Tisza Parkot a 64 méteres toronyházzal nem szabad megépíteni. A jobbik szerint sokkal nagyobb szükség van munkahelyteremtő termelő beruházásokra. Ha mégis elkezdődik az építkezés, „szimbolikusan porig rombolják" a kereskedelmi központot. Tájékoztató a nemzeti vagyonról A NEMRÉG ELFOGADOTT Középtávú Vagyonhasznosítási Stratégia megalkotásának hátteréről, a megújult stratégiai elképzelésekről, a nemzeti vagyon jövőjéről és a kezelésével kapcsolatos alapelvekről tartott tájékoztatót Nagy jános, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elnöke tegnap a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központban, a Párbeszéd a nemzeti vagyon jövőjéről címmel meghirdetett országos rendezvénysorozat szegedi állomásán. 93 millió közhasznú munkára TAVALY ÖSSZESEN 526 EMBERNEK ADOTT IDEIGLENES MUNKÁT a városi önkormányzat különböző formákban, idén is hasonló létszámot szeretne dolgoztatni. A dél-alföldi régióban a legtöbb pénzt, 93 millió forintot Makó fordíthat idén közhasznú munkások foglalkoztatására, 250 főre pályázott a munkaügyi központ helyi kirendeltségével közösen, a bérköltség 90 százalékát az állam fizeti - jelentette be Pető Klára, a központ helyi kirendeltségének vezetője a városházán tartott tájékoztatón. Emellett úgynevezett köz- és közcélú foglalkoztatás is létezik, és a városban sokan számítanak erre a lehetőségre. A dolgozók a zöldfelületet gondozzák 100 hektáron, 40 ezer négyzetméteren köztisztasági feladatokat látnak el, járdát építenek, csapadékvíz-elvezető árkot mélyítenek, átereszeket tisztítanak. Fejre állt az autójával KÖNNYŰ SÉRÜLÉSEKKEL ÚSZTA MEG A BALESETET az a 33 éves földeáki nő, aki tegnap Szikáncs és Vásárhely között fejre állt az autójával. A város felé haladt Volkswagen Golfjával, amikor elvesztette uralmát a jármű fölött. Lesodródott az útról, visszacsapódott, majd az autó kétszer megpördült a tengelye körül. A tűzoltók szabadították ki a járműből a nőt, akit a mentők Szegedre szállítottak. A vásárhelyi rendőrkapitányság vizsgálja a baleset körülményeit.