Délmagyarország, 2010. február (100. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-20 / 43. szám

Nehéz gyermekkor. Bagi Iván humoristának nehéz gyermekkora volt, 16 éves koráig nevelőintézetben nevelkedett, utána féltestvéreivel lakott rövid ideig. A gimnázium befejezése óta mindig máshol élt. Szüleit felnőttként ismerte meg. Sajnos már mindketten meghaltak. Apja beteg volt, ápolta is őt jó ideig. Azt nyilatkozta az egyik internetes újságnak, hogy ez volt élete legboldogabb időszaka. Édesanyjával halála előtt békült ki. Hétéves kora óta pánikbeteg. A paródiáival sokakat megnevettető humorista A megkerült boldogság című könyvében szókimondó nyíltsággal mesél intézeti „élményeiről", bántalmakról, apró örömökről, amelyek meghatározóak voltak mai érzékenységére. Hét év után, tavaly tavasszal megkérte szerelme, Gizella kezét, ősszel az esküvőre is sor került. ösztönzött, hogy verseket mondjak az iskolai rendezvényeken. Hatodikban már én voltam az ügyeletes versmondó. A gimnáziumban is részt vettem minden létező versmondó versenyen - beszélt a kezdetekről Kálid Artúr. A konkrét lökést e,gy gyerekfilm szereplőválogatása adta. Végül nem választották be az állami gondozott gyerekekről szóló produkcióba. Az ismertséget a Ki Mit Tud? hozta meg neki, hálás a tanárainak, akik rábeszélték a részvételre. - Bár sok szeretetet és odafigyelést kaptam, azért mégsem tartozhattam egy folyamatosan ápoló, figyelő családba. Sodródtam. Zárkózottabb, bizalmatlanabb vagyok az emberekkel, és nehezebb szeretetet adnom. De folyamatosan küzdök, ezt egy életen át tanulni és gyakorolni kell. Amikor csak tehetjük a gyermekeimmel, mesélünk, játszunk és beszélgetünk. Úgy gondolom, jól neveljük őket, a befektetett munka gyümölcsözik: nagyon közlékenyek, elmondják a problémákat. A zene és a nyelvtanulás kimaradt az életemből, náluk bepótoljuk - mondta a színész, aki sokáig együtt járt a gyermekeivel capoeiraedzésre. Azonkívül, hogy kiváló harcművészet, jó játék, és közösségi élményt nyújt a fiataloknak. A művész nagyon fontosnak tartja a következetességet és a rendszerességet, így tanulható az önálló élet. Kálid Artúr egyszer már találkozott az igazi édesapjával, és évente néhányszor beszélnek telefonon is. Az édesanyjával is szokott telefonon beszélgetni. Eddig ő nem tartotta jó ötletnek, de most, hogy már nagyobbak a gyermekei, szeretné, ha legalább egyszer találkoznának a nagymamájukkal - fontos tudni, hogy kik az őseik, honnan jöttek. A roma családban született. Oláh Ibolyáról is lemondtak a szülei. Csecsemőotthonba, majd a tiszadobi nevelőintézetbe került. Öntevékenyen kezdett zenélni, a 2003-2004-es Megasztár tehetségkutató műsor átütő sikert hozott a számára. Illésné Ancsán Aranka, a tiszadobi Gyermekvédelmi Központ igazgatója vette a szárnyai alá, a mai napig nagyon közel állnak egymáshoz. - A mai társadalmi helyzetben a családban élő fiataloknak is nagyon nehéz megfelelni, otthont teremteni, munkát találni, de ha bármi probléma adódik az életükben, mégiscsak ott van a szülői támasz, amely biztonságérzetet, önbizalmat ad számukra. Az állami gondozásban felnőtt gyerekeknél pont az utóbbiak sérülnek, és sokszor egy egész élet kevés ahhoz, hogy az emberek iránti bizalom feléledjen. Esetükben sérül a családi minta. Ezek a fiatalok lelkileg is sokkal instabilabbak - mondta et tapasztalatait Illésné Ancsán Aranka, aki biztosított: természetesen az összes, otthonban élő gyermeket szeretik, de ez nem hasonlítható össze a személyre szóló szeretettel. A saját gyermek bármi rosszat követ is el, megbocsátunk neki, azért ez egy otthonban nem így működik - tudtuk meg a szakembertől. Németh Ervin a 18-as karikát vi selő nyelvkönyvvel. Mindent a szexről, semmit a rasszizmusról. A SZERZŐ FELVÉTELE TRAGAR KIFEJEZESEKROL IRT NYELVKÖNYVET A MAKÓI ANGOLTANÁR Káromkodni is csak pontosan, szépen A legtrágárabb angol szavak pontos használatára oktat az a nyelvkönyv, amelyet egy makói angoltanár írt. Németh Ervin korrektül ki akarta elégíteni a huncut tanítványok kíváncsiságát: tíz éven keresztül gyűjtötte az anyagot a 18-as karikát viselő kötethez. MAKÓ BAKOS ANDRÁS Aki komolyan foglalkozni kezd egy nyelvvel, előbb-utóbb találkozik olyan szavakkal, kifejezésekkel - főleg anyanyelvi környezetben -, amelyek nem szerepelnek a legjobb szótárakban sem, mégis mindennapos használatúak. A trágár példatár megírásához az ötletet a diákok makacs faggatózása adta a makói dr. Németh Ervinnek. Egyrészt bosszantotta, ha nem tudott mindenre kiterjedő választ adni, másrészt látta, hogy a négybetűs szavak használatát főleg a fiatalok nagyon lelkesen és gyorsan tanulják, és a tanulás szempontjából nézve hasznos ez a lelkesedés. Persze nem ezzel telnek nála az angolórák, a trágársággal csak épp érintőlegesen foglalkoznak, mert, mint mondja, mindennek megvan a maga helye és ideje. Húsz év tapasztalatának lenyomata az Unofficial English címet viselő zsebkönyv, de komolyan tíz évvel ezelőtt kezdte a gyűjtőmunkát. - A bevezető figyelmeztetőn kívül szándékosan nem használtam magyar kifejezéseket, ezt szóvá is tették páran, de azt gondolom, a képek, rajzok, rövid magyarázatok alapján pontosan értik az olvasók, miről is van szó mondja Ervin, aki kiadóként is jegyzi saját könyvét. - A szexualitásról és egyéb testfunkciókról szól a kötet leginkább, a rasszista megjegyzéseket szándékosan hagytam ki. A könyvet nem poénnak szánta, hanem nagyon is komoly munkának. Ezt bizonyítVicc eredetiben és szalonképes fordításban. A kötetben szerepel az alábbi vicc is: A guy comes home from work, walks into his bedroom, and finds a stranger fucking his wife. He says: „What the hell are you two doing?" His wife turns to the stranger and says: „I told you, he was stupid." Vagyis: egy srác hazatér a munkából, belép a hálószobába, és akció közben találja a feleségét egy idegennel. Mi a fenét műveltek ti itt? kérdezi, mire az asszony az idegenhez: - Ugye, megmondtam, hogy idióta. ja, hogy egyes kifejezésekhez intő magyarázatot fűzött. Például leírja, hogy aki spanyol emberrel áll le veszekedni angolul, az édesanyát lehetőleg ne hozza szóba, mert emberhalál is lehet a vita vége. Az is kiderül, mi igaz abból a legendából, hogy mi, magyarok káromkodunk a legtalálékonyabban. - Mi nagyon sokféle szót, kifejezést használunk, az angol nyelvben viszont kevés szót nagyon sokféle szituációra alkalmaznak, jobban variálnak mondja Ervin. Az is megállapítható, hogy az amerikaiaknál bár a tévében kisípolják a trágárságot - sokkal természetesebb része a közbeszédnek is a durva nyelvhasználat. Ervin példamondatai nemcsak akciófilmekből, de például amerikai elnököktől is származnak. Közöl olyan képet is, amely az útjavítást végző cég elektronikus kijelzőjét ábrázolja egy sztrádán, a „slow the fuck down" felirattal. Ami szó szerint lefordíthatatlan, leginkább úgy lehetne átültetni magyarra, hogy „lassíts már azzal a kib...szőtt kocsival". Szieszta SZERKESZTI WERNER KRISZTINA „Positive thinking: Fuck and let others fuck." A pozitív gondolkodásról szóló aforizma szabad és illedelmes magyar fordítása: Élni és élni hagyni. Akik gyermekotthonban nevelkedtek 2010. FEBRUÁR 20., SZOMBAT KÁLID ARTÚR, OLÁH IBOLYA ÉS BAGI IVÁN akarta hagyni, hogy egy ilyen érzékeny és értelmes gyermek, mint Artúr, intézetben nőjön fel. - Csak abba nem gondolt bele, hogy engem nem lehetett örökbe adni, mivel az édesanyám hivatalosan nem mondott le rólam. Emlékszem arra, amikor a papámék Winklerék - először meglátogattak, és arra, amikor becsukódott mögöttük az ajtó. A fogadott mamám sírva fakadt, nem akart otthagyni, de nem tehetett semmit. így aztán úgy telt el a fiatalkorom, hogy minden egyes nap abban a tudatban léteztem: már csak egy hetet kell az intézetben kibírnom - mesélte a színész. A Winkler család saját rokonaival is vérre menő vitákat folytatott miatta. Nekik ugyanis már volt három gyermekük, nem valamiféle hiánypótlásból akarták őt. Egész életében támogatták, a nyári szünetek jelentős részét náluk töltötte. Szerették volna hétvégenként is meglátogatni, de az áthelyezését egy másik nevelőotthonba nem engedélyezték. Amikor betöltötte a 18. életévét, belügyminisztériumi engedéllyel felvette a Winkler nevet, hogy ezzel is erősítse az összetartozásukat. - Nagyon sok segítséget kaptam a papáméktól. Nekik köszönhetem az első lakásomat, és mindig támogatták a színészi tanulmányaimat, ami régi gyermekkori álmom volt. Bármennyire is meglepő, a berkeszi intézetben akkoriban számolatlanul szórták a pénzt, hogy a gyerekek különböző foglalkozásokra járhassanak, így volt lehetőségem sokat olvasni, az irodalomtanárom ÉLETÚT KANCSÁR TÍMEA Nem tanulják meg, mi az, hogy szeretni - Kálid Artúr szerint ez az állami gondozásban nevelkedett gyermekek legnagyobb vesztesége. A 39 éves színész Berkeszen nőtt fel, család nélkül. Afrikai származású édesapja ösztöndíjasként Magyarországon járt Kálid Artúr színésszel beszélgettünk arról, milyen nehézségekkel jár az önálló élet kezdete annak, aki állami gondozásban nő fel. A kétgyermekes apuka a szeretni tudás hiányát említette a legnagyobb hiányosságként. egyetemre, ekkor ismerkedett meg az édesanyjával, aki terhes lett Artúrral. Állítólag házasságot terveztek, de az élet máshogy alakította sorsukat. Édesapját hazarendelte a kormány, polgárháború dúlt az országban, be kellett állnia katonának. - Az anyám nem tudott, nem mert vállalni. Születésem után ott hagyott a kórházban. 18 éves koromig éltem állami gondozásban, ami sokféle lehet. Az én történetem mesébe illő - avatott be a színész, akit egyik nevelőjének biztatására meglátogatott a budapesti Winkler család, amikor kilencéves volt. A gondozó nem