Délmagyarország, 2010. február (100. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-17 / 40. szám

Hegesztő, gépi forgácsoló, szerkezetlakatos, kőműves és ács-állványozó. Ezek azok a hiányszakmák, amelyek képzését erősíteni kell a régióban - a regionális fejlesztési és képzési bizottság döntése szerint. A diákokat havi ösztöndijjal - most egységesen 10 ezer forint, szeptembertől a tanulmányi eredménytől függően 10-30 ezer forint - sarkallják arra, hogy ezen képzéseket válasszák. Mester és tanítvány a vásárhelyi Kalmár Zsigmond iskolában. Mészáros Istvánt Hetényi Ferenc oktató igyekszik megtanítani a forgácsolószakma rejtelmeire. FOTÓ: FRANK YVETTE A vásárhelyi .szakmunkásképzőben a legtöbben, 53-an (3 évfolyamon) kőművesnek tanulnak. A gépi forgácsolást pedig összesen 21-en igyekeznek 5 hegesztői állásra 60-an pályáztak. - Két évvel ezelőtt még laszszóval sem lehetett fogni hegesztőt. A válság miatt viszont tömegesen küldik el a cégek a szakmunkásokat. Nem meglepő, hogy a közelmúltban meghirdetett 5 hegesztői állásra 60-an pályáztak - osztotta meg velünk tapasztalatait Nagy Ernő, a vásárhelyi Lemeztechnika Kft. termelési vezetője. Pályakezdő alig jelentkezett, gyakorlott szakember viszont annál több. Úgy vélte: a gazdaság fellendülésével a mostani szakmunkástanulóknak lesz munkájuk. Bár az is igaz, hogy a cégek a legügyesebbeket keresik, már a vizsgán kiválasztják, hogy melyik pályakezdővel szeretnének dolgozni. elsajátítani. Az érettségizett, jelenleg elsős Mészáros István apja nyomdokait követve úgy döntött, hogy gépi forgácsolónak tanul. A19 éves fiatalember nagyon bízik abban, hogy hiányszakma lévén biztos megélhetése lesz, ha elvégzi az iskolát. Az intézmény legutóbbi adatai szerint 145 végzősből 40 százalék talált állást a szakmájában, 20 százalék pedig más területen tudott elhelyezkedni - tudtuk meg Pap András igazgatótól. A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központtól kapott tájékoztatás szerint az elmúlt években nagyon alacsony volt a hiányszakmák képzésében részt vevők száma. Tavaly az iskolákból kikerülő ács-állványozó csupán a munkaerő-kereslet 14 százalékát, a kőműves 26 százalékát tette ki. A hegesztő, szerkezetlakatos és gépi forgácsoló sem haladta meg az 50 százalékot. Ugyanakkor a gazdasági válság miatt jelentősen visszaesett az építő- és gépiparban foglalkoztatottak száma. Arra vonatkozóan nem kaptunk adatokat, hogy a megye városaiban jelenleg hány munkanélküli ács, kőműves vagy gépi forgácsoló keres állást. 2010. FEBRUÁR 17., SZERDA A VENDÉG NYERS LILA HAGYMÁT ESZIK GULYÁSLEVESSEL Makó már javában tanul románul A makói Autós csárdában bevezették a pacallevest, a gulyásleves mellé pedig szó nélkül egy tányér felszeletelt nyers lila hagymát is kap a vendég, ha Romániából vagy a fürdőből jön. Mások még vagy már - nem mernek építeni a romániai forgalomra. MAKÓ BAKOS ANDRÁS A makói fürdő építése elkezdődött, az azonban még jó ideig téma lesz a város közéletében, hogy tényleg ez a létesítmény lesz-e a város „igazi kitörési pontja". Az önkormányzatnál úgy látják, igen: a fürödni érkező turisták - ez a terv - nemcsak strandolni fognak, hanem elmennek a fodrászhoz, a műkörmöshöz, a fogorvoshoz, beülnek az étterembe, esetleg szobát vesznek ki valamelyik panzióban, később - ha lesz - szállodában. Az elképzelés szerint a román forgalom egy sor más vállalkozást föllendíthet még, és ezért érdemes megismerni a szomszédok nyelvét, szokásait, ízlését. Ami az ízlést illeti, nincs nagy különbség: a főtéri hentesüzletben töltelékes árut, azaz szelőmájast, hurkát, kolbászt, disznósajtot szoktak venni a románok, de karajt és egész sonkát is. - Megérezzük a forgalmon, mikor kap fizetést a makói ember, és azt is, amikor a nyugdíjak megérkeznek mondja Sipos Jenő, az üzletet működtető Füstöltkolbász Kft. tulajdonosa. - A romániai vevők azonban máskor is jönnek, és azt kell, hogy mondjam, jó, hogy jönnek, mert különben aligha vegetálnánk itt. Azt is látni kell, azért éri meg nekik bejönni, mert náluk sok esetben 40 százalékkal drágább egy-egy élelmiszer. Ennek az az oka, hogy itt a multik leverték és lenn tartják az árakat, ami meghatározza sajnos a mi mozgásterünket. Az étterembe járó romániai fürdővendég sem csak papíron létezik. - Valóban volt úgy, hogy szombatonként, vasárnaponként nagyon sok aradi, temesvári vendégünk volt, és ők mondták, hogy a fürdőből jönnek - számol be tavalyi tapasztalatairól Szabó Sándor, a Maros makói hídfőjénél lévő Autós csárda tulajdonosa. - Olykor több család együtt, öt-hat autóval jön, és a társaságban mindig tud valaki magyarul. Nekünk viszont van román nyelvű étlapunk, és a pincérek is ismerik annyira a nyelvet, hogy a rendelés ne jelentsen problémát. Az ízlésük nem különbözik sokban a mienkétől, meg szokták találni azt, amit szeretnek. De elsősorban az ő kedvükért vezettük be a pacallevest, és a babgulyáshoz nemcsak erős paprikát, de tányéron egy egész lila hagymát is kapnak, felszeletelve. Ez el szokott fogyni a levessel. Ahol visszaesett a forgalom A román forgalomból először a Megyeház utcában egymás mellett működő kis élelmiszerboltok próbáltak megélni. Itt ma is ki van írva krétával táblára románul, hogy lehet kapni csirkecombot és zúzát is. Két üzletben sem örültek az érdeklődésnek, nem kérnek a reklámból. Az egyik tulajdonos elmagyarázza, nagyon visszaesett a forgalmuk, és ez szerinte figyelmeztetés: a romániai vásárlók nem jelentenek olyan biztos alapot, amelyre hosszú távon szabad lenne építeni. Igaz - tette hozzá -, ők itt az átmenőforgalomból éltek, és ha megépül az M43-as, még kevesebben jönnek be ide. De bár bejönne a fürdős terve a városnak, mert akkor talán mégis. Azt nem teszi hozzá, az ő korábbi vevőik egy része már a Tesco, a Lidi és a Penny üzleteiben vásárol. Ez a nagyáruházak parkolóiban lévő kocsik rendszámát nézve nyilvánvaló. Napi ajánlat Makón. Magyaroknak és románoknak. A SZERZŐ FELVÉTELE Hölgyek a tűzvonalban CSONGRÁD MEGYE FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Már a rendszerváltás előtt is voltak nők a seregben, de az érvényesülés igazi lehetőségét a képzés nyitotta meg. Manapság a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen több olyan szak található, amelyre nők is jelentkezhetnek. Megyénkben a Vásárhelyen működő 5. Bocskai István Lövészdandárnál 205 nő szolgál katonaként, 45-en közalkalmazottak, míg a 37. Szentesi II. Rákóczi Ferenc Műszaki Zászlóaljnál 50 nő szolgál katonaként, 31-en közalkalmazottak. - Egyetemistaként, joghallgatóknak meghirdetett nyílt napon ismerkedtem meg a rendőrség munkájával mondta Tuczakov Szilvána (38) őrnagy. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője elmondta: megtetszett neki, amit látott, s 1996. június 16-án - rendőrségi nyelven - felszerelt. Másfél évig dolgozott a személyzeti osztályon, és február l-jén volt „Egyetemistaként, joghallgatóknak meghirdetett nyílt napon ismerkedtem meg a rendőrség munkájával." Tuczakov Szilvána 12 éve, hogy szóvivő lett. Az első rendőrnők 1946-ban teljesítettek szolgálatot, de sokáig nem volt egyenruhájuk, s elsősorban gyermekvédelmi területen számítottak rájuk - mondta Pelbárt Éva, a Magyar Rendőrnők Szervezetének alelnöke. 1994-ben a teljes hivatásos állomány 8 százalékát tették ki a nők a rendőrségnél. Ez az arány 2008-ra 20,5 százalékra növekedett, és mindenféle rangban, beosztásban megtalálhatók: a járőrtől a nyomozón át a terrorelhárítóig. A Csongrád megyei 1859 fős hivatásos állomány ötöde - 19,2 százalék - tartozik a gyengébbik nemhez. Viszonylag későn, 2002-ben lettem rendőr, előtte tanítottam, és újságíróként dolgoztam. De kódolva volt, hogy egyenruhás testületnél kötök ki, mert az egyik nagyapám katona, a másik rendőr volt. Férjem családjában is akadt rendőr, és olyan elhivatottan beszéltek erről a pályáNincs tűzoitónő a megyében. Molnár Péter, a vásárhelyi tűzoltóság megbízott parancs-noka elmondta: adminisztratív beosztásban egy nő dolgozik náluk, a vonuló állományban nincs hölgy. Nem is jelentkeznek, valószínűleg azért - vélekedett Molnár mert munkájuk fizikálisan és mentálisan is megterhelő. A felszerelésük több mint 20 kilogramm, és olykor 80-100 kilós embereket mentenek egyedül a tűzből. A katasztrófavédelmi igazgatóságnál elmondták: vonuló állományban nincs tűzoitónő a megyében. ról, hogy kedvet kaptam hozzá. Nem bántam meg a döntésemet - mondta Af. Toronykőy Márta (42) őrnagy, a CSMRFK bűnmegelőzési osztályának vezetője. MÁR A VIZSGÁN KINÉZIK A LEGÜGYESEBB SZAKMUNKÁSOKAT A CÉGEK Hódi Anett bevonul a vásárhelyi laktanyába. Ahogy képünkön is látszik, nem ő az egyedüli nő a seregben. ARCHÍV FOTÓ: TÉSIK ATTILA Hiányszakmával is nehéz boldogulni jelenleg havi 10 ezer forintot, szeptembertől viszont akár 30 ezret is kaphatnak ösztöndíjként azok a diákok, akik hiányszakmát tanulnak. A régióban a legjobban a hegesztő, gépi forgácsoló, szerkezetlakatos, kőműves és ács-állványozó képzést erősítik. CSONGRÁD MEGYE TÖRÖK ANITA mcmi comb m mnpui j WmiBtímú f **tf>lftui J L'MttfíP J csT r°CArm m