Délmagyarország, 2010. február (100. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-16 / 39. szám

6 MEGYEI TÜKÖR 2010. FEBRUÁR 16., KEDD A SZEGEDI ÉPÍTŐIPARI CÉG IS A NAGY MAGYAR KÖRBETARTOZÁS EGY SZEREPLŐJE Bárányi: Rajtunk nem múlik a villamosprojekt Veszélybe kerülhet az 1-es vil­lamos felújításának befejezése, mert felszámolási eljárást kez­deményeztek a kivitelező kon­zorciumban közreműködő Sze­viép cégcsoport egyik tagjával szemben- hangzott el egy el­lenzéki sajtótájékoztatón. La­punk szembesítette Bárányi Sándort, a Szeviép Zrt. vezér­igazgatóját az állítással. szeged MUNKATÁRSUNKTÓL Felszámolási eljárást kezde­ményezett a Dél-Alföldi Regio­nális Fejlesztési Zrt. a Szeviép cégcsoport egyik tagjával szemben a Fidesz szegedi ve­zetői szerint. Emiatt félő, hogy nem fejezik be az l-es villamos felújítását. Lapunk utánajárt az ügy­nek: kiderült, hogy a Szeviép Investment Kft.-nek van el­számolási vitája a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Zrt.­vel, nem pedig a Szeviép Zrt.-nek. Egy üzletrész érté­kén vitatkoztak, amelyet a Szeviép Investment sokallt. Bárányi Sándor, a Szeviép Zrt. vezérigazgatója elmond­ta: nem tagadja, hogy kiéle­ződött a helyzet a két fél kö­zött, de mostanra „megálla­podásközeli" helyzetbe ke­rültek. Bárányi egyben kijelentet­te: a Szeviép Investment és a Szeviép Zrt. két külön cég, tu­Baranyi Sándor kifejtette, hogy a Szeviép Investment és a Szeviép Zrt. két külön cég, tulajdonosi köre nem azonos. FOTÓ: KARNOK CSABA lajdonosi köre nem azonos, az Investment csak ingatlanbe­fektetéssel foglalkozik. Koráb­ban az Investment a tulajdo­nosa volt a Szeviép Zrt.-nek, annak a részvénytársaságnak, Az l-es villamos. A szegedi 1-es villamosvonal felújítása, a csaknem 30 milliárd forintos szegedi elektromos tömegközlekedés-fejlesztési projekt legjelentősebb eleme tavaly augusztusban kezdődött el. A 4,9 milliárd forintos költségű rekonstrukció kivitelezésére kiírt közbeszer­zési eljárást az A-Híd Építő Zrt., a Szeviép Zrt. és az EuroAszfalt Kft. al­kotta A-Sz-E Konzorcium nyerte el. A villamosoknak február 15-én kel­lett volna elindulniuk, a kiegészítő munkák befejezésének határideje pedig március 26. amely az l-es villamos felújí­tásában konzorciumi tagként részt vesz. A Szeviép Zrt. két társával egyetemlegesen felel a projekt befejezéséért, az alvállalkozó­kat is közösen fizetik ki, előbb azonban nekik is meg kell kapniuk a pénzüket - mondta a vezérigazgató, utalva arra, hogy a Szeviép Zrt. is résztve­vője a körbetartozásoktól súj­tott magyar építőipari piac­nak. A Fidesz városi promi­nensei ugyanis pénteki sajtó­tájékoztatójukon elmondták, több alvállalkozó nem akar a Udvari beszállító a Szeviép? Az „udvari beszállítónak" ne­vezett Szeviép utoljára Bartha László polgármestersége ide­jén nyert szegedi kivitelezést, a Holt-Maros rehabilitációját. Azóta, az pltelt 8 évben az IS­PA-beruházásban vett részt, most az M43-as építésénél és a szegedi villamosprojektben konzorciumi partner. konzorciumnak dolgozni, mert attól félnek, hogy nem kapják meg a munkájuk ellen­értékét. Bárányi Sándor kifej­tette: ez nem igaz, nem ezért csúszik a villamosprojekt. A befejezés késlekedésének két oka van, a közműtérképek pontatlansága, valamint az időjárás. A konzorcium eddig - késve ugyan, de - fizette az alvállal­kozóit, noha jelenleg is van két olyan benyújtott számlája, amely a hosszú fizetési határ­idő miatt nem teljesült. Ha a pénz megérkezik a számlájuk­ra, azonnal utalnak az alvállal­kozóknak. Bárányi a válság mi­att kialakult helyzetet érzékel­tette azzal, hogy az M43-asnál 1 milliárd forint el nem számolt követelése van folyamatban, olyan feladatokért, amelyeket az állam rendelt meg tőlük. A Szeviépnél csodálkoznak azon is, hogy már 200 millió forintos kötbérről beszélnek a városházán, holott nincs meg­állapodás, és vitatják azt is, hogy ők felelnek-e a csúszá­sért. Bárányi Sándor kijelen­tette: azért vállalta, hogy nyíl­tan beszél a problémákról, mert egy választási kampány­ban azt kijelenteni, hogy egy cég nem fizet, nagyon kényes dolog. Az érszűkület kezelése Az időben elkezdett kezeléssel elkerülhető a tragédia Magyarországon mintegy félmillió ember szenved alsó végtagi érszű­kületben. A statisztikai adatok sze­rint az Európai Unió tagállamaihoz képest hazánkban közel duplája a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása. A verőerek falán lera­kódó anyagok először az erek falá­nak megvastagodását, rugalmat­lanná válását, majd elmeszesedését okozzák. Az elmúlt években nem hiába kapott számos rangos nem­zetközi nagydíjat, elismerést, sőt becsületrendet dr. Khaled Nashwan, aki Nashwan-ParasoundPlus nevű találmányával sikeresen vette fel a harcot a sokak életét megkeserítő érszűkület ellen. A sebészorvos-feltaláló olyan készü­léket fejlesztett ki, mely javulást ered­ményez a legtöbb érszűkületes beteg számára. Ezt több száz betegen elvégzett kezelés bizonyítja. A be­rendezés lényege, hogy infra-, hall­ható hangot és bizonyos frekvenciá­jú ultrahangot bocsát a beteg terü­letre speciális frekvenciaütemben. A húsz napon át tartó, esetenként fél­órás kezelések a többi között a mel­lékerek keringésképzésére serkentik a szervezetet. Az ennek köszönhető­en kialakuló érpályák átveszik a beszűkült főér filnkcióját. Egyben javul az érfalak tápanyagfelvétele, azaz visszanyerik rugalmasságukat, ami jelentőséggel bír az érelme­szesedés késleltetésében, megelő­zésében. Kérdésként merülhet fel, hogy mikor is kell érszűkületre gondolni. Nos, a tünetek széles körűek. Ha valaki mással nem magyarázható végtagi fájdalmat érez, végtagjai sápadtak, hidegek, bizonyos távolságú sétát követően lábikragörcs jelentkezik, vagy lábfáradékonyság keseríti meg az életét, végtagjai gyakran zsibbad­nak, fáradékonyság, szédülés, eset­legesen fülzúgás kínozza, akkor könnyen lehet, hogy érszűkület a diagnózisa. A legtöbben csak későn jönnek rá, hogy e betegség nehezí­ti az életüket, pedig az érszűkület korai stádiumban való felfedezése többnyire jobb esélyt biztosít a beteg számára. Az alsó végtagi érszűkület okozta üszkösödés szomorú végső kimenetele nem más, mint a vég­tag amputációja (csonkolása). A vizsgálat és a kezelés is fájdalommentes. A kockázati tényezők minimalizálá­sával, mozgással, helyes táplálko­zással, a dohányzás elhagyásával, valamint a stresszes életmód lehető­ség szerinti kiküszöbölésével nagyon sokat tehetünk annak érdekében, hogy a kockázati tényezőket csök­kentsük, de természetesen akadnak „nehezebben kezelhető", örökletes tényezők is. Ha az érszűkület mégis előjön, akkor nem marad más, mint az orvosi megoldás. Az időben való kezelés lényeges szempont. A fel­mérések szerint a tünetmentesek képviselik az érszűkületes betegek 15%-át. Az eljárást alkalmazó centru­mok minden megyeszékhelyen meg­találhatók, így Szegeden is. Felvilágosítás: www.medhungary.com vagy •06-70/210-15-13 •06-30/265-93-60 •06-20/327-68-35 06-72/551-714 Kampánytéma lett a munkahelyteremtés A munkahelyteremtés - illetve elmaradása - lesz a most kez­dődött választási kampány egyik fő témája. Ezen az alapon már a mindig követendő példa­ként emlegetett mórahalmi pol­gármestert is bírálják, jobbról. csongrád megye BAKOS ANDRÁS Munkahelyet teremt: ennek az igének a Dél-Alföldön valóban bibliai hangulata van. Meg­váltónak érezheti magát az a politikus, aki hozzájárul egy autógyár megtelepedéséhez, még akkor is, ha elsősorban az autógyár dönti el, hogy akar-e jönni. Most, amikor csökken az állások száma, an­nál fontosabb témája nem is lehetne a választási kampány­nak, hogy a hivatalban lévő országgyűlési képviselő - aki többnyire polgármester is ­hozzájárult-e munkahelyte­remtő beruházások létrejötté­hez. Az ellenfél szerint általá­ban nem vagy nem eléggé. A Fideszes képviselőjelölt, Bohács Zsolt Botka László kihí­vója lesz, így a szegedi város­fejlesztési politikát is minősíti. Azt mondja, bizonyos szem­pontból fejlődik Szeged, örül az új fürdőnek és a villamos­projektnek, de ezek szerinte „látványberuházások", a helyi­eknek ettől nem lesz könnyebb az életük. Azt ígéri, ha győz, minden erejével azért lobbizik, hogy igazi munkahelyteremtő vállalkozások jöjjenek a város­ba. A makói Búzás Péter kihí­vója, Mágori Józsefné a makói hungarikumnapon tartott elő­adást a hagymakertész hagyo­mányokról, és arról is beszélt, hogyan lehetne kormányzati segítséggel és uniós lobbival, kis befektetéssel sok embernek biztos kenyeret adni rövid idő, egy-két év alatt. A makói testületi üléseken olykor elhangzik pozitív pél­daként hol a polgármester, hol ellenzéke részéről, ho­gyan mennek az ügyek Móra­halmon. Az, hogy a Homokhát központjában az önkormány­zat a kezdetektől tudatosan fejlesztette ipari parkját, és bábáskodott a tész megszüle­tése, működése fölött, elis­mert, pártszínektől függetle­nül értékelt politikai teljesít­ménynek számít megyeszerte. A fideszes Nógrádi Zoltánról most mégis leszedi a kereszt­vizet jobbikos kihívója, Tóth Péter. A párt mórahalmi kam­pánylapja leszögezi: „A gyár­tó és a szolgáltató vállalkozá­sokat 1995 óta adminisztratív úton megszüntették Mórahal­mon, már csak a »fekete ipar« működik. A helyi politika el­érte célját, gyakorlatilag az 50-60 darab új kht., kft., egyesület, szövetkezet, társu­lás egy kézben összpontosul... A szépség és csillogás a köz­ponti részen tetszetős, de nem lehet belőle megélni." Ha a munkahelyekről szóló monológokból vita lesz, az azért jó, mert itt kevesebb az alkalom a személyeskedésre. A választónak lesz alkalma ar­ra, hogy átlásson a politikai cirkuszon, megítélheti, meny­nyiben kérhető számon egy képviselőn olyasmi, ami hiva­talosan nem a feladata, mégis elvárja tőle mindenki. És el­döntheti, mit tartson munka­helyteremtő beruházásnak: az alkalmazotti állást egy új üzemben, a jól működő csalá­di gazdaságot, vagy azt is, amikor egy-egy vállalkozás munkát kap például az M43-asnál, a villamospálya felújításánál, valamelyik vá­rosi fürdő építésénél vagy a városközpont szépítésén. Közgazdászok a műtőasztalnál A tudományt is élénken foglal­koztatja, mennyiben feladata az államnak és az önkormány­zatoknak a gazdaság fejleszté­se. A szegedi egyetem gazda­ságtudományi karának webol­dalán egy sor publikáció fog­lalkozik ezzel a témával. Álta­lánosságban megállapíttatik, hogy mifelénk, ahol a civil szféra nem elég erős, az állam a gazdasági fejlődésnek „köz­ponti tényezője", „segítő-köz­reműködő-ösztönző szerepe révén". De vajon ez miben áll? Az MDF-es Bokros Lajos prog­ramja szerint egy „okos állam­nak" nem feladata a munka­helyteremtés, csak olyan fel­tételeket, szabályokat, körül­ményeket kell teremtenie, amelyek a vállalkozókat beru­házásra ösztönzik. Bokros be­széde után pedig Lengyel László közgazdász azt írta, Bokrost semmiképp sem sza- . bad „odaengedni a műtőasz­talhoz". Száz pár jelentkezett Több mint száz boldog pár je­lentkezett eddig a delma­gyar.hu Ki lesz a megye párja? játékára. A nevezés csütörtökig tart. A győztes szerelmesek egy hosszú hétvégét tölthet­nek el a Várgesztesi Villapark egyik komfort villájában. csongrád megye MUNKATÁRSUNKTÓL Igen aktívnak bizonyultak ed­dig a delmagyar.hu olvasói: az elmúlt alig két hét alatt több mint 100 pár jelentkezett a Ki lesz a megye párja? játé­kunkra. A nevezési időszak február 18-áig tart, jövő hét hétfőtől pedig már szavazni is lehet az álompárok fotóira. Voksaikkal olvasóink dönthe­tik el, hogy ki érdemelje ki a megye párja címet. Ha még nem küldött közös képet a kedveséről, akkor ezt még csütörtökig megteheti, a ja­tek@delmagyar.hu e-mail címre várjuk a fotókat. Az e-mail tárgy rovatába írják be: Megye párja 2010. Érdemes megmérettetni magukat a szerelmeseknek, hiszen a nyertes pár fődíja: egy hosszú hétvége a Vár­gesztesi Villapark egyik kom­fort villájában. A nyeremény 4 fő részére szól, azaz akár az anyós és az após vagy a leg­jobb barát és barátnő is a győztesekkel tarthat. A ké­nyelmet egy teletankolt Hyundai i30-as fokozza, a Hyundai Hovány felajánlásá­val. Várjuk továbbá a love storyjukat is: írja meg, ho­gyan ismerkedett meg párjá­val, ossza meg velünk szemé­lyes történetét. A legjobb írá­sokat díjazzuk.

Next

/
Thumbnails
Contents