Délmagyarország, 2010. február (100. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-13 / 37. szám

2010. FEBRUÁR 13., SZOMBAT ^ í^w 1 l Szieszta , WERNER KRISZTINA Ff;' 1 ! W X Az amerikai Office of Naval Research legújabb kutatása: Lehetséges, hogy egyszer készítőikre támadnak ezek a gépek. HOL VAGYUNK MEG A GEPEMBERTOL? Intelligens A 2009-es intelligens robot utá­nozni tudja az emberi mozdulato­kat itt ép­pen kő-pa­pír-oüót ját­szik. A Szárnyas fejvadász című film emberre megszóla­lásig ha­sonlító androidja. Reszlet A mesterseges intelligencia című filmből. robotok A robo­toknak ma már a harc­téren is nagy hasznát ve­szik, de per­sze ezek nem Termi­nátor-szerű gépkatonák. Tanár, takarító, szerető, harci robot és tudós is szerepelt az utóbbi év fejlesztései között. De hol vagyunk a filmek emberi robotjaitól? Csirik János, a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Mesterséges Intelligencia Kutatócsoportjának vezetője úgy véli: tökéletesen emberi robotot talán soha nem hoznak létre. Nem ismerjük ugyanis pontosan az emberi gondolkodást. esélye rá, hogy robot műtse meg ­1 a Telki Magánkórházban tavaly már operált kölcsönkért robotse­bész, természetesen emberi irá­nyítással. Londonban pedig négy­tagú tűzoltó robotbrigádot külde­nek a legveszélyesebb helyszínek­re. Az élet számos te­rületére betörtek az egyre intelligen­sebb gépek. De hol vagyunk még a Szárnyas fejva­dász című film emberre meg­szólalásig hasonlí­tó and­adatokban, elérhetjük, hogy em­beri feladatokat, cselekvéseket jól teljesítsenek. Ám abban szkepti­kus vagyok, hogy sikerül-e valaha létrehozni olyan robotot, amelyik tökéletesen ember módjára visel­kedik - foglalta össze a profesz­szor. Amíg konkrétan meg tudjuk fogalmazni a kérdést, kérést, jó esély van, hogy meg is tudjuk va­lósítani egy robottal. Arra már ké­pes egy szoftver, hogy arckifeje­zésről vagy hang alapján felismer­jen emberi érzelmeket. A napok­ban ezekre láthattunk példákat a tor és a Mátrix című filmekben. A bomba­szakértő helyett hatástalaníthat távvezérlésű robot, a városi harcok­ra tervezte a brit hadsereg pilóta nélküli robotrepülőjét. Egy mary­landi cég a Pentagonnal gőzmeg­hajtású harci robotot készít, ami bármilyen szerves anyagot képes feldolgozni, hogy energiához jus­son a harcmezőn. A halott katonák­ról letiltották a fejlesztést, ugyanis eredetileg a holttesteket is felhasz­nálták volna - a genfi egyezmény viszont tiltja az emberevést. A robot nem árthat az embernek. 90 éve született Isaac Asimov, az egyik legismertebb sci-fi szerző. 1950-ben Körbe-körbe című novellájában határozta meg a robotika három törvényét, amelyek a következők: A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen. A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének. A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első vagy második törvény bármelyikének előírásaiba. TECHNIKA FARKAS JUDIT Januárban mutat­ták be a dél-ko­reai robotlányt, amely takarít, mosógépet kezel, és a mikrohullá­mú sütővel is el­boldogul. Még ebben a hónap­ban életnagysá­gú robotszerető­vel rukkolt elő egy amerikai cég, a műbőrű nő be­szélni is tud. Az utóbbi egy évben minden hónapra jutott hír új robot­ról: élethű japán modell, bevásárló­robot öregeknek, tudós, amely ké­pes megtervezni egy kísérletet. Mintha közelednénk a tudomá­nyos-fantasztikus regények intelli­gens robotokkal teli világához. Mi­kor lesz androidunk? A hétköznapi embernek is van A fogászati robot visítás­sal jelzi a fáj­dalmat, fo­gásztanoncok gyakorolhat­nak rajta. roidjaitól, vagy az A. I. - Mestersé­ges intelligencia című, Spielberg által befejezett Stanley Kub­rick-mozi gyerekpótló robotfiújá­tól? Erről kérdeztük Csirik János professzort, a Szegedi Tudomány­egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia közös Mesterséges In­telligencia Kutatócsoportjának ve­zetőjét. - A sci-fikben olyan robotok je­lennek meg, amelyek nagyon sok emberi tulajdonsággal rendelkez­nek. Beszélnek és értik a beszédet, tájékozódnak a mindennapi köz­lekedésben, és el tudnak jutni, ahová akarnak. A mai robotok sok, ember által ellátható feladat­ban ügyesebbek, mint az ember, de azt már nehezebb megoldani, hogy egy szobában fel tudjanak ismerni akadályokat, útvonalakat keressenek. Beszélő robotot sem nehéz létrehozni, ha előre megírt szövegről van szó, de nagyon bo­nyolult elérni, hogy kérdésekre ér­telmes válaszokat adjon. A robo­tok meghaladhatják az emberek teljesítőképességét bizonyos fel­TV 2 Magellán című műsorában is: utóbbit call centerekben kezdik használni annak elemzésére, mi­ért dühös egy ügyfél. Az emberi gondolkodást, viselkedést, illetve azok mozgatórugóit, okait azon­ban még ma sem értjük pontosan, hangsúlyozta a szakértő. ROBOT KONTRA EMBER A gépek elleni játék mindig is fog­lalkoztatta az embereket, világított rá Csirik János. Az 1990-es évek leg­jobb sakkozóprogramja megverte a világbajnokot. Ám ehhez elsősor­ban a számítógépek gyorsaságát és nem az ember gondolkodásának mikéntjét használták: azt ugyanis egyelőre nem tudjuk, hogyan jut el a sakkozó a legjobb lépés megtalá­lásáig. A sci-fi írókat, rendezőket vi­szont a gépek és az emberek hábo­rúja ihlette meg, például a Terminá­Isaac Asimov, az egyik legismer­tebb sci-fi szerző határozta meg a ro­botika három törvényét. Az alapelv­nek, miszerint a robot nem tehet kárt emberben, máris ellentmond egy 2008-as eset. Egy Sword típusú ame­rikai harci robot utasítás nélkül a sa­ját állásaira irányította gépfegyverét: szerencsére nem sérült meg senki. Az amerikai kongresszus utasítása sze­rint 2010-re minden légi, 2015-ig pe­dig minden szárazföldi járműnek ember nélkülinek kell lennie. Nemere István, a Csengele mel­letti tanyán élő író so­káig foglalkozott sci-fivel is, és bízik benne, hogy nem jön el az emberekre tá­madó, intelligens robotok kora. A LÁZADÁSHOZ ÉRZELEM KELL - Nehezen tudom elképzelni, hogy egyszer intelligensebbek lennének a robotok megalkotóiknál és fellázad­nának. Egy számítógép persze gyor­sabban végez el bizonyos művelete­ket, mint az ember. Ám a lázadás­hoz olyannyira intelligens gépek kellenének, amelyek képesek társa­dalomba szerveződni. Ehhez érzel­mek kellenek, a sérelmekhez, ame­lyek miatt fellázadnak, emlékek. Vannak törekvések az érzelmekkel bíró robot előállítására, de biztos va­gyok benne, hogy a tudósok beépí­tenek bizonyos fékeket, ahogy ezt Asimov is megfogalmazta - osztotta meg velünk véleményét az író. Hoz­zátette: azt viszont elképzelhetőnek tartja, hogy értelmes robotok civili­zálnak, készítenek elő majd az em­beri életre egy-egy távoli bolygót, ahová biológiai korlátaink miatt csak igen lassan juthatunk el. Hogy esetleg utána nem adják át a hatal­mat a megérkező embereknek? Nos, ez már a sci-fi birodalma. Figaro, a magyar robot. Az élmezőnyben végzett egy nemzetközi robotversenyen egy magyar tervező, Kiss Levente Figaro nevű modellje 2009 áprilisában. A robot sokáig a második helyen állt az internetes szavazáson, de az amerikai zsűri végül csak a negyedik legjobbnak minősítette a magyar tervet. A hatkarú robotot tervezője „megtanította" táncolni és zongorázni, képessé tette, hogy bármilyen ábrát bele tudjon vágni a fűbe, amit egy Corel Draw nevű programmal rajzoltak. A robot elkészítésére fél évet és háromszázezer forintot áldozott a biatorbágyi villamosmérnök. A jövőben a háztartásában szeretné használni a modellt, és azt tervezi, hogy tökéletesítteti a fűnyírási képességeit és „megtanítja" takarítani is. Feledékeny katica A szegedi informatikatörténeti múzeumban őrzik Kalmár László több híres konstrukcióját - a szegedi egyetem Bolyai Intézetének egykori vezetője a XX. század utolsó évtizedeiben bekövetkező in­formációrobbanás egyik előkészítője volt a matematikai logika és a számítástudomány területén. A gyűjtemény egyik kincse a sze­gedi katicabogár. A fénnyel, hanggal és érintéssel kondicionálha­tó, tanulni és felejteni képes elektroncsöves robotbogár a maga idejében nagy szenzáció volt, bemutatták a tévében is. Az 1960-as Budapesti Ipari Vásáron az akkor hivatalos látogatáson a főváros­ban tartózkodó Ahmed Sukarno indonéz elnök is megcsodálta. Kádár János felesége meg is simogatta, de az állandóan merény­letektől tartó Sukarno nem mert hozzáérni.

Next

/
Thumbnails
Contents