Délmagyarország, 2010. január (100. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-07 / 5. szám

6 2010. JANUÁR 7., CSÜTÖRTÖK Sokan kitartanak a szlovákiai sípályák mellett, FOTÓ: DM/DV SZEGED KOVÁCS KRISZTA Állítólag aki egyszer ráérez a síelés szépségére, az minden évben elutazik, hogy hódoljon szenvedélyének. - A családok általában a pályaszállásokat keresik, a fiatalabbak inkább 4-5 kilométert is buszoznak az apartmantól, ha úgy olcsóbb az út - magyarázta Olasz Imo­la. A szegedi Montana Tours tulajdonosa szerint a szülők­nek fontos, hogy a kezdő síelő gyerekek optimális pályakö­rülményeken szeressék meg a síelést: baby-pályák és -liftek, valamint szakavatott síokta­tók segítenek ebben. Éppen ezért az utazási irodáknak pontosan ismerniük kell azt a helyet, ahová síutakat szer­veznek. - Ausztria és Olaszország a legnépszerűbb, a fiatalok ked­velt célja Franciaország is ­sorolta a szakember. Segítsé­gével böngésztük az ajánlato­kat. Két felnőtt és két gyerek félpanzióval, bérlet nélkül akár 100-150 ezer forintért is eltölthet Ausztriában egy he­tet. Ugyanennyi idő az osztrák pályákon egy fő részére lehet 36 ezer forint, de egy éjszaka is kerülhet ennyibe - az igé­nyek jócskán feltornázhatják az árat. Fejenként körülbelül 60 ezer forintot fizettek a Ma­dách Imre Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Is­kola diákjainak szülei, akik jelenleg is az ausztriai Ar­noldsteinben síelnek. Az ár­ban benne van a szállás, a busz, a bérlet és a biztosítás költsége. - Az iskola már 14 éve szer­vez ide sítábort egy utazási iroda segítségével. Az út teljes mértékben önköltséges. Az is­kola pedagógiai programjá­nak része, hogy a téli szünet után háromnapos síszüne­tünk van - magyarázta a tele­Síelésre felszerelve. A felszerelések ára a minőségtől, illetve a már­kától függ. Felnőtt sílécet kötéssel 47-195 ezer forintért vehetünk, gyerekeknek 27-40 ezerért. A sícipő felnőtteknek 16-140 ezer forint­ba kerülhet, gyerekeknek 10-30 ezerbe. Síbotot 3-15 ezerért vásárol­hatunk, snowboardot 30-150 ezer forintért. A felnőttek ruhája 17-190 ezer forintba kerülhet, a gyerekeké 14-40 ezer forintba. Kiegészítőként szemüveget vásárolhatunk 3-25 ezerért, a sapkák 2-15 ezerbe, a kesztyűk 4-22 ezerbe kerülnek. Gerincvédőt 12-35 ezer forintért ve­hetünk. A kölcsönzés olcsóbb: komplex felszerelést a gyerekeknek 4000 forinttól, a felnőtteknek 10 ezertől adnak. Érettségi, ponthatár 200 pont alatt egyetlen alap­és osztatlan képzésre sem le­het bejutni már idén: változott a felsőoktatási felvételi rend­szer. Az orvosképzésben köte­lező az emelt szintű érettségi legalább egy tárgyból. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL Az idei keresztféléves felsőok­tatási felvételi ponthatárait néhány nap múlva, január 15-én állapítják meg. A dön­tésről az Oktatási Hivatal írás­ban értesíti a jelentkezőket. A szeptemberben induló képzé­sekre még több mint egy hó­napig, február 15-éig lehet je­lentkezni, az elektronikus je­lentkezés hitelesítésének ha­tárideje február 23-a. A felvé­teli ponthatárokat július 22-én húzzák meg. A meghirdetett képzéseket a Felsőoktatási fel­vételi tájékoztató két kötete tartalmazza, a jelentkezéshez szükséges információkat a www.felvi.hu. A Szegedi Tu­dományegyetem pedig a www.u-szeged.hu/felvete­li/felveteli-informaciok olda­lon nyújt tájékoztatást leendő hallgatóinak. Az eljárási díj 9 ezer forint lesz 3 jelentkezés esetén, míg további szakok megjelölése­kor szakonként 2 ezer forintot kell befizetni az Oktatási Hi­vatalnak. A halmozottan hát­rányos helyzetűeknek a je­lentkezés ingyenes, a hátrá­nyos helyzetűeknek az összeg felét kell befizetniük. Az eljárási díj 3 éve válto­zatlan - a felvételiben azon­ban számos a módosulás. Idén szeptembertől a Magyar Rektori Konferencia döntése következtében emelkedik a minimum ponthatár: 200 Kevesebbet ér a nyelvvizsga A többletpontok rendszere is megváltozik jövő tavasztól: növekszik majd az emelt szin­tű vizsga aránya a pontszámí­táson belül, a nyelvvizsga, a gyereknevelés és a hátrányos helyzet kevesebbet ér. A B tí- . pusú nyelvvizsgáért a korábbi 35 helyett 28 pont, a C típu­súért pedig 50 helyett 40 pont adható. A kimagasló sportteljesítményért is keve­sebb pontot lehet szerezni. pont alatt nem lehet bejutni egyetlen alap- és osztatlan képzésre sem. Eddig 160 volt a limit. A felsőfokú szakkép­zéseknél azonban nem válto­zik, továbbra is 140 pont a ha­tár. Az orvosi, fogorvosi, gyógyszerészi és az állatorvo­si képzéseken idén már előfel­tétel az emelt szintű érettségi vizsga egy tantárgyból - ez le­het fizika, kémia és biológia is. Az Országgyűlés december közepén fogadta el azt a tör­vénymódosítást, amely sze­rint az egyetemek és a főisko­lák maguk dönthetik el 2012-től, hogy kérnek-e emelt szintű érettségit. Hegy mely tárgyakból van erre lehetősé­gük, azt a kormány által két évvel korábban közzétett, képzési területenkénti listából választhatják ki. Vagyis a kor­mány meghatározhatja példá­ul, hogy műszaki területen matematikából kötelező felvé­telizni, az intézmények pedig maguk dönthetik el, hogy e tárgyból emelt vagy közép­szintű érettségit követelnek meg. PÁLYASZÁLLÁSOK, SÍLÉCEK ÉS SNOWBOARDOK - ANYAGI SZEMPONTOK DOMINÁLNAK fonba Várkonyi Béla testneve­lő tanár. A Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumban is évente szer­veznek sítábort. A februári szlovákiai útra a tizedikesek mennek: a pedagógiai prog­ram része az egyhetes síokta­tás. Idősebbek, volt ságvári­sok is csatlakoznak - idén csaknem 300 fő utazik, orvo­sokkal, kísérőtanárokkal együtt. - A tábor saját szervezésű, akinek nincs felszerelése, an­nak adunk. A bérleteket pedig az alapítvány állja. A szállás és az étkezés 115 euróba, azaz körülbelül 30 ezer forintba ke­rül fejenként - magyarázta Dobi János igazgató. Megkezdődött a síszezon Ki kölcsönzött, ki vadiúj, saját felszereléssel siklik a hófehér lejtőkön. Az utazási irodák sze­mélyre szabott árakkal várják az ügyfeleket. A legtöbb szege­di iskolában sítábort szervez­nek a gyerekeknek. Kellene, de nem fizetünk illetéket a drága ajándékért Bár majdnem húsz éve rendelet írja elő, mégsem jellemző, hogy illetéket fizetnének azok, akik 150 ezer forintnál drágább ajándékot kaptak. A hivatal leginkább a vagyongyarapodá­si vizsgálat során jön rá az el­titkolt meglepetésekre. DÉL-ALFÖLD BERECZKY DIÁNA Gazdasági válság ide vagy oda, azért idén is akadt, aki több százezer forintos aján­dékkal lepte meg családtag­ját. Egy elektronikai készülék, ékszer, szőrme vagy porcelán a szó szoros értelmében drága lehet, ugyanis, ha több mint 150 ezer forintba került, illeté­ket kell fizetni utána. Németh Gabriella, az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatóságának sajtóreferense felmondta: az adózók általában tisztában vannak azzal, hogy ingatlan vagy autó megszerzése után ajándékozási illetéket kell fi­zetni, de a többi eset már nem ilyen közismert. A hatóság el­lenőrzési munkája során leg­inkább a vagyongyarapodási vizsgálatok alkalmával talál­kozik az ajándékozással, hi­szen az adózók gyakran erre hivatkoznak, ha nem tudják igazolni egy-egy tétel anyagi forrását. Ilyenkor intézkednek az illeték utólagos kiszabásá­nak tárgyában is - tette hoz­zá. Ennek mértéke függ a ro­konsági foktól és az ajándék forgalmi értékétől is, de bizo­nyos esetben az ajándékszer­zés illetékmentes. Következ­zék néhány példa, a teljesség igénye nélkül. Nem kell ille­téket fizetni, ha takarékbeté­tet kapunk ajándékba, de ak­kor sem, ha például a szülő nem készpénzben, hanem banki átutalással akár 1 mil­lió forintot ad a gyermeké­nek. Ezt 30 napon belül be kell jelenteni az állami adó­hatóságnak, és az illetékmen­tességet állapít meg. Ugyanez a helyzet, ha valaki külföldi bankszámláról átutalással kapja az ajándékot a saját bankszámlájára. Azonban nem mentesül az illetékfize­tés alól a megajándékozott, ha a pénzmozgás készpénz­ben és nem bankszámlák kö­zött történik. Ugyanakkor ha egy pár házasságkötéskor a négy örömszülőtől összesen 500 ezer forintot kap aján­dékba, nem kell illetéket fi­zetnie vagy a hatóságnak be­jelentenie, hiszen az ajándé­kozók egyenként nem adtak többet 125 ezer forintnál. Az illetéket - amely az ajándék értékének 11-40 szá­zaléka - a vagyonszerzőnek, vagyis a megajándékozott­nak kell, azaz kellene fizet­nie. AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK^ százalékban ROKONSÁGI FOK 18 millió forintig 18-35 millió forintig 1 35 millió forint felett 1. fok (gyermek, szülő, házastárs, szülő nélküli unoka, örökbe fogadott, mostoha-és nevelt gyermek 11 18 21 II. tok (unoka, nagyszülő, testvér) 1 15 21 30 III. fok (mindenki más) 21 | 30 1 40 Forrás: DM-gyűftés DM-GRAFIKA Versenyképes agrárium, versenyképes vidékkel A pályázati kedv minden koráb­bi várakozást felülmúlt: 2007 óta 741 milliárd forintot igé­nyeltek az Új Magyarország Vi­dékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében a pályázók, 543 mil­üárd forintot pedig már oda is ítéltek a számukra - összegez­te Gráf József. A földművelésügyi és vidékfej­lesztési miniszter kiemelte, az 1300 milliárd forint csaknem fele a műszaki-technológiai megújulást szolgálja, hiszen nem reális, hogy versenyképe­sek legyünk az uniós gazdák­kal, miközben elavult feltételek között dolgoznak itthon az ága­zat szereplői. Fontos, hogy a mezőgazdaság fejlesztése mel­lett az agrárium színterét, a vi­déket szintén növekedési pá­lyára kell állítani. Az ÚMVP az általános agrár­támogatáson felüli összegeket foglalja magában, a földalapú támogatás, a piaci támogatások minden évben járnak, így a hét­éves program valójában plusz­forrás. Az Európai Unióhoz csat­lakozva olyan piacra léptünk, ahol a nagy agrárfejlesztések már megvalósultak, ugyanak­kor nálunk mind a technológiai fejlesztésekben, mind a gépbe­ruházásokban jelentős volt az elmaradás a régi tagországok színvonalához képest. Ezért az 1300 milliárd forint csaknem fe­le a műszaki megújulást hiva­tott segíteni az állattenyésztés­ben, a növénytermesztésben és a kertészetben. Az ágazat szá­mos területén be kell hoznunk az európai élvonalat, akkor tu­dunk azonos megítéléssel és azonos nyereségszinttel dolgoz­ni, mint a vetélytársaink. UJ MAGYARORSZAG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2007-2013 Persze a versenyképesség nem korlátozódik a termelésre, a szűkebb értelemben vett gaz­dálkodói munkára. Legalább ennyire fontos, hogy a megter­melt árut, a növénytermesztés és az állattenyésztés termékeit, a kertészet és a borászat árukí­nálatát el tudják juttatni a fo­gyasztókhoz a hazai mezőgaz­daság szereplői, méghozzá ki­számíthatóan és szervezetten. Az unióban a termelői értékesí­tési szervezet (tész) az általános és elfogadott forma, nekünk is ezt a gyakorlatot kell a jelenlegi­nél szélesebb körben elterjesz­tenünk. önmagában egy-egy termelő képtelen arra, hogy a piacon magányos farkasként az érdekeit képviselni tudja - eh­hez megfelelő gazdasági erő kell, amit a tészek teremtenek meg, emellett a logisztikai fel­adatokról is gondoskodnak. Ná­lunk a termelők csupán 20 szá­zaléka tartozik a tagok közé, Hollandiában ez az arány 90 százalék; van tehát hová előre­lépni. A mezőgazdaság modernizá­lása mellett nagyon fontos a te­vékenységek fő színtere, a vidék fejlesztése, mert nem válhat ver­senyképessé az agrárágazat a versenyképes vidék nélkül. Él­hető falvakra van szükség, gaz­dagabbá kell tenni a térségeket, kiemelt figyelmet fordítva a fog­lalkoztatás biztosítására. Szük­ség van kisvállalkozásokra, me­lyek kiegészítik a település éle­tét, mindenkit ide értve a fod­rásztól a kisgépszerelőn át a ci­pészig. Ugyanezt szolgálja a középületek felújítására, az épí­tett és szellemi örökség megőr­zésére, az alapszolgáltatások el­érhetővé tételére szánt keret. Az ÚMVP forrásai 2010-ben is lehe­tőséget teremtenek arra, hogy közös akarattal - amit legjob­ban a nálunk is sikeres LEA­DER-program szimbolizál - mi­nőségibb életfeltételek alakul­hassanak ki vidékszerte. Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság kormánya és az ÚMVP Irányító Hatósága támogatásával. Európai Mező­gazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa.

Next

/
Thumbnails
Contents