Délmagyarország, 2010. január (100. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-25 / 20. szám
FELSŐOKTATÁS ÉS TUDOMÁNY SZERKESZTI: ÚJSZÁSZI ILONA A KÉMIAI KÖRNYEZETVÉDELEMTŐL A NANOTECHNOLÓGIA ORVOSI ALKALMAZÁSÁIG Dékány Imre: Váltani kell! Kutatási témát háromszor váltott négy évtizedes pályája során Dékány Imre vegyész. De az akadémikus idén kart is vált. A szokatlan fordulat magyarázatát is kértük a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) tavaly egyik legtöbbet idézett kémikusától, a Gábor Dénes-díjjal kitüntetett professzortól. MTA NANOSZERKfZfTÜ ANYAGOK KUTATÓCSOPORT VEZETŐ Dr DÉKÁNY IMRE AKADÉMIKUS, E6YETEMI TANÚ SZEGED ÚJSZÁSZI ILONA - A környezetvédelem oktatását - speciálkollégium keretében a Kolloidkémiai Tanszéken - már a 80-as években elkezdtük. A kezdeményezés a szakmából következett, a kolloidok megismeréséből - amelyeket nanoszerkezetű anyagoknak is neveznek manapság - magyarázza Dékány Imre akadémikus, vegyész, hogy a Gábor Dénes-díjat a múlt év decemberében miért épp a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkárától, Kling Istvántól vette át. Az SZTE tavaly egyik legtöbbet (a Web of Science szerint 649-szer) idézett kémikusa, a kémiai környezetvédelem és a nanotechnológia területén kiemelkedő kutatómunkát végző vegyész hangsúlyozza: a szegedi egyetemen már akkor létezett környezettudományi oktatás - a Kiricsi Imre irányításával dolgozó Alkalmazott Kémia és PS3SM Dékány Imre és 15-20 fős kutatói csapata az ipar elvárásaira is figyel. FOTÓ MLSKOLCZL RÓBERT Környezettudományi Tanszék koordinálásával -, amikor a gazdaság még nem kellően figyelt erre a területre. - A környezetvédelemhez kötődő nanotechnológiai eljárás segítségével ultravékony rétegeket fejlesztettünk ki, amelyek reaktív tulajdonságúak és ezáltal öntisztulók rögzíti az SZTE Fizikai, Kémiai és Anyagtudományi Tanszékét vezető professzor. E téren évek óta kapcsolatban állnak németországi kutatóhelyekkel, részben NATO-támogaNano arany és ezüst - TTIK, ÁOK. Szövetbarát voltát régóta ismeri az aranynak az orvostudomány. Az ezüstről pedig régóta ismert, hogy fertőtlenítő hatású, tehát használható az egészségiparban. De kérdés, milyen e nemesfémek hatása peptidekhez, fehérjékhez kapcsolva; illetve biológiai szenzorként hogyan működnek. A választ kereső Penke Botond akadémikus irányításával dolgozó orvoskari kutatócsoport munkájába kapcsolódott be Dékány professzor már 2006-ban. A következő tanévtől az SZTE Természettudományi és Informatikai Karáról az Általános Orvostudományi Karra lép - a normatív finanszírozásból adódó okok miatt. Kevés ugyanis a kémiai tanszékcsoport bérkerete. Nem minden oktatónak sikerül eredményesen pályázva pénzt szerezni, és ezzel a bevétellel is finanszírozni az oktatás és kutatás költségeit. De a hallgatók alacsony létszáma is oka annak, hogy az akadémikus 4 évtizedes természettudományi kari lét után az orvosi karon szeretné folytatni oktató és kutatómunkáját. tott, többször tízmillió forintos pályázati sikerüknek köszönhetően. Módszerükkel kezelik a harci repülőgépek, a páncélozott járművek felületét, így azok a vegyi biológiai fegyverek hatását képesek semlegesíteni. A 90-es évek közepén már fotokatalizátor nanorészecskék alkalmazásával napfénynyel tisztították az olajjal szennyezett talajokat is. Az alapkutatási eredmények másik iránya: a szuperoldóképességű komplex folyadék, amelynek segítségével eltüntethető a falfirka. Erre létrehozott spin-off cégük, a Nanocolltech Kft. alig győzi teljesíteni a nanotechnológia alkalmazásával összefüggő egyéb igényeket. A cég által kifejlesztett termékek gyártását a Medikémia Zrt.-nél valósították meg Szegeden. - Az elmúlt négy évtizedben háromszor változtattam alapkutatási témát. Egyik épül a másikra, de a bázis a kolloidkémia marad, mert 15-20 fős kutatói csapatommal az ipar elvárásaira és a társadalom igényeire is figyeHúsz éve A Gábor Dénes-díjakat a Novofer Alapítvány műszaki-szellemi alkotásért kuratóriuma ítéli oda minden évben a műszaki-szellemi élet kiválóságainak, az innovációs folyamatban alkotó módon részt vevő szakembereknek. A díj csaknem húsz éve ismeri el azt a magatartást, amelyet a névadó, Gábor Dénes egész életpályája során tanúsított. lünk - magyarázza az akadémikus, aki immár a bio-nano medicinára koncentrál. Újításként emelte a szegedi egyetem struktúrájába az innovativitást Dékány Imre, amikor 2003-ban Szabó Gábor tudományos rektor helyettesévé választották. A 2008-ig tartó időszak eredményességét az alapkutatás eredményeinek gyakorlati alkalmazása, az egyetemi tudásközpontok születése, milliárdos pályázati sikerek mutatják. A tavaly az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága elnökévé választott tudós változatlanul fontosnak tartja az innovációt. Január 30.: a fizika napja az egyetemen SZEGED. A Szegedi Tudományegyetem Fizikus Tanszékcsoportjának szervezésében idén is megrendezik A fizika napja elnevezésű programot - január 30-án (szombaton) 9-től 14 óráig. A látogatók megismerhetik a tanszékcsoporton folyó kutatásokat és ezek alkalmazásait a mindennapi életben (az ipartól az orvostudományig). Az idei A fizika napja fő előadását Szabó Gábor akadémikus tartja, aki részletesen bemutatja a Szegedre készülő szuperlézer-projektet, az ELI-t. A szervezők célja, hogy az érdeklődők, különösen a középiskolás korosztály tagjai előtt feltáruljon a fizikai kutatások szépsége, mindennapi életünk és a tudományok egyre szorosabb összefonódása, valamint a természettudományos végzettség által kínált (kutatói és ipari) karrierlehetőségek. A program plakátja és további részletes információ a www.physx.u-szeged.hu weboldalon érhető el, valamint Szalai Tamás kapcsolattartótól (szaszi@titan.physx.u-szeged.hu) is kérhető. Számítógépes TAO MAGYARORSZÁG, LUXEMBURG. A TAO, a feladatíró és -tesztelő szoftver áll a Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportja és a Luxemburgi Egyetem Henri Tudor Kutatóközpontja új együttműködésének középpontjában. A múlt év decemberében megállapodtak: a magyar és luxemburgi kutatók együttműködve fejlesztik a luxemburgi munkacsoport által kidolgozott TAO (Testing Assisté par Ordinateur) feladatíró és -tesztelő szoftvert. A TAO segítségével Luxemburgban az ország teljes tanulóifjúságát érintő felméréseket végeznek, de a nemzetközi, számítógép alapú tesztek levezénylésére is használják. Ebben az évben hazánk is részt vett abban a PISA programban, amely a 15 éves tanulók elektronikus környezetben történő olvasáskészségeit mérte. Az SZTE OK-ban két éve kezdődött a TAO adaptálása: a kutatócsoport a papír alapú tesztelésről folyamatosan tér át az online mérésekre. Az együttműködésnek köszönhetően Szeged lehet az elektronikus alapú mérések fejlesztésének egyik európai központja. A luxemburgi munkacsoport a technológiai háttér, míg a szegedi csoport a méréselmélet és az oktatási alkalmazások fejlesztésében jártasabb. A Diagnosztikus mérések fejlesztése címmel tavaly Szegeden indult el a projekt. Köztársasági gyűrűs Sztriha, Dörnyei Csupa jeles eredménnyel végezte tanulmányait és zárta PhD doktori címmel Dörnyei Ágnes vegyész és ifjabb Sztriha László orvos. Elismeréséül tavaly novemberben az egyetem napi ünnepségen Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae kitüntetéses doktori címben részesültek, átvehették a köztársasági aranygyűrűt Sólyom László államfőtől. Kiváló tanulók arcélét villantjuk föl - valamennyiünk okulására. SZEGED, PÉCS MUNKATÁRSUNKTÓL Nem esik messze az alma a fájától - mondhatjuk ifjabb Sztriha László orvos eddigi életútjára pillantva, hiszen orvos édesapjához hasonlatosan a neurológia a legfőbb érdeklődési területe. Ugyanakkor a fiatal Sztriha doktort egyetemszerte ismertté tette, hogy minden eddigi iskolai osztályzata:jeles. - A történelemmel szenvedtem a legtöbbet. A matematika -könnyebben ment, mint a biológia - emlékszik a szegedi Radnóti-gimnáziumbeli diákévekre Sztriha László. Elismeri: sok időt - naponta minimum 3-4 órát - töltött tanulással. Módszert váltott az orvosegyetemen: az időközi számonkérés helyett a vizsgaidőszakra koncentrált; a fokozódó stressz ösztönözte leginkább. Mindig meg tudta győzni magát arról, hogy ha az eleje jól ment, akkor később sem szabad feladni. Tanulni az otthoni csendes környezetben fel-alá járkálva tudott a leghatékonyabban. Amikor nem tanult, akkor zenét hallgatott, úszni járt, ismerősökkel találkozott, időnként bulizott. - Ódzkodtam édesapám nyomdokaiba lépni, ezért kerültem a gyermekorvoslást és a neurológiát. Eleinte a manuális irányt, a kis sebészeti beavatkozást is kívánó szemészetet részesítettem előnyben, de tudományos diákkörösként az élettudományi báziskutatás vonzott. Rezidensként kerültem a neurológiai klinikára, ahol - Vécsei professzor irányításával - az idegrendszer szervi betegségeivel kezdtem foglalkozni. Megláttam e szakma szépségeit, logikáját - vázolja pályaívét Sztriha doktor, aki most karácsonykor rövid időre tért csak haza látogatóba: az agyérbetegségek, a stroke iránti érdeklődése ugyanis Angliáig vitte. 3 évig Londonban, a King's College-ban dolgozik. Az ottani stroke-központban gyűjtött tapasztalatait majd a szegedi egyetemen kamatoztatja. A köztársasági gyűrűs Sztriha László meggyőződése ugyanis, hogy a stroke kezelése és rehabilitációja érdekében hazánkban széles körű kampányt, újszerű programot kell indítani - például Szegeden, az addigra megépülő új klinikán. Baranyában Dörnyei Ágnes 1980-ban született Dunaújvárosban. Középiskolai tanulmányait a pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban végezte. Az 1998-as kémia országos középiskolai tanulmányi versenyen elért tizedik helyezésével felvételt nyert a József Attila Tudományegyetem, a későbbi Szegedi Tudományegyetem vegyész szakára. 1999-től az angol-magyar kémiai szakfordító szak hallgatója is volt, diplomát is szerzett. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Bioanalitikai Intézet egyetemi adjunktusa. Sztriha László a szegedi stroke-központban hasznosítja majd az Angliában most gyűlő tapasztalatait, FOTÓ SCHMIDT ANDREA