Délmagyarország, 2010. január (100. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-25 / 20. szám

MEGYEI TÜKÖR | 70 éve mondták ki a boldogító igent Kazinczy Ferenc gyógyszerész szeretne lenni Az SZTE Gyógyszerésztudományi Karán tanul a soproni Kazinczy Ferenc. A 23 éves fiatalember oldalági leszármazottja a nyelvújító írónak. SZEGED KISS GÁBOR GERGŐ Az SZTE Gyógyszerésztudományi Karán tanul Kazinczy Ferencnek (1759-1831), a nyelvújítás vezéralakjának oldalági leszármazottja. A 23 éves Kazinczy Ferenc a költő testvérének, Kazinczy Józsefnek a szépunokája. Az egyetemista iWiW-es adatlapján meglepő módon Babits Mihály és Karinthy Frigyes sorai olvashatók. - Nagyzolós lett volna, ha éppen Kazinczytól idézek. Kedvelem a Fogságom naplója című művét, de irodalmilag sokkal közelebb áll hozzám Radnóti Miklós, József Attila vagy éppen Babits Mihály - mondta a soproni fiatalember. Vajon kötelező örökség a Ferenc keresztnév használata a családjukban? - A mi águnkról tudomásom szerint én vagyok az első Ferenc. Ez megtiszteltetés, ugyanakkor főleg irodalomórákon - terhet is rótt rám. A tanárok mindig rákérdeztek, hogy rokona vagyok-e a költőnek, s az igenlő válasz után egyből a családfánkat kérték tőlem. Ráadásul természetesnek gondolták, hogy jártas vagyok az irodalomban, pedig nincs hozzá tehetségem - mondta mosolyogva Kazinczy Ferenc. Hamar kiderült, hogy az alma mégsem esett olyan messze a fájától. A fiatalember elmondta, hogy egyszer elindult egy Kazinczy-versenyen - a szép magyar beszéd, a helyes kiejtés versenye -, de nem ért el helyezést. Az egyetemi versmondó versenyen ugyanakkor különdíjas lett. - Színészkedtem is - Kazinczy Ferenc 1790-ben a magyar színészet érdekében emelt szót Prónay László Csanádi főispánnál -, főleg kávéházi jelenetekben és kuplékban léptem színpadra - magyarázta. Arról is faggattuk az egyetemistát, hogy a tanároknál, Az orruk hasonlít A költő jó nyelvérzékkel volt megáldva, németül, franciául, latinul és ógörögül is beszélt. Hasonlít ebben leszármazottjára Kazinczy Ferenc? - Én is jól beszélek németül, és franciául is szeretnék megtanulni. Külsőre pedig az orrunk hasonlít mondta a gyógyszerészhallgató. lányoknál előnyt jelent-e történelmi neve. - Az biztos, hogy megjegyeznek, de sajnos ennek nincs sok köze a hódításhoz. A tanárok is inkább azt jegyzik meg a leckekönyvem lapozgatásakor, hogy Sopron jó messze van Szegedtől - mesélte Kazinczy Ferenc. - Még soha nem volt nagyobb találkozó a leszármaKazinczy Ferencnek nincs irodalmi tehetsége. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA zottak között, azt sem tudom, hogy egyáltalán hányan lehetnek, pedig szívesen részt vennék egy ilyenen - válaszolta arra a felvetésre, vannak-e más Kazinczy leszármazottak. - A rokonság egyébként semmi kiváltsággal nem jár - mondta Kazinczy Ferenc. Ha egyszer fia születik, vajon a Ferenc névre keresztelné? - szegeztük neki a kérdést. - Több név van a tarsolyban, köztük a Ferenc is. Természetesen a leendő feleségemnek is lesz beleszólása a dologba - nevetett az egyetemista. Terveiről azt mondta: szülei kópházi gyógyszertárában képzeli el a jövőjét. Kazinczy a neve a patikának? - tudakoltuk. - Pelikánnak hívják, de ennek is köze van a családunkhoz. A Kazinczyk címerében ez a madár szerepel - mesélte. A nyelvújítás jeles alakjának leszármazottját végül arra kértük, árulja el legkedvesebb magyar szavát. - A képzelet szó tetszik a legjobban mondta rövid töprengés után Kazinczy Ferenc. Hét évtizede él együtt szeretetben és boldogságban a pitvaros! Pavlo Judit és Jaszovszki István. Szerintük a jó házasság titka az egymás iránti tisztelet és szeretet. PITVAROS SZABÓ IMRE Kegyelmi lakodalmat ünnepeltek a napokban Pitvaroson - így hívják azt, ha egy pár a 70. házassági évfordulóját ünnepli. Jaszovszki István és Pavlo Judit hét évtizede mondta ki a boldogító igent. Az idős párt nemcsak a rokonok köszöntötték, de még a polgármester, Dénes László is meglátogatta őket, sőt a szlovák önkormányzat tagjai is, merthogy mindketten ehhez a faluban egykoron népes nemzetiséghez tartozónak vallják magukat. Mosolyogva mondják: szerelemből házasodtak, ami mindmáig tart. Jaszovszkiék nehéz időket éltek meg együtt. Amikor megismerkedtek, még zsellérként kellett járniuk uradalmi földekre, ahová marhavagonokban szállították az embereket. Istállóban, szalmán aludtak, napkeltétől napnyugtáig dolgoztak - mégis boldogok voltak. Később a szövetkezetben dolgoztak, és mellette gazdálkodtak. Az egész életüket a munka töltötte ki. Egyetlen fiuk született, aki ugyancsak az István nevet kapta - ő is nyugdíjas már, állattenyésztési brigádvezető volt viszont a két unoka és a három dédunoka mind lány. Mi a titka a hosszú házasságnak? Jaszovszki István szerint az egymás iránti tisztelet és szeretet, amely egész eddigi életüket végigkísérte. Felesége mosolyogva tette hozzá: mostanában már az is, hogy egymást istápolják, vigasztalják, ha valamelyikük épp betegeskedik - Pista bácsi például csak két bottal tud járni, és látogatásunk előtt is éppen kórházban volt. Persze ez az ő korukban már érthető, és a korukhoz képest jól vannak Pista bácsi 91, Jutka néni 88 éves. Öt év múlva, a 75. házassági évfordulón koronaékszer-lakodalmat ünnepelhetnek - ha az ezt követőt is megérik együtt szeretetben, arra már szó sincs a magyar néprajzban. Pavlo Judit és Jaszovszki István: a szerelem máig tart. FOTÓ: FRANK YVETTE Helyben lesz az orvosi ügyelet MINDSZENT. A mindszenti képviselő-testület a közelmúltban döntött az orvosi ügyelet további sorsáról. A kérdéssel azért kellett foglalkoznia a grémiumnak, mert a helyi háziorvosok - kényszerből - a megengedettnél többet ügyeltek, valamint ők biztosították ehhez a helyiséget és az eszközöket - tudtuk meg dr. Abdul Rahimtól, az önkormányzat egészségügyi és népjóléti bizottságának elnökétől. Az ügyelet adását ilyen feltételekkel csak március 1-jéig vállalták. A képviselő-testület megoldásként két variációt tárgyalt: az egyik a központihoz - a vásárhelyi vagy szentesi szolgálathoz - való csatlakozás, a másik, hogy mindszenti telephellyel szervezzék meg a munkát más településekről is érkező orvosok, rezidensek bevonásával. Az előbbi megoldás éves költsége 20 millió 60 ezer, az utóbbié 22 millió 381 ezer forint, amelyhez még járul közel 2 millió forintnyi egyszeri eszközbeszerzés. A képviselő-testület a mindszenti telepű ügyelet létrehozását határozta el, amellett voksolt, így a helyiek a jövőben sem maradnak a hétvégeken orvosi segítség nélkül. 10 év, 25 ország MAKÓ. 10 év alatt 25 országot járt be idegenvezetőként, és most elhozta szülővárosába, Makóra az útjain készült legjobb 40 fotót Ratkai János idegenvezető. Korábban megírtuk róla, hogy a ma számára élethivatást és fantasztikus élmények forrását jelentő munkával egy tragédiát követően ismerkedett meg: tizenhét esztendeje, amikor az édesanyját elveszítette, idegenvezetőként dolgozó nagynénje magával vitte két hétre Görögországba, hogy enyhítse a gyász miatti fájdalmát. Nemcsak a mediterrán ország nőtt a szívéhez, a hivatást is megszerette. Hazatérve megtanult angolul, majd felsőfokú idegenvezetői szakképesítést szerzett. Azóta is rendületlenül járja a szebbnél szebb tájakat szerte Európában, de például Sri Lankán is járt. Az év nagy részét - kora tavasztól az ősz végéig - ezzel, amikor itthon van, családjával tölti, emellett élménybeszámolókat tart, és tanít. Fotói a makói Városház Galériában február 13-áig láthatók. Másfél millió lépés Csongrádon A csongrádi fahíd. A Másfél millió lépés Magyarországon című sorozat operatőrét is megihlette. FOTÓ: TÉSIK ATTILA A Másfél millió lépés Magyarországon ismeretterjesztő sorozat operatőre, Szabados Tamás készített kisfilmet Csongrád természeti és kulturális értékeiről. A 26 perces művet februárban a Magyar Televízió is műsorára tűzi. zönség is megtekinthetett pénteken Csongrádon - szintén az elgondolkodtatásra tesz kísérletet. Ehhez segítséget nyújt Sinkó László színművész érces, ugyanakkor nyugtató hangja: ő a narrátora a tavaly nyáron forgatott filmnek. Aki az alkotás és a legendás, tavaly 30 éve rögzített Másfél CSONGRÁD BÍRÓ DÁNIEL A csongrádi fahíd lelassít, és tűnődésre késztet - summázzák a Tanító ösvények című kisfilm szerzői. A 26 perces mű - amelyet a magyar kultúra napja alkalmából a nagykőmillió lépés Magyarországon című ismeretterjesztő sorozat között némi hasonlóságot vél felfedezni, jó helyen kopogtat, hiszen mindkét filmet Szabados Tamás fényképezte. - Tizenhat évvel ezelőtt a Körös-torokról készítettem természetfilmet, és már akkor megfogadtam, hogy Csongrád fahídját egyszer még megörökítem, annyira elvarázsolt egyedisége, különleges hangulata - nyilatkozta lapunknak a 75 éves operatőr. Ezért kapóra jött a csongrádi önkormányzat felkérése: a város közel 32 millió forintot nyert a bal parti Nagyrét természeti és kulturális értékeit bemutató, Tisza-Körös-zugi gyalogtúra-útvonal kialakítására. A projekt részeként 1,5 millió forintért készült el a kisfilm, illetve az az 1000 darab műsoros DVD, amelyet ingyenesen terjeszt a helyi Tourinform-iroda. - Ez a műfaj az utóbbi „Megfogadtam, hogy Csongrád fahídját egyszer még megörökítem, annyira elvarázsolt egyedisége." Szabados Tamás operatőr években háttérbe szorult, pedig ez a Vizek, borok, halászok alcímet viselő film is példa rá, hogy milyen fontos üzenete, mondanivalója lehet azoknak az embereknek, akik itt nőttek föl, itt mesterkedtek - tette hozzá Szabados Tamás, aki rendezőként is jegyzi a művet. Elárulta, neki és szerzőtársának, Rozsnyai Margitnak is az volt a legizgalmasabb, hogy olyan emberekkel sikerült találkozni és beszélni, akik hitelesen mutatják be Csongrád világát a nagyvilágnak. A Tanító ösvényeket februárban a Magyar Televízió is műsorára tűzi.