Délmagyarország, 2010. január (100. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-23 / 19. szám

12 2010. JANUÁR 21., CSÜTÖRTÖK Szieszta SZERKESZT WERNER KRISZTINA i Tomb Raider Korábban az volt a jellemző, hogy a kész filmből készült számítógépes játék, most ez megfordult, mint például a Tomb Raider Lara Croftjánál. A LEGÉLETKÉPESEBB FILMEK A SCI-FI ÉS A FANTASY HATÁRÁN JÁRNAK Hiszti a moziban A filmtörténet visszatér a kezdeteihez, amikor megijedtek a vásznon közeledő gőzöstől a nézők. Az érzékélmény jobban számít, mint a mozgóképbe •fi csomagolt üzenet. Teljes komforttal felszerelt magánzárkáinkból szívesen utazunk a látványával is lenyűgöző fantázia világba - állítja Réz András esztéta, író a mozizás holnapjáról. El kell fogadni, hogy a mozizás története a látvánnyal kezdődött és most visszatér hozzá. Köldök és Orr. Regényeket is írt Réz András. Szerinte a könyv számítógépes világunkban - az internet térnyerése ellenére - is változatlanul létező holmi az emberek életében. „A Twilight saga és a Harry Potter-történetek is a könyvpiacon taroltak igazán és még a megfilmesítés előtt. Könyvek formájában találták meg ezek a regénysorozatok a fiatalokat. A Gutenberg-galaxisnak nem áldozott le, még akkor se, ha bizonyos tematikájú, típusú köteteket kivált a világháló. Ilyenek a szakkönyvek, a lexikonok, a szótárak, amelyeknél fontos, hogy azonnal a legfrissebb ismereteket érje el az ember." ESZTÉTIKA RIMÁNYI ZITA »> ANNO 1895. december 28-án a párizsi Grand Caféban belépődijat szedtek és a vásznon megjelent mozgóképen a vonat megérkezett az állomásra. Sokan megijedtek, felugrottak a helyükről, olyan átütő érzéki élményt szemléltek. - Milyennek látja a fitm, a mozi jövőjét? - A tavalyi tapasztalatok alapján három nagy trend jellemzi a mozizást, ami meghatározza az elkövetkezőket is. Az egyik az az alapvető változás, amit a 3D, a digitális eszközök, az i.max hatások, a térhatású filmek vetítésére alkalmas filmszínházak hoznak. A másik nagy vonulat a családi filmeké, az egész estés animációs alkotásoké, mint a L'ecsó és társai. A harmadik vonulatot a népszerűbb tinifilmek jelentik. Mindez megmutatja, ki jár moziba. Jobbára a tizenévesek, de azért a családi filmek a szülőket is bevontatják a vetítőtermekbe, és milyen jó a filmforgalmazóknak, ha a pénztárnál három-négy jegyet lehet egyszerre eladni. - Tehát aki moziban akar kaszálni, az fiataloknak készít filmet... - ...a fiatalok világa pedig jellemzően a látványosabb sci-fi, a fantasy. Érdekes, azért az Avatar sikere bevonszolta az idősebbeket is a moziba, nem szeretnének kimaradni az „Ilyet még nem láttam!" nagy hisztiből. Egyébként a felnőttek filmnézését az otthoni mozgóképfogyasztás határozza meg. Nem kényelmi okokból, nem is a spórolás miatt, hiszen jó plazmatévére, LCD monitorra beruháznak. Az elmagányosodás furcsa változata ez a tönkrement vüágban. A konzumvilág azt üzeni, a család, a biztonság jó. Jó is lenne, ha beszélgetnének a családtagok, de a házi mozgóképfogyasztást mindenki a saját készüléke előtt végzi. Nem együtt nézik a filmeket, aminek lenne haszna, mert a látottak apropóján fontos dolgokról beszélgetnének, hogy kit miért lehet szeretni, értékelni. Külön-külön mást néznek. A háztartásokban a két tévé már egyáltalán nem ritka és akkor még ott vannak a számítógép-monitorok, amik saját képernyőt jelentenek a fiataloknak. 99 A közösségi létforma gyengül, nem gondoljuk, hogy a másik embertárstól kell szerezni örömöt, biztonságot. Furcsa egyszemélyes börtönök jönnek létre teljes komforttal. A mozi pedig magányos befogadás - ilyen értelemben letükrözi életünket. Réz András - A mozizás technikai hátterében a 3D jelenti a jövőt vagy csak kényelmetlen, fejfájdító divathóbort, ami elmúlik? - A divathóborttal nem értek képregény adaptációjaként, akár regény alapján, mint például A Gyűrűk ura, akár eredeti forgatókönyvből készülnek, mint az Avatar, vagy a mesevilágba térnek vissza. Ilyen a Narnia és az Arany iránytű. Ez kell a fiataloknak, meg a tinihorror, a tiniromantika, a középiskolai történetek, amiben csúnyán beszélnek, illetleneket művelnek. A klasszikus műfajok feloldódni látszanak. A hetvenes évek új műfaja, a katasztrófafilm, ami feltámadt a Dante pokla tájékán, mára bevezetett egy olyan univerzumba, mint az elképesztően borzongató 2012, ami felrúgja a klasszikus szabályokat. Látványmozi. - Letükrözik életünket, vágyainkat a mozifilmek? - Menekülő mozizásról van szó, a film által a fantáziába lépünk ki. Csomó hasonló tendencia figyelhető meg napjainkban, a drogokkal szembeni fenntartás is gyengül. Amerikában, aki a társaságból kimegy rágyújtani, az szalonképte len, viszont az, hogy kimegy kokaint szívni, elfogadott. Ezek a dolgok öszszefüggnek, a közösségi létforma gyengül, nem gondoljuk, hogy a másik embertárstól kell szerezni örömöt, biztonságot. Furcsa egyszemélyes börtönök jönnek létre teljes komforttal. A mozi pedig magányos befogadás - ilyen értelemben letükrözi életünket. Nem vidám egy világ. Régen a kocsmában az emberek együtt részegedtek le, a májuknak nem tettek jót, de a leiküknek igen. Ma többen otthon magányosan teszik ezt vagy társas magányban. Az Y generáció, a harminc alattiak, a nyolcvan-nyolcvankettes születésűek körében jelent meg egy felszabadító dolog: kezdenek visszaszokni a kávéházakba, kevesebbet tévéznek. Ha tévéznek, akkor nem valós időben, inkább a felvett anyagot nézik meg vagy internetről töltik le, mert így szabadon válogathatnak és kihagyhatják a reklámokat. Pozitív jelenség, lehetséges kivezető út. egyet. Másfajta világ jön elő a moziképeken a térhatás által, amitől az Avatar esetében is leheletnyit elmarad az üzenet. Inkább az attrakció számít, mint egy vidámparkban. Érzékélmény söpör végig a nézőkön. Másképp használjuk ezt a fajta mozizást, ahol a látvány fontosabb, mint a tanulság és a film után inkább arról beszélgetnek: „Fú, én annyira megijedtem!", „Az a rész állati volt!", még nem láttam!". Az is megfigyelhető, hogy minél jobb a hangzásrendszer, annál kevésbé emlékeznek a nézők a párbeszédekre. Valóságként élik meg a filmet, nem pedig a saját történetüket rakják össze annak hatására. Mintegy fürdőznek a hanguniverzumban. - A cowboyos, a dinós, a szerelmes, az életrajzi filmek divatja, az egy-egy korszakot meghatározó tematika után mi jön most? - Az életrajzi filmek bukottak. Hiába díjazta azokat a szakma Oscarral, nem sikeresek a tinik körében, nekik nem jelentenek igazi kínálatot. A legéletképesebbek manapság a sci-fi és a fantasy határmezsgyéjén járók. Akár Vámpírokból angyalok Réz András esztéta, filmguru még évekkel ezelőtt azt írta egyik elemzésében, hogy a moziban rendre visszatérő vámpírtémát valószínűleg egyszer még a tinifilmek felkapják, újrarágcsálják. Mégse érzi úgy, hogy megjósolta az Alkonyatból kinőtt rajongómániát. „Ettől még nem vagyok vátesz, ez annyira benne volt a levegőben" - állítja. „Ennél bonyolultabb a vámpírvilág. A hetvenes évek irodalmában kezdődött, aztán az Interjú a vámpírral című film volt az első olyan, ahol ha nem is rokonszenvesek, nem pozitív hősök, de nagyon emberiek lettek a vérszívók." Az alkotást a nagy hármas, Tom Cruise, Brad Pitt és Antonio Banderas játéka fette emlékezetessé; ekkor már szépfiúkra osztották a szörnyszerepet. „Mára pedig teljesen átfordult a dolog, a vámpírok az angyalok, a jót képviselik, az önmegtartóztatást, a lovagiasságot." A Twilight főhősére utaló „Mindenkinek kell egy Edward" szlogen nemcsak azért jelenik meg már pólókon is, mert a szerepet játszó színész kinézete annyira szívtipró. Azért is, mert szerepe szerint a leányálmok netovábbja a körüludvarlás, az odafigyelés tekintetében. Réz András azonban bízik abban, hogy ez nem jelent veszélyt a tinikre abból a szempontból, hogy majd saját életükben ilyen nem létező ideált keresnek. „A fikció és a valóság a filmvásznon még elválik, nem kenődik össze, mint a tévében, ahol tényleg átfolyik egymásba. Nem tudjuk, hogy amit éppen nézünk, valóság-e vagy megtévesztés."