Délmagyarország, 2010. január (100. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-23 / 19. szám

MEGYEI TŰKOR Formálódik már a Hair 2010. JANUÁR 23., SZOMBAT RANGOS VÁROSI DÍJAKAT ADTAK ÁT SZEGEDEN ÉS HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN Kultúra napi kitüntetések Népszerű musicalénekesek köztük DoUiai Attila is - adták elő a Hair dalait a budapesti meghallgatáson, amelyen a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásához kerestek szereplőket. A rendező, Bagó Bertalan közben már a szuperprodukció látványos jeleneteit vizionálta. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL A szabadtéri saját bemutatójaként kerül színpadra nyáron a Hair, amelynek megrendezésére Bátyai Edina igazgató Bagó Bertalant kérte fel. Az előkészületek már javában folynak, fontos fázis volt a Budapesten tartott meghallgatás, ahol a Hair szereplőit keresték. Több mint harmincan vettek részt a meghallgatáson, köztük olyan sztárok is, mint Dolhai Attila, a musicalrajongók első számú kedvence, aki a címadó dalban elképzelt óriási sörénye iránti szerelméről énekelt. A meghallgatáson megjelent még többek között a Vígszínház fiatal művésze, a csibészességével és profizmusával hódító Szemenyei János, a dalokat lenyűgöző orgánummal megszólaltató Peller Anna és Kerényi Miklós Máté, aki a szabadtéri Szentivánéji álom produkciójának Puckjaként lopta be magát a nézők szívébe, valamint a Budapesti Operettszínház számos fiatal művésze. Az énekesek jól ismert dallamokkal érkeztek, a fiúk a Hair és a Manchester Dolhai Attila is próbát énekelt. England England számok mellett döntöttek leginkább, a lányok választása általában az Easy To Be Hardra esett. - Amellett, hogy a darab zenéje elképesztően jó, tartalmilag is örök érvényű, hiszen a világ különböző pontjain napjainkban is háború folyik. Korszerű és látványos előadást szeretnék rendezni, és bár a 60-as, 70-es évek már elmúltak, a retro újra divat, így ez is garantálhatja a produkció sikerét - mondja Bagó Bertalan. - Nemcsak kitűnő énekeseket, hanem jó színészeket is kerestem, hiszen zenés és prózai jelenetek sűrűn váltják egymást a darabban. A rendező többször elemezte, egy-egy jelentkező mivel tűnne ki a monumentális tömegjelenetekből, amelyeket a Hair szabadtéri előadása megkövetel. Az alkotók lelki szemei előtt már körvonalazódott egy elképesztő energiákat mozgató produkció. A Hair szereposztására tehát formálódnak az elképzelések, a musical augusztus 13-án, 14-én, 15-én, 20-án, 21-én és 22-én kerül majd színpadra. A belépők megvásárolhatók a REÖK-ben található jegyirodán - akár üdülési csekkel is -, valamint a jegyrendeles@szegediszabadteri.hu e-mail címen. (X) Már csak egy hétig tart a Zoltánfy-tártat lövő hét pénteken zár a Zoltánfy István lenyűgöző életművét bemutató kiállítás a REÖK-ben. Az iskolás csoportokat továbbra is várják a szervezők izgalmas múzeumpedagógiai foglalkozásokra. Rangos városi kitüntetéseket adtak át tegnap, a magyar kultúra napján Szegeden és Hódmezővásárhelyen. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY MUNKATÁRSAINKTÓL Géza közművelődési szakember, Elekes Zoltán ügyvezető igazgató és Szabó Géza ötvösmester. Kultúrapártoló tevékenységéért Kölcsey-érmet adományoztak a Volksbank Zrt. szegedi fiókjának. A kultúra napi rendezvénysorozat keretében megkoszorúzták Kölcsey Ferenc és Erkel Ferenc szobrát a Dóm téA magyar kultúra napján Botka László szegedi polgármester a város kulturális életében betöltött meghatározó szerepéért Szeged Kultúrájáért díjat adott át Darvasi László írónak, lapunk munkatársának, Fekete Gizi színművésznőnek és Kosztándi Istvánnak, a Szegedi Szimfonikus Zenekar koncertmesterének tegnap a Korzó Zeneházban. Kölcsey-érmet vehetett át Nagy Károly grafikus, festőművész, Vizsolyi Lívia fagottművész, Szilasi László irodalomtörténész, Molnár Mária könyvtáros, Szurdi Zsolt népzenész, Nikodémusz Hajnalka bábszínész, Hajdú A kitüntetett Hegedűs Endre felesége, Katalin és a Kankalin vezetői a díjjal- FOTÓ: FRANK YVETTE Kosztándi István, Fekete Gizi, Darvasi László. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA ren, a Nemzeti Emlékcsarnokban. Hódmezővásárhelyen díszközgyűlésen adták át a város által alapított Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat. Lázár János polgármester bejelentette: két éven belül Bessenyei Ferenc életét és munkásságát bemutató emlékhelyet kíván létrehozni az önkormányzat a városban. A vásárhelyi származású színészóriásról elnevezett elismerést özvegye, B. Élthes Eszter jelenlétében adományozták Hegedűs Endre Liszt-díjas zongoraművésznek, illetve a 48 éve működő Kankalin néptáncegyüttesnek. Az amerikai koncertkörúton vendégeskedő zongoraművész nevében felesége, Hegedűs Katalin, míg a Kankalin néptáncegyüttes nevében alapítója, B. Szűcs Istvánné, korábbi vezetője, Gálné Szél Katalin és jelenlegi vezetője, Kis-Jakab Péter vette át a dijat. hangozzanak el a darabok hangsúlyozza Anger Ferenc. A rendező azt mondja: abban a szerencsés helyzetben van a Szegedi Nemzeti Színház operatársulata, hogy olyan gárdát tud kiállítani erre a zeneileg rendkívül kényes operára, amire ritkán képesek az operatársulatok. - Az Ory grófja annyira virtuóz követelményeket támaszt az énekesekkel szemben, ami nagyon megnehezíti a darab kiállítását. Ezt az akadályt könnyen vette a szegedi társulat. A hagyományos vígoperai felfogás groteszk felerősítését szeretnénk elérni. Emiatt is hívtuk segítségül az I. világháború korszakát, amelyben a némafilm megszületett. Ennek az eszköztárát is igyekeztünk kicsit belelopni a játékba. Anger Ferenc első két szegedi operarendezésével, a Jósé Cura vendégszereplésével is játszott Otellóval és a kisszínházi Figaro házasságával sikert aratott. Ennek ellenére úgy gondolja: mint a legtöbb pályán, operarendezőként is i'Si „Szerettük volna a mai korhoz kicsit közelebb hozni a cselekményt." Anger Ferenc rendező nehéz elindulni. Minden feladatot újabb bizonyítási lehetőségnek tekint. - Az Ory grófja Rossini utolsó vígoperája, ezért az operatörténetben rendkívüli a jelentősége. Olyan férfi-női konfliktust, viszonyulást dolgoz fel, amely máig rendkívül aktuális. Amiatt is érdemes a figyelmünkre: ezeket az alapvető emberi problémákat már kétszáz évvel ezelőtt is mennyire pontosan meg tudták fogalmazni. Miklósa Erika is énekli Adéle-t. A Szegedi Nemzeti Színház a Budapesti Tavaszi Fesztivállal koprodukcióban állította színpadra a Rossini-vígoperát. Ennek az együttműködésnek is köszönhető, hogy Adélé szerepében Miklósa Erika is fellép. Világjáró koloratúrszopránunk március 22-i szegedi bemutatkozására a Szegedi Tavaszi Fesztivál programjának részeként, az OTP Bank Nyrt. és a Mol Nyrt. támogatásával kerül sor. Mint megtudtuk, erre az előadásra szinte minden jegy elkelt, már csak néhány, a kisszínház utolsó soraiba szóló belépő kapható - 4900 forintért. ANGER FERENC RENDEZŐ AZ ORY GRÓFJÁRÓL Nosztalgikus érzést szerettünk volna kelteni" Meglepően aktuálisnak tartja Anger Ferenc rendező Rossini közel kétszáz éves vígoperáját, az Ory grófját, amelyet tegnap mutatott be a szegedi társulat a kisszínházban, ma este pedig a második szereposztás premierjét tartják. Márciusban világhírű koloratúrszopránunk, Miklósa Erika is fellép a produkcióban. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL^ - Szerettük volna a mai korhoz kicsit közelebb hozni a cselekményt, de nem akartuk teljesen aktualizálni, mert az a női-férfi egyensúly, változás, amelyet ez a történet feldolgoz, ma már nem annyira érdekes. Inkább elcsépeltnek hat. Azt gondolom, mi ugyanazt a nosztalgiát érezzük ma az I. világháborúval kapcsolatban, mint Rossini korában Európa érzett a keresztes háborúkkal kapcsolatban. Szeretnénk ugyanazt a nosztalgikus érzést felkelteni a nézőinkben, mint amelyet az 1828-as ősbemutató közönsége érezhetett mondja Anger Ferenc, az Ory grófja rendezője. Rossini vígoperáját ritkán tűzik műsorra a dalszínházak. Budapesten, az operaházban 1962-ben két legendás énekes, Réti József és László Margit főszereplésével, valamint Lamberto Gardelli dirigálásával mutatták be, de csak egy-két évig volt repertoáron. A mostani szegedi produkcióhoz a rendező és Kenesey Judit draA szegedi közönség régi kedvence, Keszei Bori Adélé szerepében. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA maturg új fordítást készített, így a kisszínházban magyarul játsszák a darabot. - Sokkal közelebb lehet vinni a színpadi szituációkat, a történetet, a váratlan érzelmi váltásokat és a gegeket a közönséghez, ha az anyanyelvén szólal meg a darab. Szerettük volna az új fordítással jobban érzékeltetni az opera pikantériáját, rendkívüli modernségét. Ehhez olyan, emelkedettebb nyelvezetet igyekeztünk találni, amely tiszteletben tartja az eredeti francia szöveg fő irányvonalait, rímelését, verselését, hogy azok a poénok, amelyek annak idején minden bizonnyal rendkívüli erővel hatottak, ugyanúgy hassanak a mai nézők számára is. Megértem, hogy a hazai társulatok mostanában a közismert, gyakran játszott nagyoperákat inkább eredeti nyelven, feliratozással játszszák. Bár abban is biztos vagyok, hogy nem tud a közönség ugyanolyan mélyen belelátni a szövegbe, mint ha magyar nyelven énekelnék. Különösen a vígoperák esetében ahol a pillanatnyi hatás roppant fontos - szinte kötelezőnek érzem, hogy magyarul